Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

„Budapestet is túlszárnyaltuk volna”

A magyar kultúra hetében csütörtöktől vasárnapig várták különböző helyszíneken a különféle rendezvények szervezői a nagyváradi ünneplőket. Pénteken és szombaton délelőtt irodalmi-történelmi előadásokat lehetett meghallgatni az Ady Endre Múzeumban és a nagyváradi várban.

Imre Zoltán kultúrantropológus

Imre Zoltán kultúrantropológus

A magyar kultúra napját többnapos rendezvénysorozattal ünnepelték idén is Nagyváradon, Margittán, Berettyóújfaluban és Debrecenben. Nagyváradon a délelőtti programok sorában elsőként január 20-án, pénteken lehetett meghallgatni Imre Zoltán kultúrantropológus előadását A nagyváradi magyar irodalmi élet a két világháború között címmel.

A Nagyváradra gyakran meghívott kutató az Ady Endre Emlékmúzeum épületében fogadta a közönséget, hogy ez alkalommal az 1920-as és ’30-as évek nagyváradi irodalmi életéről beszéljen, mely a század első évtizedeihez híven szorosan kötődött a napilapok és az újságírás kultúraformáló tevékenységéhez.

Az érdeklődő közönség a múzeum termében

Az érdeklődő közönség a múzeum termében

Előadását a helyszínhez igazodva és Ady Endre halálának közelgő évfordulója kapcsán a nagy költő nagyváradi társasági és sajtóéletének kiragadott részleteivel, anekdotázással és Emőd Tamás idézeteivel kezdte, akinek lejegyzett gondolatai rávilágítanak az első világháború utáni évekre. Imre Zoltán bátran kijelentette, hogy „ha nincs a trianoni béke, Nagyvárad Budapestet is túlszárnyalta volna”, hiszen ez a század eleji korszak – Tabéry Géza szavaival élve – „olyan hullámokat generált Nagyváradon, amelyek a fővárosban is borították az eszméket”. Ezt követően azonban a könyörtelen cenzúra Budapestre száműzte a tehetséges írókat, és megszüntette a helyi, nagy múltú lapokat, mint a Szabadság, a Nagyváradi Napló, és jóllehet ebben az időszakban több mint 30 nyomda működött, és több mint 50 különböző magyar nyelvű újság jelent meg naponta (amelyek többnyire kevés megjelent lapszámot értek meg), a hanyatlás kézzelfogható volt.

Az Ady idejében virágzó kávéházi élet a költő halála után nem sokkal lepecsételte ezt az időszakot, mintegy kettévágta Nagyvárad kulturális életét az Ady Endre Társaság létrejöttével (1919 februárja): „Szobrot állítottunk a múltnak, és nem indítottunk újabb jövőképet” – idézett ismét Imre Tabéry Gézától. Befejezésül hozzátette, hogy az 1930-as évek új politikai szelei, majd a második világháború és az azt követő évek sem a kulturális fellendítés kísérleteiről ismertek, jóllehet a kommunizmus éveiben létrejött Kriterion Kiadó tevékenysége előtt például kalapot kell emelni ma is.

Szamos Mariann