Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Az érettségi magyar szempontból

A 2013-as érettségi eredmények nyilvánosságra hozatala után két fontos témával találkozhatunk a sajtó napirendjén. Az egyik – hangsúlyosan a minisztérium körüli véleményekben megjelenő – álláspont arról számol be, hogy az elmúlt évekhez képest javultak az eredmények és ez annak tudható be, hogy mind a diákok, mind pedig az iskolák kezdenek felnőni a feladathoz, komolyabban veszik az érettségi vizsgát. Ennek érdekében pedig azokat a diákokat, akik valószínű, hogy nem tudnák sikeresen a vizsgát teljesíteni, lebeszélték a vizsgára való beiratkozástól, vagy esetleg megbuktatták őket a XII. osztály legvégén. Más álláspontok a differenciált oktatás fontosságára, a székelyföldi román nyelvtanítás problémáira, valamint a szakiskolák siralmas helyzetére hívták fel a figyelmet. Egy harmadik irányvonal az érettségi eredményekkel való zsonglőrködés kérdéskörét feszegette. Részlet a MENSURA TRANSYLVANICA elemzéséből.

Ami közös a sajtóban eddig megjelent anyagokban, hogy a magyar érettségizőkről kevés adatot olvashattunk, ami megjelent, az inkább egy-egy megye vagy város eredményeire koncentrált. Más szóval, habár az eredményekre mozaikszerűen aránylag jó a rálátásunk, egységes következtetést nem vonhatunk le az eddig megjelent adatokból. Így például még arra sem kaptunk választ, hogy hány magyar diák vett részt az idei érettségin.

Jelen elemzés két nagy kérdésre koncentrál. Egyrészt összehasonlítja a magyar nyelven tanuló diákok eredményeit a minisztérium honlapján megjelenő országos eredményekkel, másrészt pedig utánajár a sajtóban megjelenő, érettségivel kapcsolatos vélemények alátámaszthatóságának.

A magyar eredmények országos eredményekkel való összehasonlítása

A hivatalos statisztikák arról beszélnek, hogy a diákok 56,44%-a sikeresen érettségizett, azonban ezt az arányt az érettségire beiratkozó és minden vizsgán megjelenő diák számából számították ki. Ez a szám tehát némileg korrigálásra szorul, hiszen releváns adatról akkor beszélhetünk, amennyiben a sikeresen érettségizők számát az érettségire beiratkozottak számához, valamint a végzős diákok számához hasonlítani.

Az érettségire 7950 magyar osztályban végzett, magyar nyelven tanuló diák iratkozott be, amely az összes diák 4,21%-át jelenti. A diákok 48,73%-a vette sikeresen az akadályt, ami több mint 3,5%-kal elmarad az országos átlagtól. Amennyiben a fenti számokat csak az idei végzősök esetében nézzük, akkor a helyzet súlyosabb, hiszen a 4,5%-ot kitevő magyar tannyelvű iskolába járó végzős 51,78%-a érettségizett sikeresen, ami 7%-kal marad el az országos átlagtól (I ábra).

I. abra

Egy másik elgondolkodtató statisztikai manipulációra többek között az Adevărul című román napilap mutat rá: ennek értelmében növekvőben van azok száma, akik nem iratkoznak be, vagy nem iratkozhatnak be az érettségire. (Ez amúgy összecseng a Király András oktatási államtitkár által mondottakkal). A napilap adatai szerint idén a több mint 183 ezer végzősből mindössze 75,38%-a jelentkezett az érettségi vizsgára. Ez értelemszerűen kihatással van a sikerességi rátára is, ami 46,75%-ra (fellebbezések után 47,57%) csökken.

Az Iskolák a veszélyben program adatsora alapján 2013 februárjában 8451 magyarul tanuló végzős diák volt Romániában. Összehasonlítva ezt a számot az érettségin magyarul vizsgázók számával, kiderül, hogy a végzős diákoknak mindössze 79%-a iratkozott be a vizsgára és csak háromnegyede ment el érettségizni. Az összes végzősből tehát csak 40,88%-nak sikerült a minimum a hatos átlagot elérni.

Az adatok elemzése kategóriák szerint

A megyei eredmények mellett két kategória szerint – szakirány, magyarság etnikai aránya – végzünk összehasonlító elemzést.

Az első és legfontosabb változó az oktatás típusa. Romániában három kategóriába sorolják a középiskolai képzést: elméleti, szakoktatás, valamint vokacionális (ide tartozik a művészeti-, zene-, vallás- és pedagógiai oktatás, valamint a sport- és katonai iskola is). Mindhárom típus érettségivel zárul.

