Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

A víz világnapja

Az ENSZ 47. közgyűlése az illetékes dublini és Rio de Janeiro-i konferenciák javaslatára március 22-ét a Víz Világnapjává nyilvánította 1992-ben.

Földünkön luxus lett a víz. Ivóvízzel öblítjük még a vécét is, és el sem tudjuk képzelni, hogy a Földön több mint 1,1 milliárd ember nem jut ivóvízhez, valamint 2 milliárd nélkülözi az elemi higiéniát. Az ENSZ becslései szerint 2040-re a Föld népességének közel fele szenved majd a vízhiánytól. A várható környezeti változások (tengerszint-emelkedés, szárazság, elsivatagosodás, szikesedés, szennyezések), illetve az emberi beavatkozások (gátépítések, vízelterelések, környezetszennyezések) súlyos konfliktusokat okozhatnak nemcsak országokon belül, de az országok között is. Szomáliában több, mint egy éve nem esett, a szárazság elől sokan Etiópiába menekülnek, Marokkóban 2011-ben egyáltalán nem volt csapadék, a szükséges vizet az Atlasz hegység gleccsereiből pótolták. A Gangesz folyón épített indiai gát Bangladesben – ahol a Föld egyik legnagyobb ütemben növekvő népessége él – súlyos vízhiányt okozott. A Tigris és Eufrátesz folyók egyoldalú elterelése és túlhasználata ellen Irán folyamatosan tiltakozik a török kormánynál. Az Aral-tó a túlhajtott gyapottermesztés miatt kiszáradóban van – ez komoly feszültséget okoz a türkmén, a kirgiz, a kazah és az üzbég állam között.

a viz 1

Területi feszültségek nélkül is az a helyzet, hogy veszélyben a vízkészlet, márpedig egészséges víz nélkül elképzelhetetlen az élet. A jövő egyik legkomolyabb kihívását tehát a vízszennyezés visszaszorítása, a vízgazdálkodás racionalizálása, a vízbázisok megóvása jelenti, annak érdekében, hogy az egészséges vezetékes ivóvízzel való ellátottság a lehető legmagasabb szintű higiéniás körülmények elérése alapvető emberi jog legyen. Bőven van teendő, hiszen az ipar még mindig 12 ezer fajta mérgező hatású vegyszert használ, az ember luxusigényeinek kielégítésére naponta annyi vizet használ el, amennyiből a szomjazó egymilliárdnyi ember vízszükségletét bőségesen lehetne fedezni.

A fő probléma az, hogy ugyan a Föld felszínének kétharmadát víz borítja, de ennek csak kevesebb, mint 3 százaléka édesvíz. Felszíni vizeink döntő része ráadásul fagyott állapotban van jelenleg a gleccserekben, illetve az állandó hó és jég borította területeken. Az emberiség és a szárazföldi élővilág fennmaradása a felszíni édesvizektől függ – a bolygó összes vízkészletének mindössze 0,01 százaléka ilyen, ezen kell megosztozni. A vízkészlet a hidrológiai körforgás révén folyamatosan megújul, mennyisége az időjárás változásaitól függ, összességében azonban az emberi fogyasztásra alkalmas édesvíz évről évre riasztóan csökken. Az aranytartalékok a felszín alatt találhatók – ezek védelme kulcsfontosságú kérdés.

A vízgazdálkodás a klímaváltozás következtében komoly kihívást jelent. A mind szélsőségesebb időjárás miatt hol az aszály okoz vízhiányt, hol a túl sok csapadék áradást. Óriási kihívást jelent a kémiai és biológiai szennyezés megállítása. A tisztítási technológiák fejlesztése, a vízbázisok védelme és a hatékony vízgazdálkodás infrastruktúráinak kiépítése, fejlesztése érdekében fontos az országok együttműködése. Mivel a víz minőségét elsősorban a civilizációs tevékenységek terjedése – és a klímaváltozás – veszélyezteti, sok múlik a technológiákon, illetve azon, hogy ezek a szegényebb országok számára is elérhetők legyenek.

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi törvény megállapítja, milyen célra lehet vizet használni, és ezek sorrendje meghatározza azt is, hogy vízhiány esetén milyen sorrendben elégíthetőek ki a szükségletek. Bármily elképzelhetetlen is az európai embernek, az afrikai és az ázsiai kontinensen sem ritka az olyan térség, ahol nemhogy vízöblítéses, de egyáltalán semmilyen WC, illetve mosakodási lehetőség sincsen. Ez – túl azon, hogy fertőzésveszélyes és óriási környezetszennyeződést jelent – hozzáadva a női higiéniát érintő tabukhoz –, lehetetlenné teszi a lányok számára, hogy iskolába, illetve dolgozni járjanak.

Győri György