Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Bumeráng a Kárpátok lábainál

Minden államférfi nagy sikerként könyveli el, ha valamelyik nyugati országban ki tudja harcolni, hogy a román állampolgárok szabadon munkát vállalhassanak. Legutóbb Titus Corlăţean külügyminiszter dicsekedett ilyesmivel, hogy meg fog nyílni az angol munkaerőpiac a román munkavállalók előtt. Ez a folyamat tökéletesen beleillik a szabad munkaerő-vándorlás filozófiájába, a szabadság eszméjébe. Ennek az emberjogi, gazdasági elméletnek azonban vannak árnyoldalai is.
Romániában több mint kétmillió ember dolgozik külföldön, ott véli megtalálni a számításait. Anyagilag az államkasza is jól jár, mert a megkeresett pénz egy része haza vándorol. Sokan azért mennek el, hogy egy szebb jövőt biztosítsanak gyerekeiknek.
Paradoxon, hogy sok esetben éppen a gyerekek járnak a legrosszabul ezekben az esetekben. Különösen Moldvában sok a nagyszülőkre, szomszédokra hagyott gyerek. Sok nem tudja feldolgozni ezt a problémát, pszichológiai kezelésre szorulnak. Olyanok is vannak, akik idős szüleiket hagyják magukra, akikre a szomszédok vagy csak egy hűséges kutya vigyáz.
A kényszerű távollét családi tragédiákhoz is vezet. Egy asszony külföldre ment dolgozni, eközben a férje vigyázott gyerekeikre, mikor bejelentette, hogy külföldön talált magának másik társat. A férj lemészárolta a gyerekeit, majd önmagával is végzett…
Sokan, akik itthon rá sem tudtak nézni a mezőgazdasági munkára, most Olaszországban, Spanyolországban földieper-ültetvényeken dolgoznak. Ez a jelenség kicsit hasonlít arra az időszakra, amikor a négerek rabszolgaként dolgoztak az amerikai kávéültetvényeken. Ma is a vendégmunkások végzik el a piszkos munkát.
A fejlett nyugati országoknak arra is gondjuk van, hogy ne csak a kevésbé képzett, olcsó munkaerőt szivják el tőlünk, hanem az értékes szürkeállományt is. Persze olyan is van, aki nem talál ott munkát, a napokban Magyarországról utaztam hazafelé, s az egyik mihályfalvi lány arról panaszkodott a vonaton, hogy kudarccal végződött munkakereső útja, társa szerencsésebb volt, elmondása szerint neki van munkája Svájcban, csak a nyelvet töri egy kicsit.
Ha a gazdasági helyzet úgy alakul, a külföldi munkavállalók hazakényszerülnek. A politikusok inkább azon kellene fáradozzanak, hogy itthon teremtsenek megfelelő munkahelyeket.
Buzăuban, mely a Kárpátok lábainál terül el, sok ember települt haza. Többévi távollét után gyerekeik nem tudnak beilleszkedni a hazai környezetbe. Míg külföldön jó jegyeik voltak, itt gyengék, ,,tudathasadásos” állapotba kerültek, hiszen elszakadtak a gyökereiktől, nem tudják, hol a helyük ebben a nagy, közös európai hazában.
V. Szilágyi István