Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Bánsági szép színházi esztendők nyomában

A jólismert váradi színész, rendező, a Kiss Stúdió Színház művésze, VARGA VILMOS nemrégiben a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház örökös tagja lett. Ennek apropóján arra kértük, hogy meséljen a temesvári teátrumnál töltött esztendőkről. Arról is beszélgettünk, mit jelent számára ez az elismerés.

Varga Vilmos 1957-ben szerzett diplomát a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán. Rögvest ezután a temesvári színház magyar tagozatához szerződtették.

bansagi 1„Innen került 1968-ban a nagyváradi színházhoz, amelynek 27 évig vezető színésze volt (1968–95). Közben 1983–85-ben a bukaresti I. L. Caragiale Film- és Színművészeti Akadémia Rendezői Karán rendezői diplomát is szerzett. Az országos elismerést színházi alakításain kívül egyéni irodalmi estjeivel szerezte. Az Országos Színházi Fesztivál I. díját a Maszek ballada hozta 1969-ben. Ezt a műsort, amelynek keretében a II. világháború utáni romániai magyar költőnemzedék legjobbjait szólaltatta meg, az Electrecord nagylemezeken jelentette meg 1980-ban” – olvasható a művészről a Romániai Magyar Irodalmi Lexikonban. Varga Vilmos és hitvese, Kiss Törék Ildikó színművésznő 1994-ben hozta létre a Magyar Örökség Díjas Kiss Stúdió Színházat, Erdély és a Partium egyetlen, folyamatosan működő magyar nyelvű magánszínházát. Az évek során bejárták már a nagyvilágot, játszottak isten háta mögötti székelyföldi falucskákban és európai nagyvárosokban.

bansagi 4

Kiss Törék Ildikóval a Kiss Stúdió Színház Élni és nagyra nőni – Széchenyi István emlékezete című pódiumjátékban

No, de térjünk rá a nosztalgiázás ösvényére, kanyarodjunk vissza a Béga-parti pályakezdő esztendőkhöz. Akkoriban Taub János volt a temesvári magyar színtársulat igazgatója és főrendezője. „Azzal csalt el a színiakadémiáról, hogy nem tud ugyan lakást adni, de rengeteget fogok majd játszani” – kezdte a múltidéző beszámolót Varga Vilmos. És úgy is lett, az ígéret beteljesedett: mint mondta, remek szerepeket kapott, s olyan nagyszerű rendezőkkel dolgozhatott együtt, mint például Taub János, Szabó József (Ódzsa), Anatol Constantin, Rapaport Ottó, Szombati Gille Ottó. „Egy fiatal színészt abba a kerékvágásba helyeztek, amely e rögös úton tartást, hangsúlyos vonalat adott a színészmesterség kialakításához, és el lehetett sajátítani a szakma fortélyait, valamint a színházetikát” – fogalmazott Varga Vilmos. Főszerepet kapott Arthur Miller Pillantás a hídról című drámájában, játszott Lope de Vega A kertész kutyája című vígjátékában, Arbuzov Szegény jó Marat című színdarabjában, Machiavelli Mandragóra című színművében és sok más jelentős produkcióban. Lehetősége nyílt arra is, hogy kipróbálja magát rendezőként. Temesvárott rendezte meg egyebek között a Sári bírót, amelyben neves színészkollégák játszottak: például Rajhona Ádám, Ferenczi Csongor, Szélyes Imre. József Attila- és Majakovszkij-estet is rendezett. Nem utolsósorban romantikus vonatkozása is van a temesvári időszaknak: Kiss Törék Ildikóval itt ismerkedett meg, a temesvári színháznál játszottak együtt először.

