Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Anyák napjára (is) hangolva

Kis- vagy nagy kezdőbetűvel írná le a húsvétot? Hát az anyák napját? Mi a helyzet a magyar kultúra napjával? Amennyiben kis kezdőbetűkkel írná, jó úton jár, ha naggyal, akkor érdemes elolvasnia a magyarázatokat. Ma még szó lesz a gyakran összetévesztett helységről és helyiségről, leleplezzük a különbözőt, de a múlt havi játékunk megfejtése is kiderül.

 

Ön hogy használná? Kis kezdőbetűk…

Nehéz megszokni, hogy nem írhatjuk nagy kezdőbetűvel a jeles napok, időszakok, történelmi események nevét. Például a magyar költészet napját… Többek között az egyik erdélyi magyar színtársulat is beleesett a csapdába: Facebook-oldalán „Magyar Költészet Napja” jelent meg április 11-én. Ami szabály szerint helytelen…

 

1. Ünnepek és társai

Sokan szinte istenkáromlásnak tartják, hogy kis kezdőbetűvel kell írni például a húsvétot vagy a karácsonyt, de a nagyböjttel, a mindenszentekkel, valamint a hamvazószerdával is ugyanez a helyzet. Január 22-én volt a magyar kultúra napja, februárban ért véget a farsang, március 22-én pedig a víz világnapját tartották.

Anyák napjára szeretettel! (fotó: Farkas-Ráduly Sándor)

Anyák napjára szeretettel! (fotó: Farkas-Ráduly Sándor)

Két hete, április 14-én volt a könyvtárosok világnapja, május első vasárnapján pedig az anyák napját ünnepeljük (idén egybeesik a munka ünnepével, azaz május elsejével, illetve az ortodox húsvéttal). Ha visszamegyünk az időben, magunk előtt látjuk a honfoglalás, a mohácsi vész, a szabadságharc és a francia forradalom történéseit, de az ónodi országgyűlésen, illetve a bécsi kongresszuson is felszólalunk…

 

2. Magasztos tartalom

Néha olyan emelkedett hangulatban vagyunk, hogy legszívesebben megölelnénk az egész világot, és nagy kezdőbetűvel írnánk néhány szót. Ilyen a béke, a család, az édesanya, az élet, a haza, a tavasz, a szabadság és a mámorító szerelem. Bármilyen érzelem fűzzön hozzájuk, maradjunk a kis kezdőbetűknél. Ahogy Albert Camus mondta: „Az igazi szerelem, elismerem, kivételes dolog, alig kettő-három akad belőle egy században. A többinek hiúság vagy unalom van a mélyén.”

Szerelem a mindennapokban forrás: www.szeretlekmagyarorszag.jpg)

Szerelem a mindennapokban
forrás: www.szeretlekmagyarorszag.jpg)

 

3. Népek, népcsoportok, nyelvcsaládok

Leírta már a magyar szót nagy kezdőbetűvel? Nem a mondat elején, hanem annak belsejében… Ha igen, akkor ne ismételje meg a következőben, hacsak nincs különleges oka rá. A szlovák, kínai, orosz, székely, szász, sváb, finnugor, germán, nyugati szláv szintén kis kezdőbetűvel írandó. De a katolikus, református, unitárius, vagyis a vallásokhoz, felekezetekhez tartozást jelentő szavakra is ugyanez a szabály vonatkozik.

 

Ön hogy használná? Nagy kezdőbetűk…

Eddig a kicsik miatt mondtuk, hogy ejnye-bejnye, most a nagyokra összpontosítunk. Nem, nem gyerekekről van szó, hanem a nagy kezdőbetűkről. Valószínűleg néhány dolog még Önnek is meglepetést okoz majd, de ez sem gond. Az a fontos, hogy megismerkedjünk a főszereplőkkel…

 

1. Egyszerű?

Leírunk egy mondatot, és rögtön nagybetűvel kezdjük. A pont után szintén nagybetű következik, de a kérdőjel, a felkiáltójel és bizonyos esetekben a kettőspont után is. Érthető? Igen! Azt hiszem…

 

2. Hivatalosan…

Mikor olvasott legutóbb hivatalos levelet? Miként szólították meg? Ha a levél küldője azt írta, hogy Tisztelt Nagy Úr!/Tisztelt Lakatos Asszony!, akkor a helyes változatot használta.

Levélírás közben (forrás: stilus-strategia.blogspot.com)

Levélírás közben (forrás: stilus-strategia.blogspot.com)

„Hivatalos iratokban és levelekben a megszólítás első szaván és tulajdonnévi tagján kívül nagybetűvel szokás kezdeni a megszólításban szereplő közneveket is (de a mellékneveket, kötőszókat már nem)” – olvasható A Magyar helyesírás szabályai 12. kiadásában. Például így: Mélyen tisztelt Asszonyom és Uram! Más esetekben viszont kibújhatunk a szabály alól, csak az első szót, illetve a tulajdonnevet kell nagy kezdőbetűvel írni. Pl.: Drága Juli néni! Édes jó anyám és apám!

 

3. Fokozott tisztelet…

A megszólított személyre vonatkozó közneveket, névmásokat, névmási szerepű határozószókat csak akkor írjuk nagy kezdőbetűvel a szöveg belsejében, ha különleges okunk van rá. Példák: Szeretném, Anyám, megköszönni a szeretetét. Fontos munkát végeztek Önök. Olyan jó Veled lenni. De az sem jelent tiszteletlenséget, ha kis kezdőbetűvel írjuk…

 

4. Az alperes és társai…

Kizárólag a hivatalos iratokban kezdjük nagybetűvel a közneveket. Példák erre: Alperes, Felperes, Eladó, Vevő, Szerző stb.

