Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Az érettségi az érettségről szól

Még mindig úgy lehet sikeresen venni a vizsgát, ha a diákok tanulnak.

Az erettsegi (7)

Idén országos és megyei szinten is jelentős mértékben megnőtt a sikeresen érettségiző diákok aránya az előző évekhez képest. A 2013-as érettségi viszonylag zökkentőmentesen zajlott, egy-két apróbb incidenst leszámítva „hiányoztak” a botrányok, és az előző évek során „mumust” jelentő matematikavizsga sem okozott akkora gondot a diákoknak, mint amire a pedagógusok és diákok is számítottak. Néhány olyan tanintézet vezetőjét kérte meg a Reggeli Újság, hogy értékelje ki az idei érettségit, amelyben magyar nyelvű oktatás zajlik.

Az erettsegi (4)

Tóth Márta

„Az első pozitív élmény az volt, hogy az iskolában működő érettségi-bizottság és a felügyelő pedagógusok együntetűen dícséretben részesítették a vizsgázókat, amiért felnőttes komolysággal vettek részt az érettségin. Ez az iskolák dícsérete is legyen” – hangsúlyozta Tóth Márta, a nagyváradi Ady Endre Líceum igazgatónője. A Fő utcai tanintézet a hagyományoknak megfelelően idén is otthont adott a Szent László- és Lorántffy Zsuzsanna-gimnáziumok, valamint a borsi Tamási Áron Mezőgazdasági és Ipari Szakképző Iskola érettségiző diákjainak. „Tudatosult a gyermekekben, hogy önmaguk és az események iránt is tiszteletet kell tanusítsanak, mert ez adja meg az emberi méltóságukat” – vélekedett Tóth Márta.

Becsülettel állni a tanuláshoz

Az Ady-líceumnak a konkrét eredményeket tekintve egyébként nincs szégyenkezni valója, a nappali tagozatosok mintegy 87 százaléka ért el átmenő osztályzatot az újrajavítások után. „Ez az arány is tükrözi, hogy azok a diákok, akik négy éven keresztül tanultak, jó eredményeket érhettek el” – jegyezte meg az igazgatónő. A fennmaradó 13 százaléknyi nappalis szinte kivétel nélkül a román nyelv és irodalom vizsgán bukott el. Az esti tagozaton 13 diákból 5 ment át az érettségin – utóbbiaknak Tóth Márta külön gratulált, hiszen munkahelyük mellett becsülettel álltak a tanuláshoz, és ennek meg is lett az eredménye. „A tanulság – mint minden vizsga esetében – az, hogy tanulni kell, de a vizsga sikerein túl is minden ifjú életében hasznossá fog válni a megszerzett tudás, és megtérül a befektetett munka” – hangsúlyozta az igazgatónő.

A sokak által túl könnyűnek tartott matematika-tételekkel kapcsolatban Tóth Márta elmondta: hogy a szakbizottságok figyelembe vették a fokozatosság elvét a tételek összeállításánál, melyek így megközelíthetőbbé váltak. „Ennek eredményeként az átmenő jegyet viszonylag könnyen meg lehetett írni, da a 6-os, 7-es jegyért már dolgozni kellett, ennél nagyobb jegyeket pedig már csak négy év kitartó munkájával lehetett elérni, és azt hiszem, hogy ez így tisztességes” – mondta a Reggeli Újságnak az intézményvezető.

Differenciált vizsgarendszerre lenne szükség

Tóth Márta véleményét osztotta Zalder Éva, a Szent László Római Katolikus Iskolaközpont igazgatónője is, aki szerint becsületes kitartással, tanulással bárki elérhette az átmenő jegyet. Zalder Éva ugyanakkor szorgalmazta a nehézségi szintek szerinti differenciálódást a nyelvtantárgyak esetében is, mivel nem tartotta helyesnek, hogy szakiskolai diákoktól vagy reál osztályosoktól ugyanazt követeljék, mint amit a nyelvosztályosoktól elvárnak. „Nem a kamerák fogják megoldani a vizsga igazságosságát” – hangsúlyozta Zalder Éva, aki külön sajnálatát fejezte ki amiatt a hat diák miatt, akik 5–5,98 közötti médiát kaptak, és így hajszálnyival csúsztak le az átmenő jegyről.