Jól látható, hogy magyar szempontból lényegesen kevesebb (kb. 10%-kal) a szakiskolába járó diák, mint országos viszonylatban. Ez azért is fontos, mert elfogadott ténynek számít, hogy a statisztikákon leginkább a szakiskolák eredménye ront, ami meg is mutatkozik a mellékelt táblázatban (IV. ábra). A szakiskolák kérdése a 2011-es érettségi eredmények nyilvánosságra hozatala óta van napirenden, amikor a megszüntetett és szakközépiskolákká alakított szakiskolák diákjai először érettségiztek ugyanazon tételekből és szabályok szerint, mint az elméleti és vokacionális oktatásban tanuló diákok.

IV. abra

A fenti eredmények az érettségin megjelent diákok átmenési rátáját tükrözik. Erre az összehasonlíthatóság miatt volt szükség, hiszen az országos statisztikák– amint már említettük – kizárólag ezekkel az eredményekkel dolgoznak. A fenti adatok alapján világosan kimutatható, hogy míg az elméleti osztályok eredményei megközelítik az országos átlagokat (4–6%-os a különbség), addig a szakiskolák eredményei lényegesen elmaradnak az országos átlagtól (10-16%-os különbség). Sajátos a vokacionális iskolák helyzete, hiszen míg összességében megközelítik az országos eredményeket, addig az idei végzősök eredményei 12%-kal maradnak el az országosoktól.

A megyei bontás alapján több következtetés és levonható:

– Az elméleti oktatás esetében, Kovászna és részben Bihar megyét leszámítva a „tömbmegyék” jól teljesítenek, illetve Hunyad és részben Arad megyét leszámítva a szórvány megyék leszakadni látszanak.

– A szakoktatás esetében élesen elkülönülnek a szórvány- és tömbmegyék. Míg az előbbiek az átlag fölött teljesítenek, addig az utóbbiak sereghajtók. Ez valószínű azzal magyarázható, hogy a szórvány megyékben általában a szakoktatásnak és elméleti oktatásnak ugyanazon iskola ad otthont, míg a tömbmegyékben külön szakiskolákban folyik az oktatás. Továbbá a kevesebb magyar lélekszámmal bíró településeken lényegesen kevesebb (vagy egyáltalán nincs) magyar tannyelvű szakiskola, a leggyengébb diákok vélhetően román iskolákba jutnak csak be.

– A vokacionális oktatás esetében a székelyföldi és nem székelyföldi megyék között van törésvonal. Az előbbiek lényegesen az átlag alatt teljesítettek, hasonlóan Fehér és Temes megyéhez is.

A fentebb bemutatott adatok alapján azt feltételeztük, hogy a román vizsga teljesítménye összefügg annak a településnek az etnikai arányával, ahol az iskola található. Ennek bizonyítása érdekében két összefüggést vizsgáltunk:

1. a településen élő magyarok aránya és a 139 iskola diákjai által a román vizsgán elért eredmények átlaga, valamint

2. az etnikai arány és a román vizsgán megbukók iskolánkénti aránya közötti kapcsolatot.

Mminél nagyobb a magyarság aránya a településen, annál valószínűbb, hogy kisebb a román jegy átlaga az iskolában, valamint minél kisebb a magyarság aránya a településen, annál valószínűbb, hogy a románból való bukás aránya is kisebb az iskolában. A román nyelv és irodalom tanítása problémáinak másik mutatóját a román és magyar írásbeli vizsgákon szerzett jegyek összehasonlítása, valamint a két írásbeli vizsga átlagának összehasonlítása adja.

X. abra

A két írásbeli vizsgán szerzett jegyeket hat kategóriába osztottuk, majd megnéztük azok eloszlását. A X. ábra világosan kimutatja, hogy míg a diákok nagy része román nyelv és irodalomból 5-ös alatt (36%) vagy 5-ös és 6-os között kapott (25%), addig magyar nyelv és irodalomból ugyanebben a kategóriában az arány lényegesen alacsonyabb, a jegyek arányosan oszlanak az átmenő jegyet jelentő kategóriák között.

A magyar és román írásbeli vizsgákon szerzett jegyek átlaga közötti különbség is a román nyelv oktatásával kapcsolatos problémákra hívja fel a figyelmet. Országos szinten a román jegyek átlaga a magyarok körében 5,03 míg a magyar 7,1. Az etnikai kategóriák és a szakirány szerinti bontás bizonyos szempontból árnyalja a képet, hiszen minél kisebb a magyarság aránya, annál közelebb van egymáshoz a két átlag.