Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Aranyt ünnepelték szülővárosában

Csütörtök délelőtt tudományos konferenciával, aztán könyvbemutatóval, majd szabadtéri ünnepséggel és gyertyás felvonulással tisztelgett Nagyszalonta lakossága és vendégek sokasága a városban kétszáz évvel ezelőtt született Arany János nagysága előtt.

Koszorúzás után Arany János szobránál, Nagyszalonta központjába

Koszorúzás után Arany János szobránál, Nagyszalonta központjába

A nagyszalontai ünnepség délelőtti részén jelen volt Áder János, Magyarország köztársasági elnöke, aki szerint Arany János alakja azt üzeni az utókor számára, hogy a méltósággal, szerényen végzett munka is ér annyit, mint a zajos siker. Megállapította: Arany János szobra a budapesti Nemzeti Múzeum előtt mintha azt üzenné: „az is részese lehet a heroikus küzdelmeknek, aki nem harcol az első sorban, csak ír – de maradandót. Hogy nemcsak karddal és harci kürttel lehet nemzetet szeretni, óvni és menteni, hanem szent aggodalommal is. Hogy a méltósággal, szerényen végzett munka ér annyit, mint a zajos siker: becsüljük hát az ősz bárdok énekét. Mintha azt üzenné, hogy végzetesen elveszítünk valamit, ha már a tőmondatainkat is szilánkosra törjük” – fogalmazott a köztársasági elnök. Úgy vélte, érdemes közelebb lépni a Múzeum körúti szoborhoz és időt szánni a tanulmányozására.

Áder János, Magyarország  köztársasági elnöke megnyitja az Arany Emlékévet Nagyszalontán a Magyar Tudományos Akadémia kihelyezett ünnepi ülésén

Áder János, Magyarország köztársasági elnöke megnyitja az Arany Emlékévet Nagyszalontán a Magyar Tudományos Akadémia kihelyezett ünnepi ülésén

 

„Ember lenni mindég, minden körülményben”

„Mert közös jövőnk, a haza sorsa bizony nemcsak az anyagi jóléten, a gazdasági fejlődésen, a nemzeti összterméken vagy látványos sikereinken múlik. Hanem azon is, hogy megbecsüljük-e nagyjaink teljesítményét, emlékezünk-e rájuk és tanulunk-e tőlük? Megfogadjuk Arany János intését, hogy a »Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben, Ember lenni mindég, minden körülményben?« Használjuk-e anyanyelvünk árnyalatait, gazdag szókincsét?” – mondta a nagyszalontai városháza nagytermében tartott rendezvényen Áder János. Beszédében felidézte: amikor Arany Jánost 1867-ben felterjesztették a Szent István Rendre, nemcsak ő maga tiltakozott az uralkodó döntése ellen, de egy főrend is panaszt tett Andrássy Gyula miniszterelnöknél, mondván, ez a jeles kitüntetés addig csak igen magas rangúaknak járt. „Az anekdota szerint Andrássy egy kérdéssel válaszolt: Meg tudná mondani excellenciád, ki volt Raffaello korában a külügyminiszter?”

Áder János    Fotó: Czeglédi Zsolt, MTI

Áder János
Fotó: Czeglédi Zsolt, MTI

Áder János úgy vélte, evilági halhatatlanságra csak alkotó ember képes. Olyan, aki műveiben, halála után is velünk marad, mert maradandót hozott létre. Megemlítette: Arany János olyan korban élt, amikor Magyarországon összesűrűsödött a történelmi idő, amikor „bátor hangjukat hallató, újító szellemű, áldozatra képes hazafiak döntöttek úgy, hogy kezükbe veszik a haza sorsát”. Megjegyezte: a költő kerülte a nyilvánosságot, óvatos aggodalommal tekintett a kéretlen népszerűségre, „alkotó életével, visszahúzódó alkatával azonban mégis részesévé vált a 19. század legnagyobb vállalkozásának: a magyar nemzet újraalapításának”. Hozzátette, ez az új haza éppúgy épült Arany János költészetéből, mint a szabadság, a közteherviselés eszményéből vagy az iparosodás, a tulajdon, a fejlődés mindennapi valóságából.

 Dánielisz Endre a MTA üléséne aranyék Szalontára telepedéséről értekezett a városháza zsúfolásig megtelt dísztermében

Dánielisz Endre a MTA üléséne aranyék Szalontára telepedéséről értekezett a városháza zsúfolásig megtelt dísztermében

 

Nem kell félni a holnaptól

Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspöke, az emlékév egyházi fővédnöke Arany János szavaival kérte, hogy „reménnyé váljon az emlékezet”. Úgy vélte, az Arany János lelkületét hordozó emberekre van szükség, és akkor nem kell félni a holnaptól, és a holnaputántól. „Reményünk van, mert reménytelenek voltunk sokáig. Ehhez olyan emberek kellenek, akik hiszünk a feltámadásban. Krisztus feltámadásában és a magyar nemzet feltámadásában” – fogalmazott Csűry István püspök.