Az erettsegi (2)

Hochhauser Enikő

A Mihai Eminescu Főgimnáziumban az érettségire való felkészülés során nagy hangsúlyt fektettek a matematikára, amely az előző években a legnehezebb vizsgatantárgynak bizonyult – mondta el lapunknak Hochhauser Enikő, a tanintézet aligazgatója. Az iskola magyar tagozata 78 százalékos sikerrel vette az érettségit, a legnagyobb gondot pedig a román nyelv és irodalom okozta, ahol az aligazgatónő szerint nem teljesítettek elég jól a filológia szakosok. „Ez részben a gyermekek, részben a tanárok hibája” – vélekedett Hochhauser Enikő, aki egyébként általában véve elégedett volt a diákokkal. Mint mondta, legtöbben a szigorú felügyelet mellett is szép eredményt értek el önerőből. Az aligazgatónő az alsóbb évfolyamok számára azt üzente, hogy négy éves következetes tanulással mindenképp eredményesen lehet érettségizni.

A szülők szerepvállalása is szükséges

„Nem baj, ha az érettségi nem nehéz, mert így aki jó tanuló, megírhat egy magas jegyet, viszont a középszintűeknek is van esélye átmenni” – vélekedett Szabó Zsuzsanna, a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium igazgatója. Az intézmény diákjai 42 százalékban teljesítették az idei érettségit. „Az első nagy probléma az volt, hogy a gyermekekben nem tudatosult, hogy az érettségi az érettségről szóló vizsga” – hangsúlyozta az igazgatónő, aki hozzátette: manapság nem lehet próba–szerencse módon átmenni az érettségin.

Szabó Zsuzsanna a szülők nagyobb szerepvállalását szorgalmazta, melynek hiányában az iskola dolgozói tehetelenek. Mint rámutatott, akárhány éves is egy diák, a szülőknek akkor is ügyeliük kell rá, hogy a helyes irányba tereljék, hiszen érettségi nélkül manapság szinte lehetetlen elhelyezkedni.

A vizsgák minden évben korrektül zajlottak, az elért eredmények pedig tényleg a gyermekek saját érdemei – hangsúlyozta Nagy-Máté Enikő, a borsi Tamási Áron Mezőgazdasági és Ipari Szakképző Iskola igazgatója. A 2009-ben létrejött tanintézet diákjai közül idén nyolcan jelentkeztek az érettségire (közülük hatan a tavalyi évfolyamból), s egy kivételével mindnyájan sikeresen le is tették a vizsgát. A diákok a tételeket közepes nehézségűnek tartották, s általában a matematikával volt a legnagyobb gondjuk. Az igazgatónő ugyanakkor hangsúlyozta, szakképesítésüknek köszönhetően az iskola végzős diákjainak nagy része már el is helyezkedett különböző munkahelyeken. Nagy-Máté Enikő emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy az iskolák jelenleg működő, létszámalapú finanszírozási rendszere miatt a tanintézmények foggal-körömmel küzdenek a diákokért, s gyakran nem hozzájuk illő pályákra terelik a fiatalokat, a magyar szakoktatás pedig gyakran háttérbe szorul.

Segített a román fiatalokkal fenntartott kapcsolat

„A diákok visszajelzései alapján nagy segítséget jelentett nekik az érettségin, hogy román osztályok is voltak mellettük, hiszen az iskolai évek során lehetőségük nyílt arra, hogy beszélgessenek, extrakurikuláris tevékenységeket végezzenek, és közös programokat szervezzenek a román diákokkal. Ennek köszönhetően sikeresen vették a román nyelv és irodalom vizsgát, amely általában nehézséget jelent a magyar diákoknak” – hangsúlyozta Kósa Andrea, a nagyváradi Iosif Vulcan Tanítóképző aligazgatónője. Az intézménynek idén 155 diákja érettségizett 97,42 százalékos átmenési aránnyal.

Az erettsegi (3)

Kósa Andrea

Az aligazgatónő elmondása szerint a diákok többsége az érettségi előtt megszerezte az ECDL informatikai diplomát, valamint angol Cambridge, illetve spanyol DELE nyelvvizsgát tett, és így nem kellett idegen nyelvből szóbelizzen. Az aligazgatónő külön gratulált a 27-es létszámú magyar osztálynak, a 12B eredményeihez, melyért a felkészítő tanároknak is köszöntetet mondott. Mint hangsúlyozta, a tanítóképzős diákok az iskola falai közül kilépve sem elveszettek, hiszen rengeteg tapasztalattal távoznak az alma materből. Pedagógiai, pszihológiai és módszertani képesítéssel lépnek ki az életbe, emellett óvodai és 1–4. osztályos oktatásban is gyakorlatuk lesz, aminek köszönhetően nemcsak az egyetemre mehetnek tovább felkészülten, hanem a későbbiekben felelősségteljes szülőkké is válnak.

Szombati-Gille Tamás