Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Az igazi megújulás: vissza a forráshoz

A római katolikus egyház életében mérföldkőnek számító főpásztori gyűlés ötvenedik évfordulója alkalmából egyháztörténeti konferenciát tartottak és tematikus kiállítást nyitottak a nagyváradi római katolikus püspöki palotában a Második Vatikáni Zsinat kapcsán, a Hit Éve rendezvényeinek keretében. Az egybegyűlteket Böcskei László váradi római katolikus megyéspüspök köszöntötte, aki a Szentlélek ajándékának nevezte a Második Vatikáni Zsinatot, mely során új egyházvíziót alkottak meg mintegy fél évszázada.

Az igazi (1)

A püspök ugyanakkor arról is beszélt, hogy a zsinat idején, a hatvanas években Erdély még a kelet-európai blokkhoz tartozott, az itteni egyházi elöljárók ezért csak csekély mértékben képviseltethették magukat a gyűlésen, s annak üzenete sem igen jutott el vidékeinkre. Böcskei László ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ötven év távlatából a Második Vatikáni Zsinat kiemelkedő jelentőségének felismerésétől el kéne jutni addig, hogy az ott hozott határozatokat gyakorlatba is ültessék. E téren azonban a jövő generációknak is bőven lesz majd tennivalójuk.

 

Az első rendelkezés

Böcskei László bevezetőjét követően a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karának tanárai tartottak érdekfeszítő előadásokat a zsinat kontextusáról, történetéről és következményeiről. Elsőként Nóda Mózes értekezett 50 éves a liturgikus konstitúció – istentisztelet és hitvallás címmel. Mint hangsúlyozta, az egyháztörténet legnagyobb részvételével rendelkező zsinaton több mint 2850 püspök és számos világi megfigyelő vett részt, legelső kiadott dokumentuma pedig a szent liturgiára vonatkozó konstitúció volt.

Az igazi (2)

A rendelkezés a „vissza a forráshoz” igazi megújulását hozta, hiszen általa azt szerették volna elérni az egyházi elöljárók, hogy a szentmise jobban hasonlítson arra, amit a liturgia alapítója, Jézus akart, ugyanakkor alkalmazkodjon a kor körülményeihez is és ne kizárólag a papokról szóljon, hanem aktív részvételre serkentse a híveket. A bevezetett újítások közé tartozott Krisztus mindenben való jelenlétének kiemelése, illetve az, hogy minden szentmisén a húsvéti misztérium ünneplésére helyezzék a hangsúlyt. A konstitúció ugyanakkor a liturgiát jelölte meg a csúcsként és forrásként. Vagyis kimondta, hogy a liturgia az Úr előtti legfőbb tisztelgés, ugyanakkor ez az, amelyből a többi egyházi tevékenység is táplálkozik.

Az igazi (3)

A liturgikus konstitúció következményeként egyszerűbbek és érthetőbbek lettek a szentmisék, a liturgia a nép nyelvén is elhangozhatott, a nyájban pedig megengedetté vált a sokszínűség. Az igeliturgia és eucharisztia liturgia egyformán fontos szerepet kapott, s különböző engedmények születtek arra vonatkozóan, hogy a hívek minél jobban kivehessék részüket a szertartásból.

 

A hit önmeghatározó ereje

A konferencia második előadójaként Oláh Zoltán Hinni és szilárdan állni – a hit szerepe a Bibliában címmel értekezett Ézsaiás próféta könyve hetedik fejezetének kilencedik verse kapcsán, melyet a modern bibliakutatók a hit születési pontjának tekintenek. Az említett rész a Szent István Társulat-féle bibliafordításban a következőképp hangzik: „Bizony ha nem hisztek, nem maradtok meg”. Ugyanebből a részletből indult ki XVI. Benedek pápa is A hit világossága című enciklikában, melyben a hit és a valóság kapcsolatáról elmélkedett.

Az igazi (6)

Mint azonban az előadó rámutatott, az idézett résznek különböző fordításai és jelentései is léteznek. A héber eredetiből készített zsidó bibliafordítás például a „Ha nem bíztok, bizony nem lesztek biztonságban” változatot tartalmazza, a héber „aman” szótő ugyanis a hitet és biztonságot is jelöli. A Biblia első görög nyelvű fordítása pedig még általánosabbá teszi az ígéretet. A hit tehát nemcsak a homályos, ésszel fel nem fogható dolgok megismerésére szolgál, hanem egzisztenciális, önmeghatározó szerepe is van – vonta le a következtetést az előadó, aki hozzátette: „aki hisz, szilárd lábakon áll”.

 

A katolikus egyház az ökumenizmus útján

A Második Vatikáni Zsinat kezdetétől fogva összefonódott a keresztény egység fogalmával – hangsúlyozta előadásában Zamfir Korinna. Mint elmondta, a nem katolikus megfigyelők és felszólalók meghívása a zsinatra óriási előrelépést hozott a katolikus egyházban, és a jelenlevő püspökök számára is pozitív tapasztalatot jelentett, amely a későbbi szemléletváltáshoz vezetett. A zsinat során kibocsátott Unitatis redintegratio elnevezésű dokumentum elismerte, hogy a katolikus egyházon kívüli keresztény közösségek is elvezethetik híveiket az üdvösséghez a Szentlélek által. A zsinat tehát feladta a rekatolizáció elvét mint egyedüli utat az üdvösséghez, utat nyitva az ökumenizmusnak.

Az igazi (5)

 

Szerethető-e ma az egyház?

Vik János előadásában arra a manapság gyakori problémára keresett válaszokat, mely szerint sokan elfogadják Istent, illetve Krisztust, az egyházat azonban nem. Mint mondta, ennek az lehet a fő oka, hogy sokan nagyot csalódtak már az egyházban, s manapság Kelet-Európában szinte divatszerű az intézménynek való hátat fordítás. Az egyháznak azonban mindig bensőséges kapcsolatban kell állnia a mindenkori emberiséggel, hívőkkel és hitetlenekkel egyaránt – hangsúlyozta az előadó, aki konkrét példákkal mutatott rá, hogy azért sokan vannak, akik minden tévedés és nehézség ellenére ma is feltétlenül szeretik az egyházat. Az értekező arról is beszélt, hogy mit mondanak a zsinati szövegek a szeretetről. Mint hangsúlyozta, megfogalmazásokban megfontoltan kerülik a korábbi triumfalizmust: az egyházat többé nem a szeretet célpontjaként határozzák meg, hanem kimondják, hogy a szeretet alapja és küldetése az egyháznak, melyet nem szabad azonosítani Isten Országával.

Az igazi (4)

 

A tartalmas előadásokat követően a résztvevők a nagyváradi püspöki palota emeleti előcsarnokába vonultak, ahol Böcskei László püspök egy Második Vatikáni Zsinatról szóló tematikus tárlatot nyitott meg. Az információs óriáspanókból, eredeti dokumentumok másolatából, Márton Áron leveleiből és egyéb tárgyakból álló tárlat három fő témát mutat be: a romániai római katolikus egyház általános helyzetét a gyűlés idején, a Második Vatikáni Zsinat történetét és meghatározó személyiségeit, valamint a zsinati dokumentumokat.

Szombati-Gille Tamás