Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Beszéljünk a depresszióról!

Minden ötödik ember szenved depressziótól – valamikor az élete folyamán. Bár a mindennapi életben tapasztalható elkeseredést, fásultságot, vagy átmeneti rossz hangulatot gyakran nevezik depressziónak, ez ritkán jelent betegséget. Orvosi értelemben meghatározott tüneteknek meghatározott ideig kell fennállniuk ahhoz, hogy depresszió legyen a diagnózis.

Felmérések szerint a felnőtt lakosság közel 20 százaléka életében legalább egy súlyos, úgynevezett major depresszión átesik. Minden évben a népesség 6–8 százaléka, illetve minden adott hónapban 3–5 százaléka szenved ebben a betegségben. A depressziós betegek fele-kétharmada nem fordul orvoshoz, mivel egyrészt nem gondolja, hogy tünetei betegségre utalnak, esetleg nem bízik abban, hogy panaszai kezelhetők. A kezeletlen depresszió veszélyes állapot, mivel ilyenkor jelentősen megnő az öngyilkosság kockázata. A befejezett öngyilkosságok 60–65 százalékát major depresszió alatt követik el, ugyanakkor klinikai vizsgálatok igazolják, hogy a sikeresen kezelt és rendszeresen gondozott betegek öngyilkossági rizikója jelentősen csökken.

depresszio

A depresszió sok szenvedést okoz az érintetteknek és a környezetükben élőknek is. Gyakori, hogy a családi élet megromlásához vezet, ha alkoholizmus vagy más függőség társul a betegséghez. A depressziót rendszerint negatív életesemények, pl. veszteségek, konfliktusok váltják ki az arra pszichológiailag, illetve biológiailag hajlamos egyéneknél. Ez a betegség az esetek több mint felében családi halmozódást mutat, vagyis az érintettek rokonai között 3-4-szer gyakoribb, mint az átlagnépességben.

A depresszió kialakulásában a központi idegrendszer három ingerületátvivő anyagának van kiemelkedően fontos szerepe, ezek a szerotonin, noradrenalin és a dopamin. Major depresszióban ezek termelődése csökken, és a depresszió ellen ható gyógyszerek ezt a hiányt pótolják. A betegség ellen alkalmazott készítmények hatása sokszor csak a harmadik hét közepén jelentkezik, gyakran altatókkal kell kiegészíteni a terápiát, elsősorban az első néhány héten. A korszerű gyógyszerek kevesebb mellékhatást váltanak ki, és hosszú távon is tolerálhatók, ezért jól segítik a betegek tartós kezelését. A hatékony gyógyszerek mellett néhány pszichoterápiáról is bebizonyosodott, hogy igen jó hatásúak a kezelésben, akár önmagukban is, de főleg akkor, ha a gyógyszeres kezelés kiegészítőiként használják.

Kiegészítő kezelések:

–Fényterápia: a depresszió, hasonlóan a gyomorfekélyhez, ősszel és tavasszal gyakoribb, mint más évszakban. Van azonban téli, pontosabban őszi-téli depresszió is, amely a lakosság alig 1 százalékát érinti. Jellemző tünetként október végén, november elején jelentkezik, majd áprilisban, májusban magától elmúlik, és legalább két egymást követő évben menetrendszerűen visszatér. Speciális tünete a fokozott étvágy (főleg édességek), aluszékonyság, és bár sokat alszik, mégis fáradt. A panaszokat a fényháztartás zavara okozza. Gyógymódja a speciális fényterápia, mely helyre állítja a szerotonintermelődést a központi idegrendszerben.

–Alvásterápia: tudott dolog, hogy a kialvatlanság szinte mindig megelőzi a depressziót, illetve annak okozója, az alvatlanság kezelése pedig hozzájárul a depresszió megszüntetéséhez. Az alvásterápiás módszert kétszer hatékonyabbnak tartják a gyógyszereknél.–Ösztrogénterápia: a szülőképes nők gyakran depressziósak menstruációs ciklusuk bizonyos szakaszában. Ebben a szakaszban akár öngyilkos gondolatok is megfogalmazódhatnak, és sírógörcsök is gyakran kísérik. Mindezek okozója valószínűleg a progreszteronszint megemelkedése, ezért az érintett napokon ösztrogéngélt, illetve tapaszt alkalmaznak a betegeknél.

–Életmódváltás: egy újabb nézet szerint a depresszió kapcsolatban lehet a szervezetben már kialakult enyhe, de krónikus gyulladással. Ezt betegség, fertőzés, de akár a túlműködő immunrendszer is okozhatja. Kísérletekkel bizonyították, hogy az enyhe gyulladások megszüntethetők alacsony cukortartalmú, sok zöldséget, gyümölcsöt, mélytengeri halakat, olívaolajat tartalmazó étrenddel és sok mozgással.

Győri György