Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Aratási ünnep Bihar község határában

A Bihar megyei VIDIFISZ segítségével létrehozott Bihar Kovácsi Ifjúsági Szervezet (BIKISZ) tagjai a múlt szombaton a kézi aratás hagyományaival, rejtelmeivel ismerkedtek.

A bihari határ benépesült múlt szombaton a kézi aratás rejtelmeit megismerni vágyó fiatalok egy csoportjával. A program során mintegy 30 fiatal és a hagyományt feleleveníteni hivatott idős gyűlt össze a hajnali órákban. Az akció „moderátora” a bihari Úr Zoltán, akitől maga az ötlet is származik.

bŠX 

A kora reggeli órákban a Darabont Sándor parcellájára kiérkező fiatalok az idősek irányításával felidézték a régi gabonaaratás folyamatát. A kiérkező fiatalok a harmattól még könnyen csavarható búzaszálakból kötelet fontak, amely arra szolgált, hogy a levágott gabonát kévébe kössék. Régen a kötélkészítés után az egybegyűltek elfogyasztották a reggelit, a kaszát megkalapálták, és majd fél kilenc tájékán elkezdődött az aratás. Úr Zoltán a fiataloknak elmagyarázta, hogy az aratás során a takarmánynövényekkel ellentétben a gabonát a még álló növényekre kell rendre vágni, hogy a marokszedő könnyebben tudja felszedni a levágott gabonaszárakat. Az aratás folyamata a következőképpen zajlott: a kaszás rendre vágta a gabonát, majd utána jött a marokszedő, aki általában nő volt. Kévébe szedte a növényt, majd utána jött a kévekötő, aki két markot tett egy kévébe, majd az előre elkészített kötéllel bekötötte. A kora délutáni órákban pihenni megálló aratók elkezdték a „keresztelést”, amely abból állt, hogy a kévéket boglyákba rakták. A keresztelés során 18 darab kéve került egy keresztbe. A legalsót sárkévének nevezték, amelyre pakolták a többi kévét, kalásszal középre fordítva. Négy kévét raktak egy sorba, és négy sort raktak a sárkévére. Legfelül lezárták egy kévével, amelyet „papnak” neveztek. Ezt lekötötték az alatta levő kévéhez, hogy a feltámadt szél el ne hordja a fáradtságos munka során learatott gabonát.

A rendezvény során a fiatalok kipróbálhatták a kézi aratás minden folyamatát. A fiúk rendszerint kaszálással foglalatoskodtak, míg a lányok sarlóval markot szedtek, majd voltak, akik kévébe kötötték.

0

Eme hagyományőrző program kiötlője, Úr Zoltán azt is elmondta, hogy annak idején eme kalákaprogram jó lehetőség volt arra, hogy a fiatalok ismerkedjenek egymással. Hozzáfűzte, ő is akkor ismerte meg a majdani feleségét, meghatódva elmesélte, hogy azóta is boldog házasságban élnek, immár 44 éve. A mostani akció megvalósítására az inspirálta, hogy több helyen hallotta: az emberek felelevenítették a kaláka hagyományát, s úgy vélte, a XXI. században alkalmazott gépi aratási technológia mellett sajnos teljesen kiveszett e régi hagyomány. A gépesítés során egy ember akár 50, 60 hektár gabonát is képes learatni, míg rég ez csupán 40, 50 ár volt. Rengeteget fejlődött a világ, mint mondta, ám az öregeknek az a feladata, hogy a fiataloknak bemutassák azt a módot, amellyel rég a kenyeret előteremtették. Ötletével a helyi RMDSZ-es polgármester asszonyt, Nagy Gizellát kereste meg, aki nagyban hozzájárult a program megszervezéséhez. A Bihar községi református nőszövetség tagjai ugyancsak segítettek, hiszen délben biztosították a fiataloknak az ebédet.

Az esemény során a fiatalokat Barczag Katalin helyi RMDSZ-elnök és férje irányította. Az idén megalakult BIKISZ vállalta fel a program megszervezését, amely bebizonyította, hogy a fiatalokra lehet számítani, s kell erősíteni őket, hogy minél több rendezvényt szervezzenek maguknak, hiszen ez által fejlődnek, szocializálódnak és így képviselnek értéket eme társadalom rohanó, gépesített világában.

Major Lóránt