Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Dióverő Szíp Napok

Érmihályfalván a hét végén rendezték meg a hagyományokra és kulturális programokra építkező Dióverő Szíp Napok fesztivált. A kora októberi deres reggelek nem kedveztek a délelőtti műsorszámoknak, de ahogy langyosodott az idő, „megéledtek” a programok helyszínei is. Bár szombaton a műsorszámok kissé egymásra torlódtak– főleg a déli órákban –, ez mit sem vont le a szervezők dicséretes munkájából.

 

A Móka-parti nagypiacon a fagypont alá süllyedt hőmérséklet a vásárosok kedvére is rányomta bélyegét. Ennek következtében az őstermelők felhozatala is gyengébb volt az átlagosnál. A vásár melletti Gödör Rendezvényház területén (a strand udvarán) azonban kirakodtak a méhészek és a mézeskalácsosok, sőt a siligóhoz való krumplit is több helyen reszelték már a délelőtt folyamán. A Szépkor Egyesület nagymamáinál volt a legnagyobb nyüzsgés, náluk ugyanis kézimunkák és egyéb hagyományos portékák is díszítették a sátrat. Közben, amint végigjártuk a strandudvart, még oltyán méhészekkel és méhészeti eszközöket áruló kereskedőkkel is találkoztunk.

diovero 2

Elültetésre váró diófacsemeték

A hagyományőrző őszi fesztivált Nyakó József polgármester nyitotta meg, majd átadta a szót Bántó Norbertnek, a Vidéki Ifjúsági Szövetség (Vidifisz) elnökének, aki a megnyitót moderálta, és aki már igencsak otthon van a helyi rendezvények háza táján. A polgármester után Cseke Attila, Bihar megyei parlamenti képviselő köszöntötte a hagyományőrző napok szervezőit, a vásárosokat és az esti szüreti bálra hangolódó mihályfalviakat. „A diófa átlagos élettartama mintegy százhatvan esztendő. Virulásának, termékenységének és magasságának csúcsát hatvan–hetven évesen éri el. A Dióverő Szíp Napokat immár hetedik esztendeje szervezik meg. Kívánom, hogy ez a rendezvény sok-sok évtized múlva teljesedjék ki a maga szépségében, akár a diófa” – tolmácsolta jókívánságait a képviselő.

diovero 3

A mihályfalvi Jakó Jolán mézeskalács-készítő portékái

S ha már a dió ünnepét ülték, a nemrégiben lezajlott Részek Viadalán ügyeskedő hét városrész is kapott egy-egy diófát, amelyet valamennyi csapat oda ültethet el, ahol jónak látja. Egyet a strandudvaron is elplántált egy nagyapa–unoka páros mindjárt a megnyitó utáni órákban.

diovero 5

Szüreti bálba hívogatnak a Nyíló Akác táncosai

A vásárjogról való rendelkezések és méhésztalálkozó

Érmihályfalva vásárjoga több száz esztendőre nyúlik vissza. Első ilyen kiváltságát V. Lászlótól kapta. Borovszky Samu (1860–1912) történész is említést tesz egy 1475-ben kelt leírás nyomán a település eme korai vásárjogáról. Ebben a privilégiumában I. Ferdinánd osztrák császár (aki V. Ferdinánd magyar királyként vonult be a történelembe) erősíti meg, amikor 1845-ben mezővárosi rangra is emeli egyben a települést.

diovero 1

A megnyitón Szabó János olvassa fel I. Ferdinánd császár rendelkezését

Ennek történetét Szabó János, a Móka színjátszó csoport vezetője olvasta fel: „ (…) kereskedők, kalmárok, utasok és bármely külföldiek (…) Ér-Mihályfalva immár mezővárosban, ekként tartatni engedett négy országos, marha- és hetivásárra, portékáitok, vagyonságtok s marháitokkal együtt, minden félelem, és a Mi különös védletünk s oltalmunk alá vett személytek vagyontok és marhátok legkisebb féltése nélkül, bátran, szabadon jöhettek, s dolgotok végezvén, ismét haza vagy hová tetszik, térhettek.

És ez minden vásáron s egyéb nyilvános közhelyen kihirdettetni és kikiáltani, jelen levelünkkel pedig, melyet apostoli magyar királyi titkos pecsétünkkel függőleg megerősíttettünk (…)” – szólt a vásári kiváltság rendeletéből vett idézet, amely „a Bihar vármegyében fekvő és mezővárossá emelt Ér-Mihályfalva helységben tartandó négy országos, marha, és egy napi hetivásár felöl, az ér-mihályfalvi közbirtokosok számára” íratott.

A rendelkezéseknek mind a mai napig eleget tesz a város, bár a marhákkal és egyéb jószágokkal való hivatalos kereskedés megszűnt. Azonban a Dióverő Szíp Napokon hagyománnyá nemesedett a legnagyobb és legszebb zöldségfajták bemutatója. Idén gyenge volt ugyan a felhozatal, de egy óriástök mégis elvitte a pálmát.

Az Érmelléki Méhészek Találkozóját a tavalyihoz hasonlóan Gyula Lehel mihályfalvi méhész szervezte, amelyre határon inneni és magyarországi szakemberek érkeztek.

A méhésztalálkozó szünetében a Köröstárkányi Gyermekzenekar vezetőikkel, Szakács Zoltán lelkipásztorral és feleségével reneszánsz zenét adott elő, majd a Darabont Aliz tanárnő vezette mihályfalvi Zenebona csapat is fellépett.

 

Könyvbemutató és szüreti mulatság

A déli órákban két könyv bemutatójára is sor került a Máté Imre Városi Könyvtárban mintegy ötven irodalomkedvelő jelenlétében, akiket Nyakó József polgármester köszöntött. A városgazda szavai után Dukrét Géza helytörténész, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság (PBMET) elnöke méltatta Kovács Rozália Utak a múltba, valamint alulírott Érmellék, szerelmem című frissen megjelent, a Reggeli Újságban publikált helytörténeti-néprajzi riportjait összefogó kötetét. A kiadványok a PBMET gondozásában láttak napvilágot.

diovero 6

Dedikálnak a szerzők

A könyvbemutatóval szinte egy időben az aranylakodalmasok is ünnepeltek a Kristály étteremben, ahol Dr. Turucz Mária megyei tanácsos, Király Irén anyakönyvvezető, Nyakó József polgármester, Karsai Attila alpolgármester és Szabó Ödön képviselő köszöntötte az „örökifjú” házasokat, szám szerint tizenötöt. A Tivadar házaspár – József és Erzsébet – immár hatvanhárom esztendeje osztják együtt az élet javait és nehézségeit. Ezen a találkozón ők voltak azok, akik a legrégebben esküdtek hűséget egymásnak. A párok az új hűségeskü után átvehették az önkormányzat ajándékait.

diovero 8

Tivadar József és neje, Erzsébet a gyémántlakodalmasok

Közben a piac és a Gödör rendezvényház közötti utcában már összeállt a szekérsor, amelyen a Nyíló Akác Néptáncegyüttes tagjai hívogatták a mulatni vágyókat az estére tervezett szüreti bálba. A régi hagyományokat idéző táncos-rigmusos felvonulást városszerte nagy vigadalom kísérte.

Sütő Éva