Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Kategória: Vélemény

Mi az, ami emberré tesz?!

Olvasom a magyarrá lett bukaresti román lány esetét. Kirívónak, furcsának, egyedinek is mondhatnám, de a leghelyesebb talán, ha azt írom, hogy esetében értelemszerű. Ő maga sem tagadja, sőt világgá hirdeti, hogy románból magyarrá lett! Van ez fordítva is, nem is ritkán! De románból magyar?! Kérdezni lehet, hogy ez értelemszerű, természetes? Vissza is lehet kérdezni, hogy az mennyire értelmes, hogy magyar [...]

Olvassa tovább! ›
Kristina Mladenovic arca és a szubjektivitás

Kristina Mladenovic arca és a szubjektivitás

Tévénézőként nem rajongok a teniszért (nem vagyok oda a sportközvetítésekért), de néha követem a versenyeket, különösen akkor, ha nők játszanak, mégpedig egyéni mérkőzéseket. Hogy miért éppen a nők? Mert nők. Mert érdekesebbek, általában érzékenyebbek és kifejezőbbek, mint a férfiak. Számomra meg nincs izgalmasabb az emberi pszichológiánál. A meccsek nem elsősorban azért kötnek le, mert tudni szeretném, ki az eredményesebb – [...]

Olvassa tovább! ›

Gödörásás

Ha az ember falun lakik és ilyen szép tavasziasra sikeredett a január, hát véteknek érzi bent ülni a négy fal között, várni az idő múlását, és netalán haszontalanságokon meditálni. Mint annyian mások, hát én is hasznossá teszem magam, kimegyek a falu melletti dombra. Gödröket ások gyümölcsfacsemeték ültetéséhez. Igaz, hogy tél van, de az idő már tavaszra, nyárra, jövő időre hangolja [...]

Olvassa tovább! ›

A jó hírmondás órája

Napjainkban, amikor minden médiafelületről csak rémhírek zúdulnak az emberre, olyan szinten, hogy még az időjárást sem lehet már úgy megjósolni, hogy a szelet ne pusztító orkánnak, a januári-februári hófúvást ne jégkorszaknak, az esőt ne özönvíznek állítsuk be, nem könnyű kiegyensúlyozottnak maradni. Ilyen embertelen pszichológiai nyomás alatt egyre nehezebb megőrizni a lelki nyugalmat, legtöbb esetben szinte lehetetlen is. Főleg, ha még [...]

Olvassa tovább! ›

A politika dióhéjban

Kormányellenes tömegtüntetések Romániában. Ettől hangos a belföldi és külföldi média. Megszoktuk, hogy a „forradalom” óta időnként az utca veszi át a politikai küzdőtér szerepét. A választások útján létrejött jelenlegi hatalom (amely az eddigiektől eltérően gondol a választópolgárokra is) hallgat, a kívül rekedtek pedig az utcára vonulnak, és a mindig valami miatt elégedetlenek, a civil szervezetek és az agresszív, mindenre kapható [...]

Olvassa tovább! ›

Hogy meg ne kopjanak

Mire az éjszaka kilehelte rózsaszín lelkét s a hajnali nap vére a háztetőket mosta, addigra kint a nyári konyhában nagyanyám befűtötte ízikkel a búbost. Kenyérsütés napján pirkadatkor kelt, s mire a napfény felhágott a diófa fejére, már szállt is a friss kenyér illata, belengve az öreg családi porta minden zegzugát. Azokon a napokon kisimultak nagyapám fogságráncai, s megenyhült benne kissé [...]

Olvassa tovább! ›

Megszépítő emlékezés

A napokban nálam sokkal fiatalabbak társaságában múlattam az időt, és szóba került a nosztalgiázás fogalma, főleg az interneten elharapózott nosztalgiázásé. Jelesül azé, amikor egy régi városkép alatt százával találunk a múltat szépnek látó, a jelent leszóló hozzászólásokat. Erre azt kérdezte az egyik ifjú, hogy mi lehet ennek az oka, mivel az ő generációjuk nem tud azonosulni az efféle észrevételekkel, mert [...]

Olvassa tovább! ›
Mi lesz veled, Manó?

Mi lesz veled, Manó?

Talán elnézi nekem Gozsdu Manó (Emanuil Gojdu) ott a túlvilágon, hogy ilyen egyszerűen csak letegezem, de ügyvéd létére talán most ő, illetve a szobra szorul ügyvédelemre. Annak idején szülővárosára ráeszmélő kamaszként sokat nézegettem Gozsdu (nem éppen nagy művészi értékkel bíró) szobrát a Szent László téren, és persze fogalmam sem volt, ki ő, mi ő. Még egy román, gondoltam, akinek semmi [...]

Olvassa tovább! ›

Milyen tyúk?

Hallgatom néha az egyszemélyes kabaréemberek tömör humorát, amint a mindenkori politikumot ostorozzák, a nép derül, megtapsolják és örülnek, hogy kimondták helyettük, ami bent rekedt volna a begyekben, ha nem lennének olyanok, akik viccbe, humorba bújtatva, kendőzve vagy kendőzetlenül szórják a plebsz elé a közélet nagy igazságait. Az effajta művészeknek még hálás is lehet a hatalom, mivel leföldelik az emberekben felgyülemlett [...]

Olvassa tovább! ›

Ideális társadalom

Mióta megszületett a Homo sapiens, keresi az ideális együttélési formákat, az ideális társadalmat. Az ősközösség modernebb formája a kommunizmus volt. Bukása egyértelmű. Nem az elmélettel volt különösebben baj, hanem az emberrel, amely nem nőtt fel ezekhez az eszmékhez, hogy a közösség érdekét fontosabbnak tartsa a magáénál. A kapitalizmus egyéni ambíciókra, szűk csoportérdekekre épül; születnek ugyan kiugró eredmények, de ezen a [...]

Olvassa tovább! ›