Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Ádventben is BÚÉK, ékezetekkel

A Szövegkovács blog szerkesztőiként kissé más szemszögből közelítjük meg a helyesírást, mondhatni lazábban fogalmazunk, játszadozunk a szavakkal. A Reggeli Újság novemberi Szóvigyázó rovatában interjút olvashattak Gergely Erika korrektorral, aki azóta írásban is kifejezte a gondolatait, nem csak javított. Kifejtettük az áru és az árú közötti különbséget, de az is kiderült, hogy szeptembertől nyitvatartást kell írni nyitva tartás helyett, még akkor is, ha a szövegszerkesztő aláhúzza pirossal. Ma más témákat boncolgatunk: szó lesz az ékezetek fontosságáról, de arról is, hogy írhatunk-e ádventet vagy BÚÉK-ot. Ráadásul az ünnepek, nevezetes napok helyesírásáról is olvashat néhány sort.

ekezetek furcsa megoldas

Ékezetek, miért vagytok?

Szeretjük vagy utáljuk őket – az ékezetek léteznek. Már első osztályban beléjük botlottunk, tanítóink pedig lelkiismeretesen próbálták elmagyarázni, melyik magánhangzóra jár pont vagy vonás. Sőt a fejünkben egyre inkább elhatalmasodó káoszt tetézve azt is elárulták, hogy bizonyos betűkre két pöttyöt, illetve két vonalkát kell biggyeszteni. Egyebek mellett így született meg a füzetben az i és annak hosszabb változata, az í, de az ö, ő is bemutatkozott.

Gyanakvóan nyújtottuk feléjük a kezünket, majd lassan-lassan kezdtünk megbarátkozni a gondolattal, hogy nélkülük szegényebbek lennénk. Később csaknem pofoncsapásként ért, amikor megláttuk ékezetek nélkül leírva Gyergyószárhegy nevét, és végre rájöttünk, hogy bármennyire szeretnénk mellőzni őket, nem ajánlatos. Aztán a számítógépekkel való ismerkedés mindent felforgatott.

Sok esetben elő kellett bányászni a magyar karaktereket, máskor viszont teljesen hiányoztak. Ha sikerült rájuk lelni, golyóstollal vagy ceruzával apró papírdarabokra írtuk az ékezetes magánhangzókat és ráragasztottuk a billentyűzetre… Így legalább tudtuk, ha a nyelvi eszköztárban magyarra váltunk, hol találjuk meg az á betűt és társait. Máskor pedig megpróbáltuk emlékezetünkbe vésni, melyik gomb mit takar, ami már jóval nehezebb feladatnak tűnt.

Néhanapján az általunk választott betűtípusnak nem voltak ékezetes karakterei, ezért más megoldást kerestünk. Váltottunk, esetleg szemrebbenés nélkül néztük, hogy a szövegszerkesztő vagy a tördelő program a hiányzó betűk helyére beilleszti az alapértelmezett Times New Roman-ból a megfelelő karaktereket…

A végeredmény több volt, mint lehangoló, és még nem is beszéltem a hullámos vagy a háztető formájú ékezetekről – õ, u, û –, melyek használata helyesírási és tipográfiai szempontból is elfogadhatatlan. Ráadásul többször előfordult, hogy levelezőpartnerünknek nem sikerült ékezetes e-mailt küldenünk, az üzenetben furcsán jelentek meg vagy kimaradtak egyes részek, és a teljes szöveg zagyvaságnak tűnt.

A felsorakoztatott nehézségek ellenére ritka az olyan magyar nyelvű kiadvány, amely ékezetes betűk nélkül jelenik meg. Valószínűleg azért, mert nem mindegy, hogy haza/háza, keres/kérés, kor/kór/kör, kar/kár, illetve örült/őrült járt-e a szerző eszében. Így legalább nem kell találgatni.

Temesvari hirlap ekezet

ekezet hianya es helytelen szoveg

Ádvent és BÚÉK

Valószínűleg az adventi időszakban ön is megpróbál ráhangolódni a szeretet ünnepére. Ha úgy írtam volna, hogy ádventi időszakban, akkor is helyes lenne – legalábbis ez derül ki a szeptemberben megjelent A magyar helyesírás szabályai 12. kiadásából. Ezentúl tehát kétféleképpen írhatjuk le. Maga az advent (ádvent) szó jelentése „eljövetel”. A latin adventus Domini kifejezésből származik, ami magyarra fordítva: az Úr eljövetele. Szintén lelkiismeret-furdalás nélkül írhatjuk az üdvözlőlapra vagy a közösségi oldalainkra a BÚÉK-ot. Szeptember óta kizárólag ezt a változatot fogadják el. Korábban fejmosás vagy ejnye-bejnye járt azért, ha nem b. ú. é. k. (boldog új évet kíván/kívánok/kívánunk) szerepelt a képeslapon.

BUEK

Hogyan írná le?

Ön szerint melyik helyes: karácsonyt vagy Karácsony? Kis vagy nagy kezdőbetűt használna? Az első változat az elfogadott, mert bármennyire is kedveljük december 25-ét, a karácsonyt kis kezdőbetűvel kell írni. Tehát jókívánságként „Áldott karácsonyt!” szerepeljen a képeslapon. A többi nevezetes ünnep, nap, időszak, történelmi esemény nevére is ugyanez a szabály vonatkozik. Íme néhány példa: szilveszter, a magyar kultúra napja, anyák napja, a föld világnapja, húsvét, a szabadságharc, mindenszentek, nagyböjt stb.

Írás közben magával ragadott az ünnepi hangulat, már nagyon várom a karácsonyt, amikor végre a szeretteimmel lehetek, sőt a Szövegkovács csapata is találkozik. Januárban újra jelentkezünk. Addig is kívánunk áldott karácsonyt és békés, boldog új esztendőt!

Gergely Erika és Farkas-Ráduly Melánia, a két szövegkovács