Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Az írásokban önéletrajz és fikció keveredik

Megtelt pénteken este a nagyváradi Illyés Gyula Könyvesbolt az érdeklődőkkel, akik a Törzsasztal márciusi kiadásának meghívottjára, Háy Jánosra voltak kíváncsiak. Az est elején Szűcs László, a Várad irodalmi és kulturális folyóirat főszerkesztője köszöntötte a megjelenteket, majd Kőrössi P. József, az estek állandó házigazdája beszélgetett a meghívottal, aki egyébként 2009-ben már járt Nagyváradon. Nagyon jó hangulatú estnek lehettünk tanúi, az élvezetes, humoros beszélgetés során ugyanakkor sokat megtudhattunk a szerzőről, munkájáról és íráshoz, színházhoz való viszonyáról is.

Kőrössi P. József és Háy János

Kőrössi P. József és Háy János

„Egy író bármihez nyúlt, az önéletrajz és fikció” – mondta Háy János, aki szerint az idő szerinti fikcióról van szó, hiszen az, amilyenek mi vagyunk, befolyásolja, hogyan látjuk múltunkat. Minden író olyan anyaggal dolgozik, amilyenje van, ő vidéken és a városban is szerzett tapasztalatokat, ezért tudnak szereplői mindkét nyelven megszólalni.

„Az irodalmi mű teremtett világ, aminek vannak szabályai” – hangzott el, és az író szerint érdekes azt is követni, hogyan alakul a valóság és a mű viszonya. Géza gyerek című darabjának főhősét például egy budapesti fiúról mintázta, ám szülőfalujában, Vámosmikolán máig vannak, akik tudni vélik, ki volt Géza gyerek.

Szó esett Az asszimiláns című esszéről is, az író elmondta, fontosnak tartotta saját tapasztalatai átadását, bár volt, aki antiszemitizmust látott bele. A közhiedelemmel ellentétben Budapest nem egy befogadó város, számtalan pofont kap, aki asszmilálódni próbál. A kormány ezekért a pofonokért áll bosszút az értelmiségen, a közeget bünteti, tette hozzá az író. Azonban nem mindegy, hogy ezek a pofonok „indulatokat gerjesztenek, vagy olyan erőket, amelyek cselekvésre, teremtésre serkentenek”.

A magyar irodalomban elkülönül a dráma és a próza, hangzott el, a drámát nem sokra becsülik. Ő maga általában a novelláit dramatizálja, és bár nyert már drámaversenyt, nem szeret versenyezni. „Fülre” ír, fel is olvassa szövegeit, mert szerinte az a szöveg, aminek „nincs meg az akusztikai építménye, az forgács”. Sokadszor váltott ki derültséget, amikor elmesélte, hogy a rendszerváltás idején játszódó, Rák Jóska, a dán királyfi című tragikomédiájának előadásán a közönség többször is helyeslően bekiabált. Némi keresgélés után elő is szedett egy részletet a szövegből, és megkérdezte, ki olvassa fel vele. A hálás feladatra Tóth Tünde, a Szigligeti Társulat színművésze vállalkozott, további derűs perceket szerezve a közönségnek. Saját magát ugyanakkor nem tartja színházi írónak, a próbafolyamatokban sem vesz részt.

Megtudhattuk továbbá, hogy Háy János egy ideje maga készíti könyvborítóit, és bár polgári nevét (Horváth) rég nem használja, hivatalosan sosem változtatta meg. Sajátságos helyesírással dolgozik, ezért harcban áll a korrektorokkal. Hatalmas derültséget váltott ki azzal, amikor elmesélte: az őt a Corvin-ösztöndíjra jelölő Szabó Magda először nem is akart személyesen megismerkedni vele, mondván: „Nem az érdekel, maga kicsoda, az érdekel, amit ír”. Az ő jelölése egyébként azért volt meglepetés, mert Szabó Magdától mindenki református vagy női ösztöndíjas-jelöltre számított, nem pedig katolikus férfira…

Szó esett még a Mélygarázs című kötetről is, és természetesen a felolvasás sem maradt el, többek között az Énte című vers hangzott fel a dedikálással záruló esten.

Fried Noémi Lujza