Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Adatok az Alzheimer-kór megismeréséhez

Egy nap a kezébe vesz egy könyvet, de hiába olvas bele, nem érti a szavakat. Később eltéved a saját otthona közelében. Végül már a szeretteit sem ismeri fel. A szervezete még működik, de ön… már eltűnt.

Az Alzheimer-kórt 1906-ban írta le Alois Alzheimer német tudós. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint világszerte több mint 18 millióan szenvednek ebben a kognitív (megismerő) képességeket érintő betegségben, és az érintettek száma 2025-re várhatóan 34 millióra nő.

adatok 3

Az Alzheimer-kór első tünetei sokkal látványosabbak egy-egy váratlan vagy átmeneti emlékezetzavarnál. A kór kimutatására nincs széles körben alkalmazható laboratóriumi vizsgálat, de egy teszt segítségével a gerincfolyadékot elemzik, a kór kialakulásában szerepet játszó egyik fehérje szintjét mérik, és az agyról készült felvételekkel együtt 85–90 százalékos pontossággal ki lehet mutatni, hogy Alzheimer-kórról van-e szó. Miután megállapították a kórt, többféle gyógyszerrel is kezelhetik a tüneteket: ilyen például a donezapil és a memantin. E gyógyszerek átmenetileg javíthatják az emlékezőképességet és gondolkodást (kognitív funkciókat) érintő tüneteket, de nem mindenkinél hatásosak.

Vérvizsgálattal, a vérben található egyes lipidek segítségével a betegség kialakulása előtt akár három évvel is előre jelezhető az Alzheimer-kór. Kezelésével kapcsolatban az a legnagyobb probléma, hogy a betegség az első tünetek megjelenése előtt nagyjából tíz évvel előbb már megtámadja az agyat, így a beteg rendszerint a hatásos kezelés szempontjából túl későn fordul orvoshoz. Ezért különösen fontos, hogy a kockázati tényezők elemzésével és az előrejelzési eljárások fejlesztésével minél korábbi stádiumban sikerüljön azonosítani a betegséget. Bár a tesztre hatalmas igény lenne a klinikai gyakorlatban, a megbízható eredmények érdekében még további szélesebb körű kísérletekre van szükség.

Cukorbetegség vagy epehólyag-gyulladás esetén a gyógyító étrend a terápia egyik fontos pillére, azonban újdonság az, hogy a feledékenység ellen is lehet hatékony diétát összeállítani. A demencia, az Alzheimer-kór súlyos gond azokban a társadalmakban, amelyekben egyre nagyobb az idősek aránya, ezért nagyon fontos megismerni néhány, a feledékenység megelőzését ígérő módszert.

adatok 2

Jürgen Vorman professzor biokémikus, táplálkozástudós kutatásai során arra jutott, hogy az Alzheimer-kór megelőzhető, ennek egyik lehetséges eszköze a helyes étrend. Figyelemre méltó adat, hogy 65 év felett a betegség kockázata 5 évenként megduplázódik, a 90 év felettiek több mint egyharmadát érinti a kór, melynek kialakulásában fontos szerepe lehet az életmódnak, a táplálkozásnak, a mozgásnak, a szellemi aktivitásnak és annak is, hogy milyen a korosodó ember társadalmi élete. Családi halmozódás csupán az esetek 5–10 százalékában tapasztalható, ha elsőfokú rokon – szülő, testvér – érintett, ez növelheti a kockázatot. Az esetek 90 százalékában egyedi megbetegedésnek nevezhetjük a károsodást.

Az agy energiaforrása a glükóz, de nemcsak a testi sejteknek, hanem az agynak is szüksége van inzulinra a cukor feldolgozásához. Az alzheimeres agy azonban a szükségesnél 25 százalékkal kevesebb glükózt képes felhasználni, vagy nem jut elég energiához. Az alzheimeresek agyában csökken az inzulin-fogadókészség, ezért az Egyesült Államokban 3-as típusú cukorbetegségnek tekintik a kórt. Ez adta az ötletet az alternatív diéta kidolgozására: glükóz helyett – csökkentett szénhidrátfogyasztás mellett – más „üzemanyagot” kell találni az agy számára. A sejtek kémiai energiaforrása elsősorban szénhidrátból, glükózból készül, ami az ATP (adenozin-trifoszfát), amit koplalás mellett a szervezet zsírokból is képes előállítani a ketontestek lebontásával, így fedezi az agy energiaszükségletét. Ehhez a folyamathoz nem kell inzulin, ezért az úgynevezett ketogén diéta hasznos lehet egy sor neurológiai betegség kiegészítő kezelésében.

A zsírok közül a legelőnyösebb a kókusz- és a pálmaolaj használata, mert nagy mennyiségben tartalmaznak olyan zsírsavakat, amelyek a májban ketonokká alakulnak át. Az ATP képződéséhez még koenzim Q10-re van szükség, ezt 40 éves kor felett érdemes étrend-kiegészítő formájában pótolni. Mivel a keton-diéta savasodást okozhat a szervezetben, bázikus kémhatású zöldségekkel és gyümölcsökkel kell ellensúlyozni. Jó hatású az antioxidánsok, az A-, C-, D-, E-vitamin és a magnézium fogyasztásának növelése, mert ezek szintén csökkentik a demencia kockázatát.

Győri György