Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Az asztma és változatos tünetei

Bárki lehet asztmás, azonban a betegség általában akkor fordul elő, ha már a családban egyszer jelen volt.

az asztma

Az asztma időszakosan fellépő légszomjjal, ziháló légzéssel, köhögési rohamokkal jellemzett krónikus betegség; oka a hörgők (a tüdő elágazó légútjai) izomzatának görcse és a hörgő nyálkahártyájának duzzanata, ez az állapot a tüdőkben lévő hörgők összeszűkülése miatt jön létre. Az asztma tünetei igen változatosak, az enyhétől az egészen súlyosig, elképzelhető, hogy csak alkalmanként fordulnak elő, és a sípolásos légzés is csak rövid ideig tart. Az asztmás epizódok között lehetnek teljesen normális, tünetmentes időszakok. Van, akinél krónikussá válik, a köhögés és a rendszeresen súlyos asztmás rohamok légzési nehézség, sípoló légzés, éjszakai alvászavar, köhögés, mellkasi fájdalom miatt súlyos a beteg állapota. Gyakori, hogy a rohamok közötti időszakban a beteg panaszmentes.

 

Az asztma kiváltó okai

A tüdőasztma lehet allergiás eredetű (exogén, külső okú), fertőzés által kiváltott (endogén, belső okú), vagy a vegetatív idegrendszer működészavara következtében jelentkező betegség. Gyakran előfordul, valamennyi emberi fajnál elterjedt, nagyjából egyforma gyakoriságú a férfiak és nők körében. Kiváltó okok lehetnek a pollen, állati szőr, penész, házi por, poratka, egyéb rovarok, a levegőben szálló irritáló anyagok, dohányfüst, légúti fertőzések (beleértve a megfázást is), stressz, erős érzelmi megrázkódtatás, hideg levegő, egyes gyógyszerek, reflux (a gyomorból visszaáramló folyadék bejuthat a légcsőbe, és asztmás rohamot provokálhat), orrmelléküreg-gyulladás, fizikai terhelés, megerőltetés. Bár az asztmás betegeknek valószínűleg öröklött hajlamuk van e betegségre, az aktuális rohamokat az olyan anyagokkal való találkozás váltja ki, amelyekre az illető egyén allergiás.

Az asztmás rohamok általában fél- vagy egy órától néhány óráig tartanak. A roham kezelése történhet porlasztott adrenalin belélegzésével, mert ez tágítja a hörgőket, és gátolja a nyákmirigyek működését. Az adrenalin injekció formájában is beadható. Amennyiben a roham elhúzódik, és nem reagál a kezelésre, akut súlyos asztmáról (status asthmaticus) beszélünk.

 

Az asztma kezelése

Az asztma megelőző kezelése azoknak az anyagoknak a kiszűrésén, majd eltávolításán és elkerülésén alapszik, amelyekre a beteg allergiás. Az exogén asztma általában 30 éves kor előtt kezdődik, az endogén asztma általában később is kialakulhat. A betegek allergiásak lehetnek virágporra, gombára, állatszőrre stb., rohamok jelentkezhetnek hirtelen hőmérséklet- vagy páratartalom-változás, fizikai terhelés vagy erős szagok hatására is. A gyerekkori asztma kb. 35–40 százalékban javul, és kb. ugyanilyen arányban romlik a kamaszkor során, ezért valamennyi gyermekkori esetet kezelni kell.

Az asztma kezelése tüdőgyógyász szakorvos segítségével történik, amelynek során az orvos a pácienssel együtt kiválasztja a legmegfelelőbb gyógyszeres kezelési módot, az életkortól és a betegség súlyosságától függően. Az asztma kezelésében a tünetmentesség elérése és az asztmás rohamok oldása, valamint az életminőség javítása a reális cél. A megfelelően megválasztott kezeléssel a tünetek minimálisra csökkenthetők. A gyógyszeres kezelés mellett a kiegészítő gyógymódok is sokat segíthetnek.

 

Kiegészítő gyógymódok

A kiegészítő gyógymódok között az alábbiak is szerepet játszanak:

    • A forró gyömbér-teába reszeljünk egy gerezd fokhagymát, és ezt a fokhagymás teát igyuk naponta kétszer;
    • A mustárolajhoz kevert kámforral masszírozzuk be a beteg hátát és a mellkasát (a tüdőnél és a légutaknál);
    • Keverjünk össze retket, mézet és citromlevet egy turmixgépben és minden reggel igyunk belőle egy teáskanálnyit;
    • Lélegezzük be a forrón párolgó köménymagtea gőzét, törölköző alatt. Ez az egyik leghatásosabb módszer az asztmás tünetek enyhítésére;
    • A tiszta levegő, a napfény és a víz a legjobb természetes módja az asztma kezelésének és enyhítésének;
    • Az édeskömény rendszeres rágásával ki lehet tisztítani a légcsövekben lévő, fertőzött nyálkahártyát. Ez segít a rohamok megelőzésében;
    • Az úszás hatására az enyhe és középsúlyos asztmásoknál csökkenhet a hörgőszűkület, sőt akár el is maradhat. A szervezet oxigénfelvétele javul, a beteg fizikai teljesítménye növekszik.

 Győri György