 

5. Mámorító

Ha nagy kezdőbetűvel írják a költői művekben a szerelmet, azzal a fogalmi tartalomra akarják felhívni a figyelmet.

„A Szerelem boldogsága: annak örülni, ami előttünk van; ha csak egy pillantás is az” – a Németh László-idézetben szándékosan írtuk nagy kezdőbetűvel az egyik legszebb emberi érzést.

 

6. Útbaigazítanak…

…a feliratok, táblázatok, grafikonok és ábrák. A felettük vagy alattuk levő szövegeket nagybetűvel kezdjük: Bejárat, Házfelügyelő, Igazgató stb. Ha több szóból áll a szöveg, akkor csak az első szót írjuk nagy kezdőbetűvel. Nyilvános telefon, B porta… Amennyiben szám is kerül a szövegbe, kis kezdőbetűt írunk az utána következő közszónál. Így lesz belőle 5. metróvonal, 6. ajtó, IV. vágány.

 

7. Kis doktor, nagy doktor…

Többen is nagy kezdőbetűvel írják a doktor rövidítését a családnév előtt, pontosabban így: Dr. Ezt az írásmódot viszont csak aláírásban, levélcímzésben, névjegyen, mondat elején stb. kezdjük nagybetűvel. Például. Dr. Bubó. A mondat belsejében viszont dr. Bubóról, a Kérem a következőt! magyar rajzfilmsorozat főhőséről beszélünk, tehát kisbetűvel írjuk a d betűt. Ugyanez a szabály vonatkozik az Id./id. (idősb), Ifj./ifj. (ifjabb), Özv./özv. (özvegy) szavakra is. Pl.: Id. és ifj. Lukács János özvegy Miklós Cecília rokonai.

„Beszél majd az utókor… Kiről? Dr. Bubóról…” (forrás: comment.blog.hu)

„Beszél majd az utókor… Kiről? Dr. Bubóról…” (forrás: comment.blog.hu)

 

8. Kakukktojás

Ha elnökként, igazgatóként, miniszterként, rektorként, titkárként, a társtulajdonosok közös képviselőjeként akar aláírni egy dokumentumot, akkor az aláírás utáni megjelölést kezdje kisbetűvel. Ebben a formában:

Péter Tibor,
elnök.

 

Hát én immár kit válasszak?

Az önkormányzati választások közeledtével egyre több helyen olvashatunk polgármester jelöltekről, polgármester-jelöltekről és polgármesterjelöltekről, és sokszor azon tépelődünk, hogy melyik írásmód helyes a három közül. Mivel a szabályzat szerint jelöletlen határozós összetételről van szó, egybe kell írni, így lesz belőle polgármesterjelölt. Azok, akik összegyűjtötték a támogató aláírásokat, indulhatnak a június 5-i polgármester-választáson. Ebben az esetben egy hat szótagnál hosszabb (pol-gár|-mes-ter|–vá-lasz-tás) többszörös összetételről van szó, amelyet kötőjellel tagolunk a két fő összetételi tag határán.

Ki lesz a befutó? (forrás: szekelyfold.ma)

Ki lesz a befutó? (forrás: szekelyfold.ma)

 

Helység vagy helyiség? Ez itt a kérdés…

Használta valaha fordítva ezeket a szavakat? Ha igen, akkor nem Ön az egyedüli, ugyanis a mai napig gyakran összetévesztik a kettő értelmét. Vegyük példaként Petőfi Sándor A helység kalapácsa című elbeszélő költeményét. Főszereplője Fejenagy, a helyi kovács, vagyis a „helység kalapácsa”. A helység nem más mint egy település, ahol az események zajlanak. De Nagyvárad, Temesvár, Csíkszereda, Budapest, vagy akár Párizs is a helységek közé sorolandó. Most képzeletben lépjen be a fürdőszobába, esetleg a nappaliba vagy a konyhába. Ezek helyiségek, pontosabban egy épület vagy egy lakás elkülönített részei. Példák: Holnap elutazom az ötven kilométerre levő helységbe. A házban tágas helyiségek vannak.

Pillanatkép (forrás: www.jegy.hu)

Pillanatkép (forrás: www.jegy.hu)

 

Gyakori elírás

Újabb példa arra, amikor a különböző helyett külömbözőt írnak a reklámszövegbe. Szabály szerint „a beszédben az n mássalhangzót p, b és m előtt [m]-nek; gy, ty és ny előtt [ny]-nek ejtjük. Ezt a hasonulással bekövetkezett változást írásban egyik esetben sem jelöljük”.

M vagy n? (fotó: F. R. M.)

M vagy n? (fotó: F. R. M.)

Emiatt történik meg, hogy sokszor külömb, külömben, külömbözet és külömbség kerül papírra a különb, különben, különbözet és a különbség helyett. Más példák: szénpor (szémpor), azonban (azomban), öngyújtó (önygyújtó), színnyomat (színynyomat) stb. Zárójelben a helytelen változat látható.

Sajnos nem a külömböző az egyetlen hiba a szövegben. Különírták a hóeltakarítást, pedig egybe kell írni, mivel jelöletlen birtokos jelzői összetételről van szó.

 

Legyen Ön is korrektor!

Hogy írná helyesen a mellékelt fotón látható szöveget? A megoldást küldje el a Reggeli Újság e-mail-címére (reggeliujsag@gmail.com), vagy továbbíthatja a Szövegkovács blog szerkesztőinek is (szovegkovacs@yahoo.com).

160426 jatek otkutya

Legutóbbi megfejtés: mosogatószivacs.

 

Szerkesztették: Gergely Erika és Farkas-Ráduly Melánia (Szövegkovács)

 A szövegek megírásában A magyar helyesírás szabályai 12. kiadása segített.