Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Az utcanevekről

Levél anyósomhoz (178.)

Mamókám, legyek őszinte? Én már csak mosolyogni tudok azon a nagy felhajtáson, ami az utcanevek meg a parkok átnevezése körül városunkban leledzik. Mosolygok, mert ez tiszta politika, és semmi köze nincs a kultúrához. Legfeljebb ahhoz a népi mondáshoz, hogy „mindig az erősebb kutya …”. Ha jobban belegondolok, mindez rendszer és nemzet független, mert így megy ez már vagy 150 éve, amióta a politika beleszól az utcák elnevezésébe. Tudja Mamókám, egy utcát átnevezni sokkal könnyebb, mint leaszfaltozni, úgy, hogy járható legyen, ezért minden polgármester azt képzeli, hogy ha egy-két utcát átneveztet, akkor bekerül a halhatatlanságba. De nehogy már azt gondolja Mamókám, hogy ezt csak a mai „államalkotó nemzet” többségi fiai művelik. A felsőbbek elismerésére vágyva ezt tették a régebbi államalkotó nemzet „bölcs” városvezetői is. Itt van például Roman Ciorogariu püspök, vagyis a Porţile de Fier, vagyis az Úri utcának nevezett járófelület, amit 1940 után Hitler Adolfról neveztek el. Az akkori városvezetők meg tanácsosok sem voltak okosabbak, mint a maiak, hiszen az 1848-as szabadságharcban szerepet vállaló váradi püspökről, a halálra ítélt Bémer Lászlóról elnevezett teret Horthy Miklós térre keresztelték át. Erről a térről írta volt az egyik Holnapos költőnk, hogy a „Bémer téren három banda húzta”. Igaz, a három banda a Kormányzóról elnevezett téren csak négy évig húzta olyan Dankó Pistásan. Hogy arról már ne is beszéljek, amikor a „múltat végkép eltörölni” indulóval és Joszif Visszarionovics Sztálin nevével menetelt a nép „boldogság” és a jegyrendszer dicsőséges útján. Akkor, a nem tudom már milyen nevű, volt Bémer, meg volt Szent László téren egy-egy „Vecsnaja szlava gerojám” (magyarul: Örök dicsőség a hősöknek) feliratú obeliszk díszelgett, meg két ágyú. És meddig tartott az „örök dicsőség”? Mára sem ágyú, sem orosz nyelvű felirat, sem örök dicsőség. És a tereket megint átnevezték. Fogadok, Mamókám, hogy még ötven év sem, telik el és a városvezetés arról fog vitázni, hogy az egykori Nagy Sötétág nevű utcát a poéta politikusról vagy a püspök politikusról nevezzék újra. Mert a világ így megyen.

Alburnus