Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Az etika fontosabb a vallásnál

Pénteken mutatták be a nagyváradi Posticumban A Dalai Láma felhívása a világhoz. Az etika fontosabb a vallásnál című kötetet, amely a Posticum Books gondozásában jelent meg 2017-ben mind magyar, mint román nyelven.

A kötet gyakorlatilag a Dalai Láma már jól ismert bölcseletét mélyíti el, mely szerint a vallási nézetkülönbségeket félre kell tenni a nagyobb jó érdekében, illetve, ahogy ő fogalmaz: „az egyetlen igazi vallás az, ha valakinek jó szíve van”. Új könyvében azonban ezen túllépve, egy minden valláson túlmutató szekuláris etika szükségességére hívja fel a figyelmet Tendzin Gyaco, a 14. dalai láma, a tibetiek legfőbb spirituális vezetője.

az etika 2

A többnyelvűség elvének megfelelően maga a könyvbemutató is három nyelven zajlott. Meghívott vendégként Niklaus Brantschen svájci jezsuita szerzetes és zen mester német nyelven, szimultán magyar és román tolmácsolással beszélt a spirituális élet alapfeltételeiről és ismertette a dalai láma által is propagált filozófiát.

A spirituális élet egyik alappillére, hogy kapcsolatban legyünk a testünkkel. „Nekünk nem csak van egy testünk, hanem mi magunk egy test, egy megtestesülés vagyunk. Fontos hogy gondját viseljük a testünknek, mert ahogy a biblia is mondja: a testünk a Szentlélek temploma” – fogalmazott, majd hozzátette – nem az számít, hogy milyen vallás templomába megyünk be, hanem az hogy tényleg jelen legyünk ott, testben és lélekben egyaránt.

A spirituális élet második alappillére a kapcsolat. Az ember tulajdonképpen mindennel egy: teste van, ahogy a köveknek, él és növekszik, ahogy a növények, mozog, ahogy az állatok, és lelke van mint a spirituális lényeknek, vagyis kapcsolatban van mindennel – ezt nem egy keleti mester mondta, hanem maga Nagy Gergely pápa, a középkor egyik legnagyobb hatású keresztény egyházi vezetője – mutatott rá az előadó.

az etika 1

„Az emberek vére mindenhol piros, a könnyek mindenütt sósak. Keleten, nyugaton ember az ember. Néhányan románul beszélnek, néhányan magyarul, néhányan olyan nyelven amit nem értünk meg. Van akinek más a bőrszíne, de mindenki ember. Az embereket, mielőtt a vallás és a hagyományok megosztanák, egyesíti az egység mindennel és mindenkivel” – hangsúlyozta.

Kapcsolatban vagyunk ugyanakkor a kultúránkkal. Teremtjük a kultúrát, de ugyanakkor a az is hatással van ránk. Az előttünk járó nemzedékek által teremtett kulturális értékekben élünk, de el kell gondolkodnunk azon, hogy mi milyen értékeket teremtünk most, és adunk tovább a következő generációnak. Ilyen, továbbörökíthető valódi értékekként említette meg, a beszélgetés és problémamegoldás kultúráját, valamint a férfi–női kapcsolatban a partneri viszonyt.

A spirituális élet harmadik pillére a meditáció. Mint emberek, nem csak test, és egó vagyunk, és nem csak a földi teremtett világgal állunk kapcsolatban, hanem van bennünk egy nyitottság is a világmindenségre, nagyon szélesek a horizontjaink – hangsúlyozta Niklaus Brantschen.

Az általa hirdetett ötpilléres rendszer utolsó két eleme a spirituális élethez nem más, mint az idő, és a humor. „Aki krónikus időhiányban szenved az nem lehet spirituális ember” – fogalmazott. „Igazán jó humorunk pedig csak akkor lehet, ha merünk mélyre nézni, ha nem zárjuk ki a csalódást, a fájdalmat sem és főként magunkon is tudunk nevetni” – tette hozzá. A könyvbemutató végén elhangzott egy fejezet magyar és román nyelven Niklaus Brantschen saját könyvéből is.

Sz. G. T.