Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Czárán Gyula évforduló

Január 6-án volt 110 éve, hogy elhunyt Czárán Gyula (1847, Seprős, Arad megye – 1906, Menyháza, Arad megye). A természetjárás apostolára, Onceasa hercegére, a Bihar-hegység legnagyobb turisztikai mecénására emlékezve a Czárán Gyula Alapítvány több eseményt is szervez ezen a héten: Nagyváradon ma, január 8-án délután 18 órától gyertyagyújtás lesz a Czárán-szobornál a Ezredévi Emléktéren (Piaţa Libertăţii); január 9-én, szombaton kirándulást szerveznek Menyházára, ahol a helyi temetőben megkoszorúzzák Czárán sírhelyét (elfogadható időjárás esetén); vasárnap, január 10-én pedig Révre utaznak, ahol 10.30 órától megemlékező istentiszteleten vesznek részt (szervező Hasas János).

Czárán Gyula mellszobra Nagyváradon

Czárán Gyula mellszobra Nagyváradon

Czárán Gyula vagy Seprősi Czárán Gyula az egyik első magyar turisztikai szakember, útépítő, barlangkutató és szakíró volt, akit „a magyar turizmus atyja” néven is emlegetnek. Az Erdélyi Kárpát-egyesület tiszteletbeli tagja, a Királyi Magyar Természettudományi Társulat és a Magyarhoni Földrajzi Társulat rendes tagja. Főképp a Bihar-hegységben végzett úttörő feltáró és turistaút-építő munkát, részben a mócok segítségével, akiknek bizalmát sikerült megnyernie.

Halála után 102 évvel, 2008. október 18-án a Czárán Gyula Alapítvány kezdeményezésére (1996), engedélyeztetésével, anyagi támogatásával (2006–2008) és szervezésében avatták fel mellszobrát Nagyváradon az Ezredévi Emléktéren.

 

Czárán Gyula munkássága

Nemcsak bejárja a hegyeket, de feltárja barlangjait, s leírásokat közöl a Turisták Lapjában, az Erdélyben és a Nagyvárad című lapokban. Hangulatos leírásai mellett útikalauzt ír, a Bihar-hegység feltárására nem sajnál sem időt, sem fáradságot, sem pénzt. 1880–1905 között, tehát 25 éven keresztül minden energiáját a Bihar-hegység kiépítésére, az itteni turistaság fellendítésére fordította. Utakat, hidakat, létrákat készíttetett szinte a hegység minden látnivalójához. Mindezt a saját költségén. Vízeséseket, sziklaalakzatokat, karsztjelenségeket tárt fel. Útjelzéseket, útjelző táblákat helyeztetett el. Egyetlen emberként egy egész testület munkáját végezte el. Turistatársai a „Galbina fejedelme” címmel tüntették ki a nagy alkotót.

Czaran 2

A karszt- és barlangkutató

Czárán egyik legnagyobb eredménye, hogy számos olyan barlangot fedezett fel, melyeket sem a nagy elődök, nehéz megközelíthetőségük miatt pedig sem a helyi lakosok nem ismertek. Egyik kiemelkedő barlangi tevékenysége a Meleg-Szamos vadregényes forrásvidékének feltárása, kiépítése volt, melynek a Szamosbazár nevet adta, benne a 260 méter hosszan végigjárható sziklaalagúttal, az Aragyásza-barlanggal. E csodálatos területeket a Turisták Lapjában ismertette, mely 1905-ben 39 oldalas különlenyomat formájában önállóan is megjelent.

Barlangos szempontból legjelentősebb a Meziádi-barlanggal kapcsolatos tevékenysége. A barlang első szakaszát már Schmidl is ismerte és feltérképezte. K. Nagy Sándor leírása szerint is csak ez az első szakasz volt ismert. Czárán viszont az egész, közel 3,5 kilométer hosszú barlangot felkutatta, lépcsőkkel, létrákkal járhatóvá tette, és a cseppkőképződményeket elnevezte. 1902-ben fejezte be a munkát, s az 1903-ban megjelent Kalauz a Biharfüredi kirándulásokhoz című könyvében 16 oldalon ismertette a barlangot és adott útmutatót a bejáráshoz.

Nevéhez kötődik többek között a Galbina szurdokának és barlangjainak, a Csodavár pazar szakadékdolinájának és barlangja első részeinek, a menyházi Citramontán-barlangnak a feltárása és kiépítése is. Jelentős szerepe volt a révi Zichy-barlang (most Révi-vizesbarlang) feltárásában. 1903 novemberében az általa végzett robbantások nyomán jutottak be Handl Károllyal a barlang első részeibe. A további feltárásban és kiépítésben személyesen már nem vett részt, de állandóan figyelemmel kísérte és támogatta a munkákat. A barlang 1905. évi megnyitására az Erdély című folyóiratban részletes leírást ad a barlang bejárható részéről, mely 18 oldalas különnyomatban önálló füzetként is megjelent.

A Czárán Gyula halhatatlanságát hirdető emlékmű Nagyváradon 102 évvel a turizmus atyja halála után készült el. Felavatására a nagyváradi Ezredévi emléktéren a természetjáró nevét viselő alapítvány jóvoltából került sor.