A színművész hozzáfűzte: „Szakmai vonatkozásban mindenféle szempontból jó helyre kerültem. Minden évben részt vettünk és szép sikereket arattunk a fiatal színészek országos fesztiválján. Díjakat hoztunk el. Sok volt a tájolás is. Nemcsak hogy egész Temes megyét bejártuk, hanem Erdélyt is bebarangoltuk. A Zsil völgyében lévő települések magyar közösségeinek is rendszeresen játszottunk. Minden kiszállásnak megvolt a sajátos hangulata. Emlékszem, egy resicabányai vendégszereplés alkalmával (a Mandragórát játszottuk, ami fergeteges komédia, poén poén hátán) 51 nyíltszíni tapsot kaptam. Misszió volt a színjátszás. Belső igény volt a színházra.”

bansagi 2

Peszgő színházi élet volt Temesváron. A teátristák egyik kedvelt helye volt a Lloyd étterem. Voltak gazdag és nagylelkű zsidó mecénásaik akkoriban, akik egy-egy kiszállásra, fesztiválra is elkísérték a truppot.

’68-ban aztán Varga Vilmos elszegődött a váradi színházhoz: „Már akkor hívtak Váradra, amikor vendégszínészként játszottam itt az Orfeusz alászáll című Tennessee Williams-darabban. Négy évre rá el is fogadtam a szerződést. A fő ok az volt, hogy betegeskedett az édesanyám, ezért akartam Váradon lenni.”

A Pece-parti Párizs is jó dolgokkal várta. Sőt Nagyvárad jobban benne volt a magyar kulturális vérkeringésben, mint Temesvár. Itt is jócskán volt pezsgés. Volt úgy, hogy kedden már nem lehetett jegyet kapni a vasárnapi előadásra. És az is előfordult, hogy a szilveszteri kabarét még húsvétkor is játszották. A váradi közönségnek egyébként a Maszek ballada című produkcióval mutatkozott be igazán Varga Vilmos. Mikulás-estén volt az előadás, amelynek beharangozóját Implon Irén újságíró írta meg.

A temesvári Csiky Gergely Színház megadta a módját a teátrum 60. születésnapja megünneplésének. A fesztiválzáró jubileumi gálán a színház Örökös Tagja címmel tüntették ki Czegő Teréz, Higyed Imre és Varga Vilmos színművészeket, valamint Koczka György dramaturgot. Varga Vilmosról Fall Ilona színművésznő mondta el a következő laudációt: „Egy színészről, egy kollégáról nehéz úgy beszélni, hogy az ember ne idézze fel személyes élményeit. Bár sokat hallottam a tehetséges, sokat foglalkoztatott temesvári színészről, látni először a Maszek balladában, majd a Villon-versműsorban láttam. A hatás feledhetetlen maradt számomra. Valahányszor hallok, olvasok róla – és ez gyakran előfordul –, először mindig az akkor látott művész arca ugrik be, csak aztán sikerül a jelenre összpontosítanom. Ezt a feledhetetlen pódium-előadást több is követte, megemlíteném az Ady verseiből összeállított előadóestet – és akkor, abban az időben nagyon sokat jelentett a közönség szívéhez közel vinni a magyar és világirodalom remekeit. A művész ezt tette! Ezt teszi ma is, hiszen «viszi a szót» Európa-szerte. Nem szeretnék szerepfelsorolásba bonyolódni, mert nagyon gazdag repertoárt tudhat maga mögött, és mind a mai napig játszik, rendez és ír. Büszkén mondhatja, hogy a Magyar Örökség-díjas színház művésze.”

Sokfelől érkeztek a művészek, színházi szakemberek a temesvári díszelőadásra. A temesvári társulat tagjaiból verbuválódott zenekar korabeli dalokkal idézte meg a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas és kilencvenes évek hangulatát. Minden művész vitt valamilyen produkciórészletet a tarsolyában. Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos egyéni versműsoraikból mazsolázott. Varga Vilmos a Dalok a labdatérről című Ady Endre-verset választotta ez alkalomra. Kellemes, vidám hangulatban telt el az est. Pompás alkalom volt ez a nosztalgiázásra. Varga Vilmos hangsúlyozta: az Örökös Tagság megtiszteltetés számára. E cím megbecsülést, munkásságának elismerését is jelenti. A temesvári színháztól egyébiránt a mai napig kap meghívókat a színészházaspár a különféle rendezvényekre, premierekre. A gálán pedig jóleső érzés volt visszaemlékezni a pályakezdés izgalmaira.

Tóth Hajnal