Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Arany-konferenciát tartottak Szalontán

Nagyszalontától Budapestig, Kassától Csíkszeredáig minden magyar ember azonosulni tud azzal az irodalmi hagyatékkal, amelyet a Toldi írója létrehozott – hangsúlyozta Kelemen Hunor azon a nagyszalontai konferencián, amelynek kezdeményezője Török László, Nagyszalonta RMDSZ-es polgármester és az Arany János Művelődési Egyesület volt, témája pedig a 2017-es Arany János emlékév előkészítése. Az eseményen magyarországi és erdélyi szakértők vettek részt Csűry István református püspök fővédnökségével csütörtökön.

Arany

Az RMDSZ elnöke szerint a 2017-re tervezett bicentenárium fontos szimbolikus eseménye a teljes magyar nemzetközösségünknek, kedvező kulturális turisztikai lehetőség Nagyszalonta számára, ugyanakkor a különböző régiókban, különböző élethelyzetekben élő hazai magyar közösségeket is összefoghatja, egyetlen értékközösséggé kovácsolhatja. „Fontos évre készül Nagyszalonta és a város magyar közössége. Az önkormányzat az elmúlt időszakban jelentős lépéseket tett az Arany-kultusz felélesztésére azáltal is, hogy a település egy szimbolikus helyén, a Csonkatoronyban létrehozta az Arany János Emlékmúzeumot” – mutatott rá Kelemen Hunor, aki szerint a kulturális turizmus fontos lehetősége az egész térségnek, a szervezők akár irodalomtörténeti útvonalak kialakításában is gondolkodhatnak az emlékév előtt. „A Szalontára látogatók Nagyvárad érintésével akár az innen kétórai járásra lévő Szilágynagyfaluba, az Arany család származási helyére is ellátogathatnak, ahol az irodalomtörténeti feltételezések szerint a Toldi történetének bizonyos epizódjai játszódnak, és ahol szintén felelevenítették az Arany-kultuszt, 2006-ban avatták fel a költő szobrát” – tette hozzá az RMDSZ elnöke, aki szerint a nagyszalontai költőóriás irodalomtörténeti jelentőségén túl a romániai magyarságnak az Arany-kultusz kiszélesítésében közösségi lehetőséget is látnia kell.

Kelemen Hunor szerint 2017 az irodalomtörténet számára is jelentős év, hiszen a Magyar Tudományos Akadémia az Arany-életmű kritikai kiadására készül, és olyan kultúrtörténeti ritkaságokat is hozzátesz az eddig ismert alkotásokhoz, mint amilyenek a költő különböző kiadványokban megtalált széljegyzetei, amelyekből az alkotói folyamatokról és Arany gondolkodásáról is többet tudhatunk meg. „Magyarosan gondolkodó, a magyar kultúrát mélységeiben ismerő alkotóember volt, de ugyanakkor széles látókörű, más kultúrákban is otthonosan mozgó nyelvzseni is. És nemcsak a klasszikus műveltsége volt, hanem németül, angolul és franciául olvasta kora irodalmát” – hangsúlyozta a szövetségi elnök, aki arra is emlékeztetett, hogy Shakespeare drámái is Arany János tolmácsolásával „szólaltak meg” először a magyar kultúrkörben: Hamlet és János király is az ő nyelvét beszélte, és a Szentivánéji álom is a nagyszalontai költő példátlan nyelvi igényességével öltött testet magyar nyelven.

A bicentenáriumot előkészítő nagyszalontai konferencián részt vett és felszólalt: Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, Dr. Naszvadi György, a Pallas Athéné Domus Concordiae Alapítvány elnöke, Korompai János, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Csűry István református püspök, Dánielsz Endre helytörténész és Szabó Ödön Bihar megyei parlamenti képviselő. A megjelenteket Török László polgármester és Parócs Júlia, az Arany János Művelődési Egyesület, a konferencia szervezője köszöntötte.