Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Bolojan kutyasorsa

Nagy bajban lehet Ilie Bolojan váradi polgármester, ha már csak annyi telik tőle, hogy a kutyákat kergesse. Inkább foglalkozna ő is azokkal a sánta kutyákkal, akiket bizony nem nagyon érnek utol manapság széles e megyeszékhelyen, miközben az önkormányzat megbízásából vagy hallgatólagos beleegyezésével teljesen szétverik a várost.

A váradi Szent László tér átalakításának közfelháborodást okozott legújabb terve, valamint a Kert utca részleges lebontása csak kettő azon tervek közül, amelyekbe ha szerencsénk van, beletörik a nemzeti liberális párti városgazda bicskája. Ugyanis a váradiak által kétharmaddal megválasztott ámokfutó és sleppje teljesen átalakítaná a belváros képét, amit úgy formálna, ahogy neki és helyettesének, Mircea Mălannak tetszik. Erre a kevésbé ismert arcra egyébként nem ártana jobban figyelni, mert a Bolojan-klikk egyre erőteljesebben nyomja előre a bamba alpolgármestert, egyre több üggyel őt állítják ki a sajtó elé, szerepeltetik, és az önkormányzati szakosztályok, valamint a jól megfizetett cégek képviselői igyekeznek minden lehetséges módszerrel legitimálni ennek a Mălannak az elképzeléseit. Nagyon könnyen meglehet, hogy éppen a leendő nemzeti liberális polgármesterjelöltet van most alkalmam blamálni.

Bolojan bejelentette: célja, hogy mandátuma végére egyetlen kóbor kutyát se lássunk majd Nagyvárad utcáin – mert addigra mindet összeszedeti. Sőt, nemcsak „a saját portáján” takarítna a morcos tekintetű városi nagyágyú, hanem a Nagyváradi Metropolisz Övezet más településein is. Nehogy onnét is besomfordáljanak Váradra a gazdátlan négylábúak.

Kutyasors ez, de nemcsak az ebeké, hanem a Bolojané is. Egyáltalán nem sajnálom szerencsétlen kétlábú állatüldözőt, viszont riasztó, amint önmagát is képes alulmúlni. Elég lenne csak arra gondolnunk, hogy a város egynegyedét kitevő magyarsággal tulajdonképpen minden kapcsolatot megszakított a városvezetőség, azt pedig például nem is kell ecsetelnem, milyen hatást váltott ki az Olaszi temető, illetve park átnevezése Mihai Viteazulra.

Korábban hallottunk még olyan célokat tőle, hogy nagyberuházók idevonzásával felpörgeti a város gazdasági életét, amiből kifolyólag emelkedik majd az életszínvonal, mert több és jobb munkahely jön létre; modernizálják a hőerőművet, hogy költséghatékonyabb legyen a működése; felpörgetik a vízműveket, hogy gyorsuljon a város közműrendszerének kiépítése és felújítása stb. Most már csak annyira futja, hogy a kutyákat kergetteti. Csalódott lehet, amiért nagyszabású terveit még úgy sem tudja véghezvinni, hogy pártja és kormánya irányítja az országot. Közben egyre-másra hallatszanak azok a hangok, hogy milyen kár, hogy nincs bihari miniszter Bukarestben, mert addig jöttek a pénzek. Azt elfelejtik elmondani, hogy azok a miniszterek, akik tettek is valamit, magyarok voltak. Nyilvánvaló, a szoclibeknek nem könnyű ezt elismerni. Így hát közellenségként most megmaradnak a kutyák, azok ha visszaugatnak is, nem értik őket a választópolgárok.

Borsi Balázs