Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Az ijesztő pánikroham vagy pánikbetegség

Hirtelen rosszullét, hideg veríték, heves szívverés – a pánikroham sajnos lesben áll, s bármikor rátörhet az arra érzékenyekre. A krízishelyzet váratlanul érkezhet, de persze léteznek szituációk, melyek különösen kedveznek a rohamoknak. Nagy tömegben, zárt térben, piacon, bevásárlóközpontokban egy pillanat alatt bekövetkezhet a baj. Számtalan ember szenved ebben a betegségben.

A pánikroham látszólag a semmiből, mindenféle előzmény nélkül tör rá az emberre, ám a baj mögött rendszerint egy korábbi trauma áll. Tünetei kifejezetten ijesztőek lehetnek, egyszerre elhagyja az embert az ereje, remegni kezd, elsápad, izzad, esetleg fuldoklik. A pánikroham áldozata úgy érzi, infarktusa van, és képes is hasonló tüneteket produkálni. A szív hevesen ver, olyannyira, hogy az áldozatnak konkrétan halálfélelme van. Aki érzékenyebb az átlagnál, jobban ki van téve a pánikrohamoknak, a szakértők szerint gyakran olyan személyek esnek áldozatul, akik gyermekkorukban nem tanulták meg kezelni a hirtelen, heves hangulatváltozásokat. A pánik hátterében általában mindig valamilyen intenzív – magánéleti vagy munkahelyi – stresszhatás áll. Sokszor azonban nem a krízises periódusban jelentkezik, hanem éppen utána, mikor az érintett úgy hiszi, hogy már túltette magát a problémán.

az ijeszto 1

A pánikroham a szervezet és az idegrendszer egyfajta vészjelzése, éppen ezért tanácsos nagyon komolyan venni, persze anélkül, hogy elveszítenénk a fejünket, szívbetegnek, avagy „hibbantnak” állítanánk be magunkat. A jelzés arra figyelmeztet, hogy a mindennapok olyan súllyal nehezednek ránk, ami meghaladja az érzelmi kapacitásunkat. A pánikbeteg valódi traumát él át. A nyugtalanító kérdések aztán apránként beköltöznek a tudatba, s folyamatosan aggasztják a tünetek elszenvedőjét, akinél ezért betegségtudat alakulhat ki. A pánikbetegségben szenvedő kerülni kezdi a nyilvános helyeket, ahol nagyobb a kockázata egy újabb traumának, ez az ún. agorafóbia, amiért a társasági élet a minimumra csökken, színházba, moziba, de még nagyobb bevásárlóközpontba sem jár, akit ez a lelki kór kínoz.

A pánikbetegségben szenvedők életét meghatározza a félelem az újabb rohamtól, a megsemmisüléstől, a „megőrüléstől”, a súlyos tünetektől. Az Egyesült Államokban minden tizedik ember megtapasztalja a pánikrohamot, és becslések szerint minden hatvanadik ember pánikbeteg lesz élete során. A pánikrohamot kiválthatják jelentős életesemények, mint a szeretett személy elvesztése vagy más veszteségek. De lehet kisebb jelentőségű esemény is, például, ha valaki kiköltözik a családi házból. A roham mögött meghúzódhatnak komolyabb hiedelmek is, akár gyermekkorból hozott élmények is.

A pánikbetegség kezelésében kétféle gyógymód alkalmazható önmagában vagy kombinálva: gyógyszeres vagy pszichoterápia. A biológiai szemléletű pszichiátria a gyógyszeres kezelést részesíti előnyben, hangulatjavító (antidepresszáns) és nyugtató szereket rendel. Az újabb felfogás szerint a gyógyítás ma már gyógyszeres kezelés nélkül is megoldható az esetek nagy részében. Az egyik ilyen módszer a kognitív és viselkedésterápia, ahol a szakértő pszichológus vagy pszichiáter segít abban, hogyan tanuljunk meg szembenézni a félelmeinkkel, hogy végül felülkerekedjünk rajtuk. Minden, az érzelmeket stabilizáló tevékenység jótékony hatású. A sport, a fizikai aktivitás, a relaxáció vagy akár a meditáció is mind segít a stressz leküzdésében.

Győri György