Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Árpád-házi királysír eladó

Öt éve, azaz 2008-ban hitelesítették azt a régészeti ásatást, mely révén kimondatott, megtalálták a váradhegyfoki premontrei apátság kolostorának maradványait, mely alatt feltételezhető, hogy az egyik árpádházi király, II. István sírja található. A történelmi szempontból sem mindennapi lelet feltárásának sorsa azonban mai napig bizonytalan, ugyanis a kezdeti lépéseket követően komolyabb kutatások nem történtek, az egész terület részletes feltárása még várat magára.

A magyar történelem szempontjából szenzációszámba menő lenne, ha valóban bebizonyosodna az, amit a Képes Krónikából sejthetünk, éspedig hogy a váradi hegyen megtalált régi romok alatt az Árpád-házi uralkodó premontrei szokás szerint eltemetett maradványait vannak.

Arpad-hazi 5

Lesz-e pénz történelmünk visszavásárlására?

Fejes Rudolf Anzelm váradhegyfoki premontrei prépost-prelátustól a napokban megtudtuk, a rend jelenleg tárgyalásokat folytat azzal a magánszeméllyel, akinek tulajdonában van az a terület, amelyen az egykori kolostor romjait megtalálták. Az illető ajánlatot is tett a premontreieknek, hogy azok vegyék meg tőle a telket, ahol a feltárás elkezdődött, azonban haszonleső ember lévén a szóban forgó parcella valós értékének több mint a hatszorosát kéri, akkora összeget, melyet az itteni premontrei rend nem tud megfizetni. Anzelm atya elmondta, folytatni szeretné a tárgyalásokat a terület megvásárlásával kapcsolatban, de természetesen szeretné, ha a jelenlegi tulajdonos reális árat határozna meg, ugyanis a rend képtelen önerőből kifizetni akkora összeget, amennyit a román nemzetiségű úriember jelenleg kér.

A főapát azt is kilátásba helyezte, hogy adománygyűjtést szerveznek, hiszen valószínűleg nemcsak a premontreieknek, hanem még sok magyar embernek szívügye, hogy az 1130-ban épült kolostor és az esetlegesen itt található királysír visszakerüljön a magyar szerzetesrend tulajdonába, s ezzel is gazdagítsa magyar történelmünk feltárt bizonyítékait, nemzeti értékeit. Nem lesz könnyű végigvinni ezt a tervet, ugyanis a tulajdonos már azt is emlegette, hogy amennyiben nem kapja meg a kért összeget a területéért, építkezni fog ott és szétdúlja az ásatásokat.

Arpad-hazi 1es oldalra

A királysír sok történelmi kérdést tisztázna

Az építkezés azonban törvénybeütköző cselekedetnek számít, tudtuk meg Lakatos Attila régésztől, aki a kezdetek óta nyomon követi a premontrei konvent romjainak feltárását. A régészeti ásatásként nyilvántartásba vett területek – már amennyiben nem rejtik Dárius kincsesládáit –, ugyanis az ingatlanpiacon úgymond ár alatt szoktak elkelni, mivel a törvények értelmében ilyen területen tilos építkezni, egyáltalán bármilyen tevékenységet folytatni. Amit a szóban forgó területről tudhatunk, az, hogy a feljegyzések szerint II. István Árpád-házi királyunk építtette körülbelül 1130-ban, tehát még a premontrei rendet megalapító Szent Norbert életében. Ez az első, magyar területen alapított premontrei konvent. A középkorig ez a kolostor úgymond hivatalos helynek számított, afféle korabeli közjegyzőségként kell ezt elképzelni. A kolostorban levő szerzeteseknek adta meg a király ugyanis azt a jogot, hogy a hivatalos iratokat, adományleveleket, nemesi címeket igazoló okiratokat hitelesítsék, és igazolást adjanak, illetve másolatot készítsenek erről. Tehát akkoriban, ha valaki megkapott egy birtokot vagy egy nemesi rangot, a királyi adománylevelet elvitte a kolostor szerzeteseinek, akik ezt lemásolták és hitelesítették.

A középkorban ez a hely nagyon fontos szellemi és egyházi központnak számított. Az alapító II. István végrendeletben hagyta meg, hogy premontrei szokásoknak megfelelően, szerzetesi öltözékben itt temessék el. Amennyiben kiderülne, hogy a királysír valóban itt található, óriási szenzációnak számítana az Árpád-házi uralkodókat kutató régészeknek, és persze az egész magyar nemzetnek, ugyanis mai napig feltűnően kevés a régészetileg igazolt, hiteles lelet az Árpád-házi királyok sírjairól, földi maradványairól.

A kolostor falai mellett több sírhelyre bukkantak már, a premontreiekre jellemző téglakazettás sírboltok utalnak arra, hogy akár a királysír is ott lehet. Az eddig feltárt szerzetessírok a 13. és 14. századból származnak, de ezek alatt további leletek feltételezhetők. Az is kérdőjeles, történelmi szempontból még bizonyításra váró teória, mi történt a váradhegyfoki konvent területén a vallásháborúk idején, ugyanis vannak feljegyzések arról is, hogy 1557-ben a vallási villongások alatt a protestánsok ezen a környéken is templomokat romboltak, sírokat dúltak fel. Konkrét bizonyíték nincs arra, hogy II. István sírját is meggyalázták volna, mint ezt tették több királysírral, így a Szent Lászlóéval is, azonban a sírra és a konventre vonatkozó feljegyzések is zömmel eltűntek.

Arpad-hazi 2Szenzáció lenne a bizonyítás

A régészek jelenleg a 18. századból való feljegyzéseket ismernek legújabbakként a váradhegyfoki kolostorral kapcsolatban, s vannak még 1930-ból származó képek a konventről, de a 20. század végére azonban már eltűntek az iratok, és így a régészek csak találgatni tudják a Képes Krónikára és középkori kódexekre hagyatkozva, hol lehetett a híres szakrális hely.

Jelenleg Szent István és Szent László földi maradványain kívül lényegében nincs régészeti, történelmi szempontból számot tevő lelet a magyarok birtokában, sőt sokan vitatják azt is, hogy például a Szent László hermában levő koponya eredeti vagy sem, így érthető, hogy igazi szenzáció lenne, ha sikerülne megfelelően lefolytatni a váradhegyfoki ásatásokat, megtalálni a királysírt, és ezt követően DNS- és más tudományos vizsgálatokkal képet alkotni az Árpád-házi magyar királyokról.

A kérdéses terület mintegy 1000–1050 négyzetméteres parcella. Ezt kellene megvásárolni, s akkor – amennyiben a premontrei rend lesz a tulajdonos ismét – folytatni kell a feltárásokat. Kérdés, hogy kap vajon bármilyen támogatást a váradhegyfoki premontrei rend, hogy visszavásárolhassa magyar történelmünk egyik hiteles bizonyítékát.

Szőke Mária