Török Ádám, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára azt a 12 évet idézte fel, amikor Arany János látta el az akadémia főtitkári tisztségét. Elmondta: fontos érdemei voltak abban, hogy az akadémia a magyar tudomány szervezőjévé vált.

Az akadémia nagyszalontai kihelyezett ülése programjában többek között az Arany-ősök nagyszalontai letelepedéséről, az Arany János-arcképek ikonográfiájáról, a költő kiadatlan jegyzeteiről szerepelnek tudományos előadások.

Cseke Attila, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke a szoborparkban mondott ünnepi beszédet   Fotó: Czeglédi Zsolt, MTI

Cseke Attila, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke a szoborparkban mondott ünnepi beszédet
Fotó: Czeglédi Zsolt, MTI

 

Díszalbum Arany és Szalonta kapcsolatáról

Csütörtökön kora délután Arany János és szülővárosa összetartozásáról szóló albumot mutattak be. Az Arany Szalontája, Szalonta Aranya című albumot, Dánielisz Endre nagyszalontai helytörténész, Faggyas Sándor újságíró és Patócs Júlia, az Arany János Művelődési Egyesület elnöke művét a Méry Ratio Kiadó adta ki a Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné Domus Concordiae Alapítványa támogatásával.

Potápi Árpád János, a magyar kormány nemzetpolitikai államtitkára Szerb Antal soraival méltatta Arany Jánost: „minden szál hozzá vezetett, minden szál tőle vezet. A magyar szellemi életnek ő a sugárzási központja”. Úgy vélekedett, hogy a legválasztékosabb szókincsű magyar költőre való emlékezés a magyar nyelv sokszínűségére is rávilágít, és még inkább összekapcsolja a nemzetet magyarságában.

Az albumot bemutató Jankovics Marcell művelődéstörténész, rajzfilmrendező, illusztrátor elmondta: a könyv nem tudósoknak készült. Szerzői kedvcsinálónak szánták olyanok számára, akik jobban meg szeretnék ismerni Arany Jánost. „Tegyék olyan helyre, ahol a fontos dolgok vannak” – biztatta a városháza nagytermét zsúfolásig megtöltő hallgatóságot. A kiadó minden részletre kiterjedő figyelmét azzal példázta, hogy a könyv betűtípusát is úgy választották, hogy az Arany János kézírására hasonlítson.

Arany János nagyszalontai köztéri szobránál koszorút helyez el a Magyar Tudományos Akadémia küldöttsége

Arany János nagyszalontai köztéri szobránál koszorút helyez el a Magyar Tudományos Akadémia küldöttsége

Dánielisz Endre, a nagyszalontai Arany-kultusz éltetője felidézte, hogy amikor 16 évesen a „beállt Arany híveinek a sorába” – a költő nagyszalontai múzeumában még Arany János kihúzott fogait is őrizték. A költő gondosságára vallott, hogy ezeket is elcsomagolta, feliratozta. Megjegyezte, hogy a második világháború alatt azonban a gyűjtemény megfogyatkozott. Faggyas Sándor, a könyv egyik szerzője úgy vélekedett, Arany Jánosnak köszönhető, hogy Nagyszalonta ma, csaknem száz évvel azután is, hogy Románia része lett, magyar és református többségű maradt. Legfőképpen Arany Jánosnak köszönheti, hogy a világ magyarsága rá figyel.

 

Gyertyás felvonulás a poéta emlékére

A bicentenárium nagyszalontai ünnepségsorozata délután a város központjában lévő szoborparkban kórusművekkel, szavalatokkal, majd Arany János szobra megkoszorúzásával folytatódott.

Cseke Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Bihar megyei szervezetének elnöke és szenátora többek között arról beszélt, hogy Arany János életpályája bizonyság arra, hogy szorgalommal és kitartással a legszerényebb lakból is el lehet jutni az akadémia nagyságáig. „Soha nem fakuló költészete pedig azt példázza, hogyha a tudás és a tehetség az anyanyelv és a szülőföld iránti alázattal párosul, akkor halhatatlan, elpusztíthatatlan lesz az eredmény” – fogalmazott Cseke Attila.

A rendezvényen felszólaló Németh Szilárd országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy Nagyszalontán az Arany-emlékévben nyithatja meg kapuit a magyar kormány támogatásával már felépült kollégium, amely a dél-bihari szórványban élő magyar gyermekek számára teremti majd meg az anyanyelvi továbbtanulás lehetőségét. Úgy vélte: a kollégium és az Arany János Gimnázium biztosítja, hogy a költő születésének a háromszázadik évfordulóján is beszéljenek a városban magyarul.

A bicentenáriumi nagyszalontai rendezvénysorozat gyertyás felvonulással, este pedig a nagyváradi Szigligeti Színház Honnan hová – Arany költészete című díszelőadásával zárult.