Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Az utolsó út mikéntje

Az elmúlt napokban több olvasónk kereste fel szerkesztőségünket azzal, hogy a váradi Rulikovszki temetőben egyre kevesebb terület van az elhunytak temetésére, magyarán betelik lassan a temető.

Akiknek manapság távozik valakijük az élők sorából, és nincs már megvásárolt sírhelyük, zömmel a temetőbejárattól távol eső részeken tudnak csak sírhelyet bérelni. Az a kérdés is felmerült, kegyeleti szempontból mennyire elfogadható, hogy a vidékünkön szokásos koporsóba való temetést felváltsa az urnás temetés. Többen úgy vélték, az urna kevesebb helyet foglal, ezért is praktikusabb. Volt, aki szerint kevésbé sokkoló egy urnás temetés, mint egy koporsóval történő. De kiderült, sokan nincsenek tisztában azzal, hogy vallási szempontból mennyire megengedhető az elhunytak hamvasztása és urnában való temetése. Egyre kezd terjedni az is, hogy végrendelkezés alapján az elhunyt hamvait a néhai által kiszemelt helyen (folyó, tenger, hegycsúcs, stb.) szétszórják. Arról, mennyire fogadja el az egyház a hamvasztást és az urnás temetést, Fodor Józsefet, a nagyváradi római katolikus püspökség vikáriusát kérdeztük. Megtudtuk, csak az 1965-ben tartott Vatikáni Zsinat óta engedélyezi a római katolikus egyház is a halottak elhamvasztását, addig ez tilos volt. A református, lutheránus egyházakban szintén engedélyezett a hamvasztás, A vikárius elmondta, a nyugati keresztény egyház végül is azért változtatott az évszázados hamvasztási tilalmon, mert úgy tartják, a hamvasztás nem lehet akadály a lélek halhatatlanságának elnyerésében. Az elhunyt emlékére megtartott temetési ceremónia természetesen hozzátartozik a végtisztességhez, de katolikus szempontból fontosabb, hogy amennyiben lehetséges a haldoklóhoz hívjanak papot, hogy az eltávozó megkapja a halotti szentségeket, s ha módja van erre, meggyónhasson. A görögkeleti egyház ennél jóval szigorúbban áll a temetkezési szokásokhoz, az ortodoxoknál pedig a mai napig tilos a hamvasztás. Így van ez a zsidó vallásúaknál is.

az utolso 1

Tegnap megkerestük az egyik váradi temetkezési cég tulajdonosát, Mavradoglu Ildikót, s tőle érdeklődtünk, hogyan alakulnak a temetkezési igények tájainkon. Megtudtuk, egyre többen hamvasztatják el elhunyt hozzátartozóikat. Váradon szárba szökkent az a szokás, hogy maguk az idős emberek rendelkeznek arról, hogy haláluk után hamvasztassák el őket. Azonban tény, a hagyományos koporsós temetés a legelterjedtebb. A temetkezési költségek szempontjából a hamvasztással, urnával történő végtisztességadás olcsóbb, mint a hagyományos, ugyanis az urna jóval kevesebbe kerül, mint egy koporsó és az ehhez tartozó temetkezési kellékek. Váradon egy hamvasztás, urnával együtt 1350 lejbe kerül. Hogy ezután a procedúra után a hozzátartozók hogy járnak el a néhai hamvainak elhelyezésével, ez személyes döntés marad. Azonban tájainkon az emberek zöme ragaszkodik a keresztény szokásokhoz s eltemetteti az urnát, kevesen szórják el a szélbe a hamvakat vagy tartják (amerikai szokást leutánozva) otthon a könyvespolcon, kandallópárkányon az elhunyt hozzátartozók földi maradványiait.

Sz. M.