Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Az elfeledett erdélyi alvajda nyomában

A Partium Kiadó szervezésében pénteken délután Nagyváradon is bemutatásra került az a monografikus jellegű mű, amelyet Barabássy Sándor történész írt saját családja egyik felmenőjéről, a magyarországi reneszánsz idején élt Barlabássy Lénárdról, aki a magyar történelemben jegyzett erdélyi alvajdák közül a leghosszabb ideig, mintegy 25 évig töltötte be ezt a kiemelkedő tisztséget, s aki mindezek ellenére méltánytalanul kevéssé ismert napjainkban. A kötet, melyet a szerző a Partiumi Keresztény Egyetem Bartók-termében vetítettképes előadáson prezentált, Barlabássy korának és életrajzának bemutatása mellett az alvajda és családja nevéhez köthető kultúrtörténeti értékű tárgyi emlékeket is számba veszi.

Az elfeledett 2 - egyhasabos keppe

Mint elhangzott, Barlabássy Lénárd olyan neves magyar uralkodóknak volt kortársa, mint Hunyadi Mátyás vagy a két Jagelló király: II. Ulászló és II. Lajos. Barlabássy Lénárd édesapja Gyulafehérvár várnagya volt, ezért a gyermek Lénárd a gyulafehérvári humanista körben nevelkedett, pádovai és bolognai egyetemeken művelődött írástudók és papok tanítványaként. Fiatal korában Budán apródoskodott, ahol a magyar reneszánsz virágkorát élte. II. Ulászló 1501-ben nevezte ki Erdély alvajdájává és a székelyek alispánjává, mely tisztségeket negyed évszázadon át viselte. Egy 1507-es levelében ő tett először hivatalos említést Dózsa Györgyről, 1515-ben pedig szintén egy levélben védte a Dózsa-féle felkelésben résztvevő parasztokat. Hosszú aktivitása alatt pallosjogával élve mindössze kétszer hozott halálos ítéletet, mindkétszer nemesek ellen, hatalmaskodásért. Ezek közül azonban csak az egyik került végrehajtásra.

Az elfeledett 1

Az elfeledett 3

Az épített emlékeket illetően elmondható: meglehetősen gazdag hagyatékot hagyott az utókorra. Mecénásként támogatta a gyulafehérvári Lázói kápolna és a székelydályai református templom megépítését. Barlabássy Lénárd udvarháza is áll még Héderfáján. Barlabássy címerpajzsa számos korabeli kályhacsempén és reneszánsz kőfaragványon is megjelenik. Barlabássy Lénárd 1525 májusában halt meg, egy évvel a mohácsi vész előtt, egy olyan kor képviselőjeként, amelyről számos írásos és tárgyi emlék fennmaradt, mégsem eléggé kutatott manapság. A pénteken bemutatott, Egy reneszánsz mecénás főúr a 15–16. századi Erdélyben. Barlabássy Lénárd erdélyi alvajda, székely alispán kora és tevékenysége a dokumentumok tükrében című tanulmánykötet ezért is fontos és hiánypótló. A könyvbemutató közvetlen kérdezz-felelekkel végződött a szerző és a szerény létszámú hallgatóság között, a jelenlevők pedig héderfájai fehérborokat is megkóstolhattak.

Sz. G. T.