Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Az érettségről

Levél anyósomhoz (176.)

Azon gondolkodom, Mamókám, érettek-e a mai fiatalok a mai életre. Mert az tuti, hogy a tantárgyak között, amit az iskolában oktatnak, egyetlen egy sincs, ami a való életre képezné a „felnövekvő nemzedéket”, ahogy tudományosan mondják. Mert mondja már, Mamókám, hogyan taníthatja meg a kis fizetésért robotoló pedagógus mindazt, ami a mai társadalomban a karrierhez nélkülözhetetlen. Hogy mik ezek? Máris mondom, az élelmesség, a ravaszság, a dörzsöltség meg a rafinéria. Egyszóval hazai rommagyar nyelven a „smekerség”. Ha mindezt tudná az ágrólszakadt oktató, már régen nem lenne „pájdágágász”, hogy a költő szavaival éljek.

De ezeket a „hasznos” emberi tulajdonságokat sehol nem tanítják. Olyan tantárgy nincs, hogy „érvényesüléstan”, „hantatan” vagy „smekerológia”. Ma az érvényesüléshez ezeket kéne tanítani, minimum heti négy órában. Azzal a sok jóra, szépre, erkölcsösségre neveléssel nem sokra viszi az ebadta kölök. A tinédzser e világban egészen mást lát. Azt látja, hogy ott kint, lent, meg fent, vagyis a „való világban” csalással, lopással meg begyakorolt, és éppen időszerű hasdumával többre viszik egyesek, mint a tízprancsolat betartásával. Ott fent lehet puskázni is. Ha elég magas széken ülsz, senki nem veszi azt észre, mert éppen újságot olvas, és különben is félti az állását. Akkor meg minek várják el a szegény diáktól, hogy attól legyen érett, hogy ismer olyan költőcskét meg írócskát, akit a pillanatnyi politikai érdek tesz kötelező tananyaggá. Ráadásul még azt is elvárják tőle, hogy érettként tudjon helyesen írni. Pedig nem akar ő „álamfő” lenni sem itt, sem máshol. Legfeljebb juhász, és egy focicsapat menedzsere, akihez még a börtönbe is bejár egy sereg papi személy, hogy a bűnbocsánatot számára mielőbb kiimádkozza. Lévén, hogy némely egyházaknál újra divatos a középkori bűnbocsánatos cédulákra írt mondás: „Kinek pénze a perselyben cseng, annak lelke a mennyországban leng”.

Szóval, érti már, Mamókám, miért is rühellem én az érettség mai mérését. Mert nem azt méri fel, meg le, ami a mai élet viteléhez nélkülözhetetlen lenne. Hanem valami általános műveltségnek elkeresztelt izét, amit az életben ma már senki semmire nem tart.

Alburnus