Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Adventi fények a schönbrunni kastélyban

A Habsburg császárok egykori vadászterületén található Európa egyik legszebb barokk épülete, a világörökség részét képező schönbrunni kastély. A kastély előtti hatalmas díszudvaron advent időszakában tarka kirakodóvásárt rendeznek, ahol fenyőgallyakkal díszített pavilonok között, zamatos forralt bor és kézműves termékek gazdag választéka várja a vásárlókat. 

adventi (3)

adventi (1)

 

Séta a kastélyban

Amikor megváltjuk belépőjegyeinket, idegenvezetőnk felhívja a figyelmünket arra, hogy a termekben nem szabad fotózni. Ettől kicsit lelombozódom, de azért reménykedem, hátha mégis… Aztán mégsem! Elindulunk hát befelé és megtudjuk, hogy az épületkomplexum helyén, sok száz évvel ezelőtt egy malom állt, és a terület 1569-ben került a Habsburg család kezébe. Később a család egyik híres sarja, Mátyás császár vadászott a birtokon és a hagyomány szerint, 1612-ben egy forrást fedezett fel, amelyet Schöner Brunnen-nek, azaz szép kútnak nevezett el. Az évszázadok során nagyszabású építkezések folytak a birtokon, főként Mária Terézia császárnő idején, aki valósággal rajongott a helyért, és nyári rezidenciáját a lehető legkényelmesebben rendezte be. A kastély és annak kertje 1780-ra, a császárnő halálának évében nyerte el végleges arculatát, azt, amelyet ma is láthatunk. Bár a több mint 1200 helyiségből csupán 45 terem látogatható, mégis átfogó képet kaphatunk a főurak egykori életéről. Több mint ezer fős szolgahad tartotta rendben a császári birtokot. Áthaladunk a Tükörtermen, amelyben egykoron a hat éves Mozart zenélt, majd a Kínai-kabinet következik, amelyben a császárnő kancellárjával tanácskozott. A Vieux-laque-szobát, szeretett férje halála után emlékszobának rendeztette át. A helyiség diófaburkolatába, aranykerettel díszített, fekete lakkfestésű pompázatos táblákat süllyesztettek.  Az épületkomplexum egyik legszebb szobája a Milliós szoba, amelynek rózsafából készített falborítását értékes perzsa és indiai miniatúrák ékesítik. A kastély hatalmas bálterme 2 és fél évszázada fényes ünnepségek színhelye. A 40 m hosszú, 10 m széles terem mennyezetének freskói az osztrák uralkodóház dicsőségét hirdetik. Ferenc József volt az egyedüli császár aki Schönbrunnban született és itt is halt meg egy egyszerű ágyban, amely már életében is legendás volt. Láthatjuk a császár egykori dolgozó- és lakó szobáját is. Ferenc József nem volt nagy véleménnyel a korabeli lakáskultúra vívmányairól. A vízöblítéses vécét is csak a századforduló előtt vezették be a kastélyba. A villamos áram, a folyóvíz vagy egy-két fürdőszoba kialakítása Ferenc József szerint teljesen fölösleges volt. Talán ez volt az oka annak, hogy Erzsébet királyné ritkán tartózkodott Schönbrunnban, a császár viszont élete alkonyán már egész évben itt lakott. Az utolsó Habsburg uralkodó, Károly itt a Kék Kínai szalonban mondott le trónjáról 1918 novemberében. A monarchia megbukása után, a kastély az Osztrák Köztársaság kezébe került és Bécs leglátogatottabb nevezetességei közé tartozik.

adventi (2)

adventi (4)

 

A díszudvar standjai között

Mielőtt belevetném magam az adventi vásár forgatagába, az épület mögötti pompázatos kert felé megyek, de ez a rész sajnos le van zárva. A kerítés rácsain átnyúlva készítek pár fotót a kert egyik havas szegletéről, majd csalódottan tovább ballagok. Néhány évvel ezelőtt felsétáltam a Gloriette épületéig, amely Ferenc József császár reggeliző szobája volt, igaz, akkor nem decembert mutatott a naptár. A díszudvaron felállított karácsonyi vásár felé veszem az irányt, ahol zsibongó tömeg fogad. A park már Mária Terézia idejében is nyitva állt a közönség előtt, ahogyan az Canaletto egyik festményén is látható. A vásárt járva, úgy érzem, visszacsöppentem a monarchia idejébe. Régi korokat idéző bádogjátékok és fémdobozok mellett szalmából, üvegből és filcből készült karácsonyfadíszek, kézzel hímzett terítők, tetszetős kerámiák és gyertyák közül lehet válogatni. Az étkezőstandoknál különféle osztrák specialitásokat kínálnak, fantáziadús puncskreációkat, forró csokit és illatos teát. Kaiser- vagy épp Sissy puncsos bögréket  szorongató felnőttek terelgetik gyermekeiket egy gólyalábon járó maskarás felé, aki bohóckodásaival meg is nevetteti a csillogó szemű kicsinyeket. A karácsonyfa előtti színpadon ünnepi dalok és egyházi énekek csendülnek fel kórusok és fúvószenekarok előadásában. A vásárok elmaradhatatlan finomsága a Brezel vagyis a perec. A pereckülönlegességek között lehet kapni csokisat és fahéjasat is, de legtöbben mégis a hagyományos sóst vagy sajtost rágcsálják.

adventi (5)

adventi 6(

 

A császár morzsája

Sokan eszegetnek öblös kis tálkákban kínált császármorzsát, ami Ausztria egyik legismertebb édessége. Keletkezéséhez számos szájhagyomány fűződik. Az egyik szerint, legelőször az udvari szakács készítette, de az alakját féltőn őrző Sissinek nem ízlett. Mások azt állítják, hogy maga Ferenc József találmánya, ezért nevezték el Kaiserschmarrn-nak. De azt is mesélik, hogy egy fárasztó vadászat után, a császár szörnyű éhségre gerjedt, és egy közeli tanyáról, egy helyi édességet hoztak neki, ami őfelségének igen-igen ízlett, ezért az ínyencséget császármorzsának nevezték el. A szótár szerint a schmarren vacakot is jelent. A mértéktartóan étkező Ferenc József általában kedvenc baracklekváros palacsintájával zárta ebédjét, ám a szakácsok néha túl vaskosra sütötték azt, amit a felszolgáló főkomornyik villájával összekaszabolt kijelentve, hogy a császár nem kaphat  ilyen vacakot. Végül is teljesen mindegy mi a valóság, fő hogy a császármorzsa egy igen ízletes, és egyszerűen elkészíthető finomság. Miért is ellenállnék neki?  És amint élvezkedve villázom az édes smarnit, a kijárat felé sandítok, mert a hatalmas tömegtől és a töménytelen mennyiségű árú látványától elfáradtam, és félnapi lökdösődés után már alig várom, hogy a kijárat felé szédelegjek…

Schönberg Éva