Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

A majmok maradtak, a sziget eltűnt

A nagyváradi magyar lokálpatrióták közül aligha akad olyan, aki ne tudná, mit is jelent az a megnevezés, hogy „Majomsziget”, sőt bizonyára olyanok is kevesen vannak, akiknek nincs valami emlékük, nosztalgikus sztorijuk ezzel a hellyel.

A Majomsziget ugyanis az a váradi, magyar „kultikus” hely volt a hetvenes-nyolcvanas években, amely a mai Ady líceum és a színház között helyezkedett el. Igen, igazi kis sziget volt ez egykoron fákkal, padokkal. Az egykori orsolyita gimnáziumot a kommunista érában többször átnevezték: volt 3-as számú középiskola, Alexandru Moghioroşi líceum, 5-ös számú ipari líceum, majd az 1989-es politikai bukfenc után megkapta mai nevét, így lett végül – és reméljük, végérvényesen – Ady Endre Líceum.

A Majomsziget napjainkban

A Majomsziget napjainkban

Az ott felnőtt generációk az elmúlt évtizedek során aztán kialakították azt a helyet az iskola előtt (és persze az egykori Gong kávézó mellett), ahol tanítás előtt, tanítás után – és valljuk be, olykor tanítás helyett is – össze lehetett gyűlni, nagyokat beszélgetni, randevúzni. Lassan-lassan nemcsak az ott levő gimnázium magyar diákjainak lett ez kedvenc törzshelye, hanem a város más iskoláinak fiataljaié is, sőt fokozatosan az idősebb korosztály is megszokta, hogy van a városközpontban egy kis sziget, ahol délutánonként, esténként biztos találni ismerősöket, akikkel beszélgetni, kávézni vagy éppen sörözni lehet. Hogy ki is adta a Majomsziget nevet ennek a találkozóhelynek, erről megoszlanak a vélemények. Az Ady egykori öregdiákjai közül többen esküsznek arra, hogy a hetvenes évek közepén, egy akkori német nyelvet tanító tanár, bizonyos Hornung tanár úr nevezte el mérgében „majomszigetnek” ezt a gyülekezőhelyet, mivel a diákok oda lógtak el.

Igaz ez az anekdota vagy sem, nem tudni, egy azonban biztos: ezen a néven vonult be a váradi magyarok történetébe, olyannyira, hogy már az átkosban a váradi románok is lefordították a hely nevét, így román ajkú váradiak is tájékozódási pontként emlegették az Insula Maimuţeit.

A Majomsziget ma…

A Majomsziget ma…

A nyolcvanas évek közepén, végén ez a hely annyira felkapott lett a helyi magyar fiatalok körében, hogy az egykori kommunista éra rendőrsége sem mehetett el csak úgy mellette. És nem is ment. Rendszeresen razziáztak ott, ugyanis az akkori kommunista elvtársak bizonyára érezték, veszedelmes dolog lehet ám a diktatúra embereinek egy ilyen Majomsziget, ahol a „majom” nem más, mint a világot és annak visszásságait szemlélő és erről véleményt is alkotó magyar fiatalok gyülekezete. Mert gyülekeztek is. Délutánonként, esténként nagy élet zajlott a Majomszigeten, sikk volt oda elmenni, találkozni a barátokkal, megvitatni az aktuális rockot, a politikát, az éppen tomboló szerelmeket.

A Majomsziget egykori törzstagjai ma is sok jó sztorira emlékeznek. Arra, hogyan lehetett itt beszerezni például az István, a király rockopera lemezét, amit anno tiltólistára tett a román hatalom. A magyar fiatalok azonban tudták, a Majomszigeten van pár elszánt rockzene-rajongó, akik magyarországi ismerőseik révén átcsempésztették a tiltott lemezt, ami aztán körbement a bandában, kazettákra másolták át, és igenis meghallgatták a nyolcvanas évek kommunista Romániájában, hogy: „nem kell olyan Isten, aki nem tud magyarul”…

…és a hetvenes években

…és a hetvenes években

Ez a találkozóhely annyira beépült a váradiak életébe, hogy akár a várostérképen is fel lehetett volna tüntetni, és bátran odaírni a nevét: Majomsziget.

Ehhez képest a nagy demokráciának nevezett politikai fortyogás után a Majomsziget furcsamód tönkrement. Nemrég hazalátogatott a Szallai házaspár, akik Nagyváradról telepedtek ki Ausztráliába. Ők annak idején, a hetvenes évek végén a Majomszigeten ismerkedtek meg, ebből az ismeretségből nagy diákszerelem, a szerelemből pedig egy azóta is tartó házasság lett. Érthető tehát, hogy Szallaiék, mikor hazalátogattak Váradra, fel akarták keresni a helyet, ahol egymásra találtak. Megdöbbenve tapasztalták, hogy a Majomsziget mára eltűnt, jelenleg valami furcsa építőtelepi maradványok merednek az ég felé egy lerobbant, régi közvécé mellett. Pedig, mint elmondták, hallottak arról is, hogy a forradalom után Majomsziget néven ifjúsági lap is indult, igaz, azt is tudták, hogy ez a lap hamar megszűnt. Arra azonban nem számítottak, hogy az egykor oly nyüzsgő, élettel teli Majomsziget ma már csak a váradi lokálpatrióták emlékében létezik.

a majmok 4 (tartalek)

Hogy így marad-e ez végérvényesen, nem tudni. Mindenesetre több váradi embert foglalkoztat az, hogy a Majomszigetnek igenis emléket kell állítani. Legutóbb Kis Gábor RMDSZ-es tanácstag vetette fel az ötletet, hogy rendbe kellene tétetni ezt a helyet, és a szép, kalandos múlt emlékére akár egy magyar nyelvű táblát is elhelyeztetni, melyen ez a szöveg állna: „Majomsziget”.

Ezt a kezdeményezést bizonyára nagyon sokan támogatnák Váradon, már csak az a kérdés, sikerül-e végigvinni, vagy a jelenlegi konjunktúra sodrásában a Majomszigetet végleg elnyeli-e a feledés óceánja…

Szőke Mária