Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Diószegi dinnyeföldön jártunk

Felkerekedtünk tegnap reggel, hogy látogatást tegyünk a méltán híres diószegi dinnye hazájában. Korábban Mados Attila polgármestert kértük meg, segítsen nekünk találni egy olyan türelmes gazdát, aki végigkalauzol bennünket ültetvényén és elmagyarázza, mi a titka annak, hogy szerte Biharban, sőt még azon is túl nagy keletje van a diószegi szezongyümölcsnek. Hegedűs Árpád tősgyökeres diószegi lakos, ráadásul lokálpatrióta, és mint napközben megtudjuk, autószerelő műhelye is van, emellett foglalkozik dinnyetermesztéssel. Szüleitől tanulta el a növénytermesztés csínját-bínját, és mostanra a tapasztalat is nagyban segítségére van. A fotográfus szerepét Csikos Rolland vállalta, az elhangzottakat Borsi Balázs jegyezte le.

Először furcsa érzés a csendes diószegi határban sétálni egy olyan emberrel, akinek harminc centis kés van a kezében. De ez a szakmához tartozik, már amikor a tudást illusztrálni is kell. Hegedűs Árpád békés, türelmes ember, jól bírta laikus kérdéseinket – bár igyekeztünk felkészülni a dinnyetermesztés mibenlétéről, kiderült, a világhálón megtalálható elméleti összefoglalók csak a jéghegy csúcsai, a gyakorlatban teljesen másképpen működik a dolog. Amikor badarságokat kérdeztünk, kalauzunk csendesen mosolygott egyet és elmagyarázta a legfontosabb tudnivalókat.

Először furcsa érzés a csendes diószegi határban sétálni egy olyan emberrel, akinek harminc centis kés van a kezében. De ez a szakmához tartozik, már amikor a tudást illusztrálni is kell. Hegedűs Árpád békés, türelmes ember, jól bírta laikus kérdéseinket – bár igyekeztünk felkészülni a dinnyetermesztés mibenlétéről, kiderült, a világhálón megtalálható elméleti összefoglalók csak a jéghegy csúcsai, a gyakorlatban teljesen másképpen működik a dolog. Amikor badarságokat kérdeztünk, kalauzunk csendesen mosolygott egyet és elmagyarázta a legfontosabb tudnivalókat.

Vendéglátónknak elsősorban a családja segít a dinnyetermesztésben, amikor pedig beindul a szezon, a földeken számos embernek ad munkát. Megtudjuk, felesége és szülei segítségével árulja a gyümölcsöt Nagyvárad több pontján is, emellett nagybani piacon is keresett a portékája. A dinnyesorokra először rátekintve csak a nagy zöld tengert látjuk, aztán szépen kirajzolódnak a különféle héjú gyümölcsök. Van itt fekete héjú és csíkos is, kisebb, nagyobb, minden, amilyet csak el lehet képzelni. A sárgadinnyék palántáit némileg odébb, a dinnyeföld oldalában ültették el. Ottjártunkkor éppen a sárga belsejűt szedték a munkások.

Vendéglátónknak elsősorban a családja segít a dinnyetermesztésben, amikor pedig beindul a szezon, a földeken számos embernek ad munkát. Megtudjuk, felesége és szülei segítségével árulja a gyümölcsöt Nagyvárad több pontján is, emellett nagybani piacon is keresett a portékája. A dinnyesorokra először rátekintve csak a nagy zöld tengert látjuk, aztán szépen kirajzolódnak a különféle héjú gyümölcsök. Van itt fekete héjú és csíkos is, kisebb, nagyobb, minden, amilyet csak el lehet képzelni. A sárgadinnyék palántáit némileg odébb, a dinnyeföld oldalában ültették el. Ottjártunkkor éppen a sárga belsejűt szedték a munkások.

Miközben a sorok közötti úton haladunk fel s alá, Hegedűs Árpád szépen elmagyarázza, melyik milyen fajta dinnye, melyiknek mi a sajátossága. A legfontosabb, hogy olyan fajták, illetve olyan sorrendben lettek ültetve, hogy egymás után kezdenek beérni – így egészen a szezon végéig folyamatosan biztosítani tudja a keresett mennyiséget. Mint megtudjuk, akkor rentábilis a dinnyetermesztés, ha hektáronként úgy ötven tonna gyümölcsöt lehet értékesíteni, kilónként minimum 50 banis áron. Ha jó az idő és ha öntözésre is van lehetőség, ennél jóval nagyobb mennyiség beérik, de a jó gazdának az a fontos, hogy csak a legjobb minőséget kínálja eladásra.

Miközben a sorok közötti úton haladunk fel s alá, Hegedűs Árpád szépen elmagyarázza, melyik milyen fajta dinnye, melyiknek mi a sajátossága. A legfontosabb, hogy olyan fajták, illetve olyan sorrendben lettek ültetve, hogy egymás után kezdenek beérni – így egészen a szezon végéig folyamatosan biztosítani tudja a keresett mennyiséget. Mint megtudjuk, akkor rentábilis a dinnyetermesztés, ha hektáronként úgy ötven tonna gyümölcsöt lehet értékesíteni, kilónként minimum 50 banis áron. Ha jó az idő és ha öntözésre is van lehetőség, ennél jóval nagyobb mennyiség beérik, de a jó gazdának az a fontos, hogy csak a legjobb minőséget kínálja eladásra.

