Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Bűnbakkeresés és egymásra mutogatás

Folytatódik az illetékesek közti egymásra mutogatás és bűnbakkeresés a kipusztult püspökfürdői tavirózsa-rezervátum kapcsán. Mint a sajtóból is folyamatosan értesülhettek olvasóink, két hónappal ezelőtt már nyilvánvalóvá vált, hogy a sok hangzatos és zömmel hamis „mentőprojekt” ellenére, melyek az elmúlt esztendő során mind a rezervátum gondozásával megbízott Körösvidéki Múzeum, mind a megyei tanács illetékesei szájából elhangzottak, a törvénytelen termálvíz-kitermelés (azaz lopás) miatt a természeti ritkaságnak számító termáltó kiapadt. Ennek következtében pedig a benne található ritka növény- és állatfajok (például a piros szárnyú kelén – Scardinius Erythrophthalmus var. Racoviţă és a híres hévízi tündérrózsa –  Nymphaea lotus var. thermalis) is pusztulásra lettek ítélve. Nem érte meglepetésként ez a katasztrófa az illetékeseket, ugyanis a rezervátum pusztulása mondhatni a nyilvánosság előtt zajlott. De a Körösvidéki Múzeum szakbizottsága sokáig állította, hogy képesek megmenteni a termáltavat, azonban mikor kiderült, hogy a Patyomkin-akciók ellenére a tó kiapad, s a tavirózsa idén már nem nyílik ki,  a múzeum illetékesei furcsamód megsértődtek (elsősorban az esetről tudósító sajtóorgánumokat hibáztatva), s megpróbálták áthárítani a felelősséget a már iszapos pocsolyává változott egykori természeti kincs kapcsán. Ez a sértődékenység és a sajtónyilvánosság előli elzárkózás persze jó csel ahhoz, hogy a múzeum „rezervátum-felelősei” ne adjanak arra sem választ, mi történt azokkal az alapítványi pénzekkel, melyeket az elmúlt két év alatt kaptak a rezervátum megmentésére. Tavaly például az Arab Emirátusokbeli The Mohamed bin Zayed Species Conservation Fund Alapítványnál nyertek egy 13 ezer dolláros támogatást a múzeum „rezervátum-felelősei”. Az arab alapítvány működtetője Mohamed bin Zayed Al Nahyan, az emirátus trónörököse, aki eddig dollármilliókat költött arra, hogy a Földön veszélybe került, kipusztulásra ítélt állatfajokat megmentsen. A pályázat elnyerésekor Aurel Chiriac, a Körösvidéki Múzeum igazgatója azt nyilatkozta, ezt a pénzt arra kapták, hogy magyarországi, romániai és német szakértőkkel nekikezdjenek egy olyan mentési projektnek, amelynek révén a rezervátum tavában levő piros szárnyú kelént és a bordás homorcsát megpróbálják mesterséges közegben szaporítani. Hogy mennyire segített ez az arab támogatás, egyelőre nem tudni, csak az nyilvánvaló, hogy a püspökfürdői tóban nincsenek sem halak, sem csigák, esetleg strapabíró békák meg amőbák bírják ki az ottani körülményeket. Értesüléseink szerint a Környezetvédelmi Minisztérium pár nappal ezelőtt annyit hozott nyilvánosságra a püspökfürdői rezervátummal kapcsolatban, hogy ennek ügyét ideiglenesen átadták az Országos Környezetvédelmi Igazgatóságnak, s a közeljövőben tervezik, hogy pályázatot írnak ki arra, hogyan lehetne feltámasztani, újraéleszteni a balkáni rablógazdálkodás miatt elpusztult természeti ritkaságot. Arról azonban egyetlen hivatalos szerv sem nyilatkozott, kiket tettek, tesznek felelőssé a történtek miatt, illetve arról sem, indult-e hivatalos eljárás annak kiderítésére, kik voltak azok, akik folyamatosan lopták a nemzeti kincsnek számító termálvizet? A püspökfürdői termáltó jelenleg egy nagy iszapos pocsolya. A szeméttel teleszórt egykori rezervátum helyén cigányrajkók játszadoznak, turistáknak nyoma sincs a környéken. A hévízi tündérrózsát pedig már csak a rozsdásodó bejárati táblán levő fényképen lehet megtekinteni, mintegy halotti bizonyítványát a tönkretett tónak.

Szőke Mária

bunbakkereses3 

bunbakkereses2

bunbakkereses1