Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Célkeresztben a távhőszolgáltató

A nagyváradi lakosokat érintő közérdekű témák kerültek terítékre az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) tegnapi nagyváradi sajtótájékoztatóján, melyet Moldován Gellért Lajos, a párt váradi szervezetének elnöke, Csomortányi István megyei elnök, valamint Nagy József Barna irodavezető tartottak. Szó esett az átépített Szent László térről is, az EMNP szerint a vasszerkezetű új villamosmegálló ravatalozóra hasonlít.

Nagy József Barna, Csomortányi István és Moldován Gellért Lajos

Nagy József Barna, Csomortányi István és Moldován Gellért Lajos

 

A sajtótájékoztatón az EMNP jelenlévő vezetői a váradi távhőszolgáltatás minőségére és árára fektették a hangsúlyt, mely szerintük elfogadhatatlan. „Lassan se szeri, se száma a lakossági panaszoknak, melyek beérkeznek hozzánk a távhőszolgáltatás rossz minőségével kapcsolatban. Miközben az árak a tavalyi szinten maradtak, eközben egy sokkal rosszabb szolgáltatást nyújtanak” – fogalmazott Csomortányi István, hozzátéve, hogy másfél év alatt több mint száz alkalommal jelentett be a Hőerőmű különböző meghibásodásokat, szolgáltatáskorlátozásokat. Hangsúlyozta, hogy tavaly novemberben Ilie Bolojan váradi polgármester a váradi Hőerőmű igazgatójával közös sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy teljes mértékben fel vannak készülve a 2015/2016-os fűtési szezonra, és nem lesz különösebb fennakadás a távfűtés és melegvíz-szolgáltatásban, ehhez képest pedig gyakorlatilag nem telik el hét, hogy két-három bejelentés ne szülessen arról, hogy éppen hol van műszaki hiba, vagy a Hőerőműnek éppen melyik kazánja állt le ismét, ami miatt nem tudnak fűtést vagy meleg vizet szolgáltatni. Csomortátnyi szerint ez nem téli probléma, hiszen sokszor nyáron is meleg víz nélkül hagyták a lakosságot. „A Hőerőmű tulajdonosa a város, így elsősorban az önkormányzatnak van ráhatása arra, hogy milyen áron szolgáltatja a hőenergiát. Itt nyilván a Közüzemi Szolgáltatásokat Szabályozó Nemzeti Hatóság (AMRSC) engedélyével határozzák meg az árat. A helyi tanács a 2016-os esztendőre a hőenergia árát gigakalóriánként 243,46 lejben állapította meg, jócskán csökkentve a város által nyújtott támogatást, így a tavalyihoz képest 3,46 lej támogatást ad, mely azt jelenti, hogy a tavalyi árszínvonalon 240 lejen maradt a gigakalória ára. Ez azért csalóka, mert tavalyra ugyanez az ár 260,70 lej volt, viszont akkor a város még 20,7 lej támogatást adott. Tehát 17 lejjel csökkentette a város a távhő árának támogatását. Csomortányi arra is kitért, hogy mindez egy kőkemény fogyasztóvédelmi kérdés is, mivel a város lakosai egy olyan szolgáltatásért fizetnek, amelyet a gyakorlatban nem, vagy csak részben kapnak meg, és ugyanakkor környezetvédelmi gond is, hiszen semmilyen hivatalos tájékoztatás nincs arról, hogy az évek óta szűrők nélkül hagyott Hőerőmű által kibocsátott nagy tömegű füst milyen mértékben szennyezi környezetünket. „E két hatóság véleményét is kikértük ez ügyben” – figyelmeztetett Csomortányi, hozzátéve, hogy még várják a választ.

A Szent László téri „ravatalozók”

A Szent László téri „ravatalozók”

Hibás lépésnek tartják az EMNP-sek, hogy a távhőszolgáltató uniós pénzből való fejlesztése révén – erre 55 millió eurót fordítottak – gázüzeműre váltják a Hőerőművet, mivel jelenleg a földgáz a legdrágább energiahordozó. Csomortányi felvetette a kérdést, hogy e hibás lépés miatt ez év végétől vajon mennyibe fog kerülni a fűtés és a melegvíz-szolgáltatás?

A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy 2013-ban a helyi önkormányzat egy olyan műszaki szabályzatot fogadott el, mely alapján a távhőszolgáltatáshoz tartozó háztartások nem kapcsolódhatnak le a szolgáltatóról. Csomortányi alátámasztotta, hogy ez törvénytelen határozat, ugyanis példa volt rá, hogy ez ügyben a bíróság is kimondta e határozat törvénytelenségét.

Moldován Gellért Lajos arra mutatott rá, hogy mivel nem sikerült az uniós pénzből a váradi Hőerőmű korszerűsítését és a főnyomócsövek munkálatait befejezni, a fennmaradó költségeket az adófizetők pénzéből fogják finanszírozni. Kiszámolta, ez az idén lakosonként 30 eurós többletköltséget jelent, és szerinte nem hiába, vagyis pont emiatt emelték 22 százalékkal az ingatlanadót. A Szent László tér kinézetéhez is volt pár keresetlen szava, melyek szerint a fedett fekete fémvázas villamosmegállók inkább ravatalozóra hasonlítanak, és a főtéren kevés a zöldövezet.

Nagy József Barna egy örömteli kezdeményezés sikeréről számolt be, mely szerint pályázati pénzből az idén nyáron sikerül a Rhédey-kertben (ma Bălcescu park) a Deák Árpád képzőművész által elkészített Rhédey Lajos bronzból készült mellszobrát felavatni. „Már csak az önkormányzat és a bukaresti hatóságok engedélyére várunk” – mondta.

Sükösd T. Krisztina