Ahogy haladunk előre, kalauzunk egymás után kiemel egy-egy dinnyét a levelek alól. Hatalmas késével könnyedén vágja ketté, majd kínálja kóstolásra. Megvalljuk, nekünk mind ízlett. Még az is, amelyik szerinte „megszakadt” vagy „tődinnye”, aminek más az íze, nem első osztályú a gyümölcs. A szakember azonban megosztja velünk a titkot: a görögdinnyét lehet kopogtatni, és az a jó, amelyik mélyen kong. De vásárláskor meg kell nézni a szárnak a csonkját is, mert abból látszik, milyen régen szedték le: ha teljesen elszáradt, akkor kezdhetünk kételkedni a frissességben. A sárgadinnyét viszont hiába kopogtatjuk: ott a tapintásra és az orrunkra hagyatkozhatunk – na meg bízhatunk a termelőben, aki ajánlhat nekünk darabokat. Hegedűs elmondja, az eladó vagy a termelő érdeke az, hogy a legjobbat adja a vásárlónak, mert akkor jó eséllyel visszatér.

Ahogy haladunk előre, kalauzunk egymás után kiemel egy-egy dinnyét a levelek alól. Hatalmas késével könnyedén vágja ketté, majd kínálja kóstolásra. Megvalljuk, nekünk mind ízlett. Még az is, amelyik szerinte „megszakadt” vagy „tődinnye”, aminek más az íze, nem első osztályú a gyümölcs. A szakember azonban megosztja velünk a titkot: a görögdinnyét lehet kopogtatni, és az a jó, amelyik mélyen kong. De vásárláskor meg kell nézni a szárnak a csonkját is, mert abból látszik, milyen régen szedték le: ha teljesen elszáradt, akkor kezdhetünk kételkedni a frissességben. A sárgadinnyét viszont hiába kopogtatjuk: ott a tapintásra és az orrunkra hagyatkozhatunk – na meg bízhatunk a termelőben, aki ajánlhat nekünk darabokat. Hegedűs elmondja, az eladó vagy a termelő érdeke az, hogy a legjobbat adja a vásárlónak, mert akkor jó eséllyel visszatér.

A hozzáértő ember már a dinnye héjáról meg tudja mondani, hogy melyik a jó minőségű, friss és ízletes gyümölcs. A különböző fajtáknak ugyanis más-más a héja, a mintája, a formája, de még a méretük is sokatmondó (ugyanis például nem mindegyik fajta tud 18-20 kilósra megnőni). Kérdésünkre, hogy mondjuk Váradon melyiket, a kisebb dinnyét vásárolják inkább az emberek vagy a nagyot, azt a választ kapjuk, hogy ezt teljesen embere válogatja. A rogériuszi piacnál viszont elterjedőben a szokás, hogy a húsz kilósból kérnek egy ötkilós szeletet. Ez érthető, mert mint megtudjuk, a nagy dinnyének jobb az íze, mint a kisebbnek. „Így van ez a barackkal is. Nem szívesebben eszel egy nagyot, mint egy kicsit?” – kérdezi Hegedűs gazda. Mi pedig bólogatunk egyetértőn.

A hozzáértő ember már a dinnye héjáról meg tudja mondani, hogy melyik a jó minőségű, friss és ízletes gyümölcs. A különböző fajtáknak ugyanis más-más a héja, a mintája, a formája, de még a méretük is sokatmondó (ugyanis például nem mindegyik fajta tud 18-20 kilósra megnőni). Kérdésünkre, hogy mondjuk Váradon melyiket, a kisebb dinnyét vásárolják inkább az emberek vagy a nagyot, azt a választ kapjuk, hogy ezt teljesen embere válogatja. A rogériuszi piacnál viszont elterjedőben a szokás, hogy a húsz kilósból kérnek egy ötkilós szeletet. Ez érthető, mert mint megtudjuk, a nagy dinnyének jobb az íze, mint a kisebbnek. „Így van ez a barackkal is. Nem szívesebben eszel egy nagyot, mint egy kicsit?” – kérdezi Hegedűs gazda. Mi pedig bólogatunk egyetértőn.

Bár nem rajongunk a sárgadinnyéért (igaz, meg sem vetjük), Hegedűs Árpád olyat kóstoltatott velünk, amire sokáig emlékezni fogunk. Ennyire jót alig találni a városban. A görögdinnyével is vigyázni kell, mert ha jót szeretnénk vásárolni, meg kell néznünk, kitől vesszük, s honnan származik a gyümölcs. Ekkor vendégfogadónk elárulja a jó minőségű és közkedvelt diószegi dinnye titkát: mindig frissen kerül a piacra.

Bár nem rajongunk a sárgadinnyéért (igaz, meg sem vetjük), Hegedűs Árpád olyat kóstoltatott velünk, amire sokáig emlékezni fogunk. Ennyire jót alig találni a városban. A görögdinnyével is vigyázni kell, mert ha jót szeretnénk vásárolni, meg kell néznünk, kitől vesszük, s honnan származik a gyümölcs. Ekkor vendégfogadónk elárulja a jó minőségű és közkedvelt diószegi dinnye titkát: mindig frissen kerül a piacra.