Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Az EMNP is megszólalt az Ilie Bolojan-Biró Rozália pengeváltás kapcsán

Az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezetének elnöke, Csomortányi István a mai nap folyamán Tőkés László EMNT-elnökkel, a néppárt védnökével, illetve Nagy József Barnával, az EMNT partiumi régióelnökével közösen tartott sajtótájékoztatót Nagyváradon. Alább olvasható az a közlemény, amit a sajtókonferencián tettek közzé, és amelyben az Ilie Bolojan váradi polgármester és Biró Rozália volt alpolgármester pengeváltására reagálnak.

Egy dolgot felejtettek el a néppárti politikusok, a közleményben is megemlíteni, hogy a Reggeli Újságban jelent meg az interjú és az arra érkező válasz. Ha már ekkora terjedelemben és ilyen súllyal foglalkoznak a témával, illendő lett volna korrekten és konkrétan hivatkozni a Reggeli Újságra, arra a lapra, amely egyedüliként vette a bátorságot, hogy megszólaltassa a magyarellenességgel vádolt váradi polgármestert. Alább olvasható a néppárt közleménye. (A szerk.)

TL

Csomortányi István és Tőkés László a pénteki néppárti sajtótájékoztatón

KÖZLEMÉNY

Látszatra, félrevezetésre és üzleti érdekekre épített érdekképviselet – Egy interjú margójára

A közelmúltban az egyik magyar nyelvű Bihar megyei napilap hasábjain figyelemre méltó interjút, majd egy erre válaszként íródott közleményt olvashattunk. Az Ilie Bolojan polgármester és Biró Rozália volt alpolgármester között zajló sajtóbeli adok-kapok egy sor olyan, a város magyarsága számára életbevágóan fontos témát érintett, melyek kapcsán az Erdélyi Magyar Néppárt is számtalan esetben megszólalt. Éppen ezért fontosnak tartjuk, hogy harmadik félként, az igazság védelmében mi is megszólaljunk.

Azt, hogy az RMDSZ bukott alpolgármestere és a város jelenlegi polgármestere közötti, valamikori rózsás partneri viszony miként fajult a jelenlegi, egymást mocskoló sajtószereplésig nem tisztünk taglalni. Ezzel kapcsolatban a legtisztábban Bolojan polgármester fogalmazott: „ami a megelőző mandátum alatt Váradon történt, akár jó, akár rossz dolgok, akár úgymond magyarellenes intézkedések, azokban az RMDSZ kivétel nélkül partner volt.”

A polgármestertől függetlenül való tény, hogy Biró Rozália több mint tízesztendős alpolgármestersége alatt a nagyváradi magyarság térvesztése és számbeli fogyása nemhogy megállt volna, hanem fokozódó ütemben gyorsult. Ez alatt a tíz év alatt egy szűk üzleti csoport politikai érdekei közösségünk valamennyi fontos kérdését felülírták.

Szabad anyanyelvhasználat? – Semmibe vett nyelvi jogok

Biró Rozália közleményében felsorolt „eredmények” közül vegyük csak a legszembetűnőbb csúsztatásokat. A volt alpolgármester asszony nem átallott működő magyar nyelvhasználati jogokról beszélni mandátuma idején. Ehhez képest, ha egy nagyváradi magyar anyanyelvén szerette volna ügyeit intézni a városháza ügyfélszolgálati ablakainál, akkor egyetlen ügyintézőt sem talált, aki beszélte volna a magyar nyelvet. Bár hivatalosan egy magyar ajkú ügyintéző alkalmazottja volt az önkormányzatnak, az elmúlt évek során azt láttuk, hogy ezt a személyt legfeljebb Biró Rozália irodájában érhették el a váradi magyar polgárok, ugyanis az alpolgármester asszony személyi asszisztenseként soha nem tartózkodott az ügyfélszolgálaton. Ezalatt a több mint tíz év alatt egyetlenegy magyar nyelvű formanyomtatványt sem voltak képesek magyar nyelven is hozzáférhetővé tenni. Ugyanakkor a város alkalmazásában lévők között a magyar nemzetiségűek aránya a 90-es évek szégyenletes szintjén maradt. Többek között Biró Rozália személyéhez is kötődik, a Bihar megyei RMDSZ kezdeményezésére, kampányfogásként beharangozott „Da, poftiţi – Igen, tessék” nyelvhasználati „mozgalom”, melyből néhány kitűzőn kívül semmi nem valósult meg.

Magyar utcanevek? – Tíz év alatt nem változott az arány

A volt alpolgármester asszony a magyar utcanevek kapcsán is elért eredményekről beszél, miközben ezek aránya tíz év alatt semmit sem változott. Ami ennél sokkal súlyosabb: a történelmi magyar utcanevek kiíratásának ügyét nem Ilie Bolojan polgármester, hanem Biró Rozália vitte mellékvágányra tájékozatlanságával és törvényi hozzá nem értésével. A nagyváradi magyar utcanévbizottság munkája is az ő barátságtalan hozzáállása miatt hiúsult meg. Sajnos sokáig emlékezetes marad az a szégyen, amelyet szintén személye miatt, az általa jóváhagyott és ajánlott tragikomikus utcanév fordításokkal hozott közönségünkre.

