Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Az Úr eljövetelére

Advent az év egyik legeseménydúsabb időszaka, amikor karácsony eljövetelére nemcsak lelkiekben készülünk, hanem lakásunkat, szívünket is ünnepi díszbe öltöztetjük.

A négy adventi vasárnap csak abban különbözik egymástól, hogy az első alkalmából megterítjük az Úr asztalát. Ettől eltekintve az egész adventi idő a Krisztus jövetelére figyelmeztet. Az adventnek négyes jelentőségét szokás figyelembe venni. Először: Krisztus az, akinek eljöveteléről jövendöltek főként az ószövetségi próféták; az egész Ószövetség könyve végeredményben nem egyéb, mint Krisztusra irányuló előremutatás. Másodszor: Krisztus az, aki a prófétai jövendölések szerint valóban eljött, megérkezett karácsonykor. Harmadszor: Krisztus az, akit a mindenkori jelenben, naponta várni kell, hogy újból és újból minden napon megérkezzék. A jövetelvárás tehát a szív, a lélek állandó készenléte a csoda, az ígéret befogadására. Negyedszer: Krisztus az, aki a maga idejében eljön ítélni eleveneket és holtakat, amint ezt az Apostoli Hitvallás tanítja.

az ur 1

Mint tudjuk, a latin eredetű szó – adventus – eljövetelt jelent. A keresztény hagyományoknak megfelelően Jézus megszületésére való reménnyel teli várakozás, a lelki felkészülés időszaka. Adventkor ráhangolódunk az ünnepekre, ezt jelzi hetente a gyertyagyújtás rítusa is. Az advent kezdete az egyházi év kezdetét is jelenti egyben, és amely Szent András napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnap, azaz négy karácsony előtti vasárnapot foglal magába. A hagyománykutatók szerint az advent varázslatos hangulatát, a karácsonyi várakozást a régmúlt mitológiája alakította ki.

 

Eredete

Az adventi ünnep eredete az V–VI. századra nyúlik vissza. Abban az időben az emberek még hittek a boszorkányokban, gonosz lelkekben, varázslókban, mindenféle régi istenekben, éppen ezért használtak misztikus dolgokat. Például, koszorút fontak vesszőből, fűzfából és fenyőágakból, amelyet arany vagy piros színű szalaggal díszítettek.
Minden egyes szín, forma sajátos jelentést hordozott. A zöld a termés színe volt, a piros az életé, az arany, azaz a sárga a fényé. A kör alakú forma az örökkévalóság jelképe volt, a varázserőé, ami soha el nem múlik. Úgy tartották, ha ilyen „szent” koszorúkkal veszik körbe a házakat, az elűzi a gonosz szellemeket.

A hagyomány gyökerei tehát a pogány korba nyúlnak vissza, amikor örökzöld ágakkal, fagyönggyel, magyallal (örökzöld cserje) ünnepelték a téli napéjegyenlőség idejét. A fagyöngy egyébként a kelták szent növénye volt. A téli napéjegyenlőség a kelta hitvilág szerint a fény újjászületésének ünnepe. A koszorú kerek alakú formája az élet örök körforgására, az örök újjászületésre utal. Ilyentájt a kelták az ajtókra örökzöld ágakat aggattak, és fagyönggyel, magyalággal díszítették azt.

A keresztényi adventi koszorú készítése a 19. században jött divatba. Ma hagyományosan fenyőgallyakból készül, négy gyertyával, melyek advent négy hetét jelképezik. Uralkodó színei a zöld (örökzöld), a piros és az arany, melyek a karácsonyi ünnepkör domináns színei. Minden héten egy-egy újabb gyertyát kell meggyújtani a koszorún. Az ajtóra erősített, gyertya nélküli koszorú a szíves vendégvárást jelképezi.

 

A koszorú és a kommersz

Az adventi koszorú minden lakásban elengedhetetlen dísz. Advent idején színesebbnél színesebb, drágábbnál drágább koszorúkkal telnek meg a karácsonyi vásárok és a virágboltok. Sokszor az üzlet, az anyagi javak elhalványítják a valódi értékeket, az ünnep, a jelképek valódi jelentését. Az advent titkában való elmélyedésre mi magunknak is lehetőségünk van, ha saját magunk készítjük el a koszorút és egyéb dekorációinkat.

Adventi koszurú

Adventi koszurú

Adventi koszorút készíthetünk asztalra, függődíszként fali vagy mennyezeti lámpára vagy gyertyatartóra, gerendára és ajtóra is. Advent hagyományos színe a lila, a bűnbánat és a megtérésre való felhívás jele. Ezért gyertyás koszorún a négy gyertya közül három (az első, második és negyedik) lila színű, míg egy (a harmadik) rózsaszín, a közelgő ünnep örömét szimbolizálja. A koszorú fenyőágból készül, zöld színe az eljövendő reményt jelenti, de a szalmát vagy a mohát is gyakran használják fel az alap elkészítésénél.

 

Adventi vendégváró koszorú

Adventi vendégváró koszorú

Adventi vendégváró koszorú

Adventi vendégváró koszorú

A várakozás igazi lényege

Sajnos, mint említettük, az advent is egyre inkább kiüresedő, giccshajhász, gonddal, nyűggel teli alkalommá vált. Mindenki süt, főz, takarít, hogy minden tiszta és finom legyen, hogy szégyent ne valljanak a háziak az esetleges bebukó vendég előtt. Az emberek futkároznak a bevásárlóközpontokban, mindenki vásárol a gazdasági világválság ellenére is. Így hát nem csoda, ha a nagy rohanásban és sietségben valahol az ember elveszíti a lelkét.

Adventi ünnepi asztal

Adventi ünnepi asztal

Koszorú-kommersz

Koszorú-kommersz

Az advent az emberek fejében – hasonlóan a karácsonyhoz, illetve a húsvéthoz – az ajándékozásról szól. Pedig igazából mi kapunk ajándékot a Teremtőtől, a Gondviselőtől. A jászolbeli gyermek az ajándék, aki megváltoztatta a világot, és meghatározta azt a szellemiséget, amiben keresztényként élünk. Viszont eme ajándék befogadásához helyet, fészket, jászlat kell készítenünk magunkban. Jézus születése és a kereszténység a lelkiségünket határozza meg.

Akkor miért nem a lelkünket készítjük erre az ünnepre?

Összeállította Sütő Éva