Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Augusztus 1-jén kezdődik a külhoni magyarok választási regisztrációja

A magyar állampolgárságot szerző külhoni magyarok választási regisztrációja levélben augusztus 1-jén kezdődik, és november 1-jétől online – közölte Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) vezetője pénteken Tusnádfürdőn.

Az irodavezető a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban rendezett kerekasztal-beszélgetésen kifejtette: eddig 233 ezer tájékoztató levelet és nyomtatványt küldtek ki az állampolgárságot már megszerzőknek. A regisztráció azt jelenti, hogy a választópolgároknak ki kell tölteniük egy nyomtatványt, és azt vissza kell juttatniuk az NVI részére. Folyamatosan lehet majd regisztrálni egészen a választásokat megelőző 15. napig. A regisztráció során a lakcímkártyán szereplő adatokat kell feltüntetni – mondta.

augusztus 1 Foto Transindex - ha fer

Fotó: Transindex

Mindenki regisztrálhat, aki 17. életévét betöltötte, de szavazati jogával csak 18 éves kora után élhet. A regisztráltak levélben adják majd le szavazatukat. A levélcsomagot arra a címre küldik, amelyet az érintettek a regisztráció során megjelöltek.

Hidvéghi Balázs (Fidesz) országgyűlési képviselő kiemelte: félmillióhoz közelít az állampolgársági kérelmek száma, amiből mintegy 300 ezer Erdélyből, illetve a romániai magyarlakta területekről érkezett. Az állampolgárság lehetősége a magyar nemzet közjogi egyesítését valósítja meg – hangsúlyozta, és reményét fejezte ki, hogy a külhoniak közül minél többen vesznek részt majd a voksoláson. „Legyen ez a magyarság ünnepe” – fogalmazott, és a legfontosabbnak a mozgósítást nevezte.

Székely István Gergő, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet politológusa arról beszélt, hogy Erdélyben gyakorlatilag teljesen eltűnt az állampolgárság elutasítottsága, és ma már 95 százalék egyetért annak kiterjesztésével. Arról, hogy a külhoniak választójegyzéke nem lesz nyilvános úgy, mint a magyarországiaké, azt mondta: a jegyzéket kockázatos lenne kifüggeszteni, látva, hogy Szlovákia milyen lépéseket tett. Ugyanakkor a szavazásra jogosultak számát, a beérkezett szavazatokat országonkénti bontásban nyilvánosságra kell majd valahol hozni – tette hozzá. Meg kell gondolni, hogy a román posta kézbesítse-e a dokumentumokat – jegyezte meg Székely, hozzátéve: hosszú távon a levélben való szavazás mellett más megoldásokon is kellene gondolkodni. Erdélyből a 100 ezer körüli szavazat nem tűnik lehetetlennek, a kérdés, hogy a magyarországi pártok mit szeretnének: intenzív kampány legyen, vagy szimbolikus lehetőségként tekintenek erre – tette hozzá a politológus.

Ifjabb Toró Tibor, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem politológusa szerint a választásoknak szimbolikus tétjük van a határon túli magyarok szempontjából, és a választójog megadása illeszkedik a nemzetpolitikai lépések sorába.

Az elhangzottakra reagálva Pálffy Ilona azt mondta: az összes uniós tagország és a világ számos államának gyakorlatát megnézték. Egyelőre, „jobb híján”, a regisztráltak országos listája lett a megoldás – mondta, s hozzátette: a választási szervekbe delegálhatnak majd a pártok megfigyelőket az NVI munkatársai mellé. A postai útról azt mondta: a kistelepüléseken élő állampolgárok esetében nem tudtak más megoldást elképzelni. Jelezte: a borítékba tett szavazatokat el lehet juttatni postai úton az NVI-hez, vagy fel lehet adni Magyarországon, illetve a választásokat megelőző 15 naptól számítva a külképviseleteken egy postaládába be lehet dobni. Emellett Magyarországon a 106 egyéni választókerület székhelyén szintén elhelyeznek majd ilyen postaládákat.

 

Kellenek a szavazataink

A Hír TV Magyarország élőben című műsorában Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke azt mondta, hogy a kettős állampolgárok többféleképpen szavazhatnak majd.

Egészen pontosan ezt mondta: „Feladhatja postán abban az országban, amiben lakik, feladhatja postán a Nemzeti Választási Iroda részére ezt a levelet, de eljuttathatja a választást megelőző 15. naptól az adott országban lévő konzulátusokra, nagykövetségekre. Ott majd lesz egy ilyen postaládának nevezett urna, ahol nem kell semmit sem igazolni, hanem bedobhatja. De bedobhatja akár az egész faluét is, hogyha valakit megbíznak azzal, hogy szedje össze, és vigye már be a konzulátusra, mondjuk Csíkszeredára ezeket a levélszavazatokat, borítékokat. Áthozhatják Magyarországra, ott is fel lehet adni postán. És Magyarországon is, a választás napján majd lesz minden választókerületben egy kijelölt szavazókör, ahol szintén leadhatók ezek a levélszavazatok” – írta meg a 444.hu hírportál.

Az internetes újság a fentiek alapján következő kérdéseket is feltette: 1. Hogyan dobja be egy arra megbízott személy az egész falu szavazatait, ha nem kell semmit sem igazolnia? Tehát hogyan lehet ellenőrizni, hogy éppen a megbízott személy dobja be a szavazatokat? 2. Mi akadályoz meg bárkit abban, hogy így több névtelen szavazatot is leadjon ugyanarra a pártra? 3. Ha pedig a szavazólapot névvel kell bedobni, akkor hogyan garantálható, hogy a szavazás teljesen névtelen legyen, senki számára se derüljön ki, hogy kire szavazott az illető?

A kettős állampolgárok közül azok szavazhatnak jövőre a magyar választáson, akik előtte levélben vagy az interneten regisztráltak. A regisztráció nyilvántartására és a szavazás titkosságára minden garancia adott.