Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Beteg ember a hipochonder?

Akinek van a környezetében hipochonder (képzelt beteg), az tudja, milyen nehéz megértetni velük, hogy kutya bajuk sincs, egyre győzködik magukat képzelt betegségükről.

Az orvostudomány rohamosan fejlődik, szinte naponta látnak napvilágot újabbnál újabb kutatási eredmények, melyekkel tovább maradhatunk egészségesek, vagy épp hamarabb gyógyulhatunk meg a minket gyötrő betegségekből. Ezzel egyenes arányban azonban egyre többen vannak azok, akik rettegnek minden kórtól. Szorongásaik olyan mértéket öltenek, hogy segítség nélkül esélytelenek a normális életre. Néha megjelennek egyeseknél bizonyos gondolatok egyes betegségekről, de akiket ez a probléma naponta kínoz, téveszméik már elviselhetetlenek, ezek a hipochonderek (képzelt betegek).

A hipochondria a köznyelv szerint nem más, mint képzelt betegség, de azért ez a kórkép már túllépett az egyszerű képzeltség határán. Egy internetes kutatás szerint ugyanis ugrásszerűen megnőtt azok száma (100 emberből húszan), akik ebben a betegségben szenvednek, és nagy részüknél ez az állapot tartósan fennáll. Ezek az emberek rendellenesen szoronganak az egészségükért, mely több típusban törhet rájuk: a létező, valós tünetek túlértékelése, ezek okának erőn felüli keresése, a külső hatások túlértékelése (melyek adott esetben tényleg okozhatnak a szervezetre káros hatásokat), nem létező tünetek beképzelése.

beteg ember 1

Az orvosok egy része a mai napig nem veszi komolyan a hipochondriát, pedig szakmai segítség nélkül a betegek komoly pszichiátriai tüneteket produkálhatnak, ami már a napi életvitelüket is megnehezítheti. Az egészségért való aggódás teljesen felőrli a szervezetüket és ez valódi, testi elváltozásokhoz vezethet. A legtöbb beteg az első csoportba tartozik és aktuális, akár másnak fel sem tűnő bajából a lehető legrosszabbra gondol. Például nem iszik elég folyadékot, ami miatt megfájdul a feje, de ő azonnal agydaganatra gyanakszik, vagy elvágja a kezét, és órákig fertőtleníti, attól félvén, hogy belement egy baktérium, és ezért elveszítheti a végtagját. A sort hosszasan folytathatnánk…

Egyes kutatók szerint a betegséget emlékek is okozhatják, azonban az ez irányban folytatott vizsgálatok alapján nem bizonyított, hogy az okok gyermekkorra vezethetőek vissza. Tény, ha valaki túl fiatalon találkozott a halál tényével vagy épp egy súlyos betegség következményével, a szenvedéssel, melyet lelkileg nem tudott feldolgozni, nagyobb eséllyel állhat be a betegek táborába. A környezetben látott és hallott túlzott aggódás pedig csak ronthat a helyzetén. A páciensek túlnyomó része viszont egy felnőttkori traumát követően kezd el szorongani, mikor már pontosan tudja: a halál bárkit, bármikor elragadhat.

A gyógyulást két tényező tudja negatív irányba befolyásolni. Az egyik, ha maga az illető nem ismeri fel kórképe súlyosságát, a másik, ha rossz szakemberhez fordul. A legjobb megoldás, ha pszichológushoz jut a bajba jutott. A gyógyulás így sem egyik napról a másikra következik be, akár hónapokig, évekig is eltarthat. Olyan is előfordul, hogy az illető megtanul élni a hipochondriával, és keretek között tudja tartani szorongását. Az első és legnehezebb feladat, feltárni, mitől retteg az illető. Aki hipochondriában szenved, az a háziorvosához már úgy jár, mint más az ABC-be. Olykor nemcsak személyesen, hanem telefonon is nyugtatást vár a panaszaira. Az otthonában felhalmozza az egészségügyi szakkönyveket, folyóiratokat, az interneten keresztül gyakorta kutatja a saját magán észlelt tüneteket. A környezetét állandóan arról faggatja, ők is észrevették-e rajta azt a bizonyos testi jelet, melyet ő érez magán.

Győri György