Lefizetett civil szervezetek? – Kampány idején megtérül a „befektetés”

A sikerlajstromban ott találjuk a civil szervezeteknek nyújtott pénzbeli támogatásokat. Az igazság megköveteli, hogy világossá tegyük: Biró Rozália váradi elöljárósága idején majdnem kizárólag csak az RMDSZ holdudvarába tartozó szervezetek juthattak támogatáshoz úgy, hogy nekik is alá kellett rendelniük tevékenységüket a pártérdeknek. Ennek alátámasztására elég, ha a 2012-es önkormányzati választások kampányát említjük, amikor is három hét leforgása alatt, ezek a civil szervezetek csak könnyűzenei koncertből összesen tizennégyet szerveztek meg – természetesen kampány célzattal. Ha már a civil szervezetekről beszélünk, érdemes feleleveníteni annak az 1,1 millió eurónak az esetét is, mellyel a Biró Rozália által is vezetett Pro Partium Alapítvány a mai napig nem tud elszámolni az Ady-központ néven hírhedtté vált épülettorzó kapcsán. Ne felejtsük el azt sem, hogy Biró Rozália ellen az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) és az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) eljárást indított a Léda-házzal kapcsolatos törvénytelen aláírások miatt, melyet szintén egy baráti alapítványnak akartak kimutyizni.

Sikeres közoktatás? – Oktatásra rátelepedő politikum

Az oktatásban elszenvedett legfájóbb veszteségünk az Ady Endre Líceum térvesztése. Biró Rozália alpolgármestersége alatt a politikum nem kis mértékben telepedett rá erre az intézményre is. A líceum épülete ugyanúgy teret biztosított a Hit Gyülekezete szekta szeánszainak, mint Kuncze Gábor neoliberális politikus váradi szereplésének. Mindezek csupán tünetei voltak annak a folyamatnak, melynek eredményeképpen felmerült hitelességi gondoknak köszönhetően, ma már csak négy kilencedik osztályra volt elegendő jelentkező az addigi hat helyett (miközben a Mihai Eminescu Főgimnáziumban kettőről négyre nőtt az osztályok száma). Ráadásul a kampány során, az RMDSZ rossz eredménye esetén a líceum elköltöztetésével riogatták a szülőket. Ezt a félrevezetést Bolojan polgármester úr joggal utasította vissza.

A tízéves „sikertörténet” ellenére semmit nem javítottak a város magyar nyelvű szakoktatásának helyzetén, így a magyar nyelvű helyek aránya továbbra is hét százalék körüli maradt. Sokat mondó tény, hogy Nagyvárad tizennégy szaklíceuma közül egyetlen egy sem tisztán magyar tannyelvű.

Eredményes műemlékvédelem? – Helyesírási hibáktól hemzsegő táblák az omladozó falakon

Az RMDSZ a város épített örökségének megőrzésében játszott szerepe csupán a látszatról és az önfényezésről szól. Az eredményként felemlegetett tájékoztató táblák esetében azt látjuk, hogy az ígért nyolcvan helyett alig több mint húszat sikerült kihelyezni műemléképületeinkre. Visszatetsző módon ezeket is kizárólag a 2008-as és 2012-es kampányidőszakban helyezték el a sok esetben omladozó, romos épületekre. A csillagászati költségvetéssel működő Bihar Megyei Műemlékvédő Alapítvány egyetlenegy fajsúlyos megvalósítást sem mondhat a magáénak. Emlékeztetnénk arra, hogy éppen ennek az egyesületnek az RMDSZ-es vezetője nevezte még 2011 tavaszán megmentendő értéknek a repülőhidat és az Emília malmot, hogy ugyanazon év őszén a sajtóban már „értéktelen tákolmányoknak” nevezze azokat.

Említésre méltó, hogy Biró Rozália–Kiss Sándor–Mudura Alexandru üzleti érdeke állt a mögött is, hogy Nagyvárad világhírű sörgyárának, illetve ipari műemlék jellegű épületének pusztulnia kellett, hogy a Lotus Pláza épüljön a helyére. Ne feledkezzünk meg két történelmi temetőnk sorsáról sem, hiszen alpolgármester asszony áldásos mandátumai alatt dózerolták le az Olaszi és a Szőllősi temetők több száz éves sírköveit. Nem meglepő, hogy a helyükre megígért emlékművekből mind a mai napig nem lett semmi.

A polgármester által sérelmezett Demszky-látogatás kapcsán csupán annyival egészítenénk ki a sajtóban leírtakat, hogy Biróék még az RMDSZ-en belül is kitűntek azzal a vendégszeretettel, amellyel a rendszerváltás utáni magyar történelem legsötétebb alakjait fogadták városunkban: a már említett Kuncze Gábort, Gyurcsány Ferencet, Demszky Gábort, Kovács Lászlót, Mesterházy Attilát, Bajnai Gordont. Olyan bukott politikusokat, akik mind-mind a külhoniak honosítása, illetve visszahonosítása ellen uszítottak.

Ezalatt a több mint tíz esztendő alatt a bihari és nagyváradi magyar politikai „elit” oly mértékben járatta le magát, hogy 2012-ben semmi sem állhatta útját a szociál-liberális szövetség (USL) kétharmados győzelmének. A látszatra, félrevezetésre és üzleti érdekekre épített érdekképviselet csúfos bukása olyan károkat okozott közösségünknek, melyeket csak hosszú évek őszinte és kitartó munkájával hozhatunk csak helyre. Sajnálattal vesszük tudomásul, hogy Biró Rozália bukott alpolgármester megnyugodva a parlamenti bársonyszék biztonságával és az azzal járó mentelmi joggal, a megfelelő következtetések levonása helyett továbbra is csúsztat, félrevezet és kioktat.

 Az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezete