Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

„Átalakulóban van a világ”

Csütörtökön kezdődött a Szacsvay Akadémia történelmi előadássorozatának hetedik évada, melynek a váradi Ady Endre Gimnázium könyvtára adott otthont. Az eseménysorozat első előadásának Mindennapi történelem című modulján Gyáni Gábor, a Közép-európai Egyetem professzora, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének munkatársa tartott másfél órás előadást.

Megtelt a terem érdeklődőkkel

Megtelt a terem érdeklődőkkel

A Marosvásárhelyről érkezett vendégelőadót és a könyvtártermet megtöltő érdeklődőket Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke köszöntötte, hangsúlyozva, hogy a Szacsvay Akadémia idei tematikája az előzőekhez képest szélesebb körű és más, pontosabban eseménytörténeti irányba is kimutat.

Gyáni Gábor kifejtette, hogy munkájában egy újfajta érdeklődés, érzékenység nyilvánul meg, melyben a múlt átlagembereit, azok legprózaibb hétköznapjait kutatta. A művelődéstörténet tárgya – mellyel Magyarországon a vezető történészek az 1970-es években kezdtek el foglalkozni – az a látásmód, amely révén a történetíró figyelme az ember mindennapi alkotó tevékenységére és feltárására irányul. Gyáni hozzátette, hogy az életmódkutatás megújíthatja a társadalomtörténeti kutatás szemléletmódját.

Azt is fejtegette, hogy nem véletlen például, hogy egy előadóteremben egymás mögött vannak elrendezve a székek, miközben néhány száz évvel ezelőtt az előadásokba beleszólhatott a közönség, a felszólalót pedig körbeülték. A lineáris ültetési rend a közönséget valamilyen szinten fegyelmezi, hogy a szereplőre hangtalanul figyeljenek, ezáltal passzív szerepet erőltetnek magukra. Gyáni kutatásaiban azt is vizsgálta, hogyan alakult ki a nagyvárosi fegyelmezett viselkedés, azonban szerinte a tér használata, felosztása, elfoglalása, kisajátítása egyes civilizációk kivételével a modern korral eltűnt.

Egy évtizede olyan sorozat is megjelent Mindennapi történelem címmel, amely a 18. századtól kezdve alfejezetekre bontja a magyar történelmet úgy, hogy egy-egy szerző bemutatja az adott korszakra jellemző életmódot lexikonszerű szócikkekkel. Az előadóra a Horthy-rezsimet bízták annak idején, melyet elmondása szerint olyan témákra tagolt, mint a munka világa, a lakhatás, evés-ivás, kultúra és szórakozás stb.

Az előadó szerint az ember helyzetét a világban három dimenzió határozta meg Horthy idején: milyen munkát végzett, milyen volt a társadalmi egyenlőtlenségi rendszer és hol lakott. Az emberek státusát ezen tényezők mátrixszerű kombinációja határozta meg, hogy mit értek el a társadalmi hierarchiában, minek tartották saját magukat és minek tartották mások őket. Ezen túl Gyáni Gábor több példával szemléltette, miként befolyásolta a normák váltózó szerepe, súlya az emberek életmódját.

A történész végül a tiszazugi méregkeverők ügyével illusztrálta azt, hogy a népi szokásjog vallott és gyakorolt normái hogyan befolyásolják az életmódot, illetve a normaszegések miként világítanak rá arra, hogy mi a természetes és mi nem az, ugyanis a normálisról általában nem készül feljegyzés. „A nem normális fénytörésből derül ki a történész számára, hogy átalakulóban van a világ” – zárta előadását az akadémikus.

Az esemény kötetlen beszélgetéssel zárult. A következő előadás február 24-én lesz, melynek címe: A férfi és a nő, előadó: Pető Andrea, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, egyetemi tanár, CEU.

Sükösd T. Krisztina