Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Az angyali költőre emlékeztek

Megtelt a váradi Kiss Stúdió Színház terme csütörtökön este, mikor is Az angyali költő – Dsida Jenő címmel a poétára emlékeztek halálának 75. évfordulója alkalmából.

A meghívott ez alkalommal is Molnár Judit közíró, magyartanár volt, ő elevenítette fel Dsida életét, Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos színművészek pedig az odaillő versekkel hangsúlyozták az elhangzottakat.

az angyali

Kiss Törék Ildikó, Molnár Judit és Varga Vilmos

Bár mindössze 31 évet élt, teljes életművet hagyott maga után Dsida Jenő, akárcsak kortársa, József Attila, mondta Molnár Judit. Kortársai poeta angelicusnak, vagyis angyali költőnek nevezték; a közíróként, szerkesztőként és műfordítóként is tevékenykedő Dsidát szerették mind pályatársai, mind a nők. A magyar irodalom vallásos vonulatai közül törvényszerűen a protestáns vonal az erősebb – említtette példaként Balassi Bálintot, Reményik Sándort vagy éppen Ady Endrét Molnár Judit –, Dsidának pedig minden sejtje kötődött, de nem a protestánsok bosszúálló Istenéhez, hanem a szelíd krisztusi szeretethez. A költő egyébként a világi ferences rend tagja volt, lefordította Assisi Szent Ferenc Naphimnuszát is, és természetesen Dsida Tinti kutyáját is megemlítették. Dsida Jenő veleszületett szívbetegségben szenvedett, de nem a haláltól félt, hanem attól, hogy egyedül marad, ezt sejteti első kötetének címe, a Leselkedő magány is. A költő ugyanakkor szerette a nőket, és azok is őt, hangzott el, a Viola-ciklus kapcsán például több hölgy is úgy vélte, róla mintázta meg „Viola” alakját a költő. Szó esett a Psalmus Hungaricus keletkezése kapcsán arról is, hogy az önmeghatározást néha ki kell mondani, de a Nagycsütörtök című vers hármas jelképiségét is boncolgatták. Az est során Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos előadásában részlet hangzott el a Psalmus Hungaricusból és a Tízparancsolat-parafrázisokból, de hallhatták a nézők többek között A tó tavaszi éneke, az Arany és kék szavakkal, az Utolsó Miatyánk és természetesen a Nagycsütörtök című verseket.

Fried Noémi Lujza