Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

A visszatérés napjára emlékeztek Nagyváradon

1940. szeptember 6-án vonult be a Magyar Királyi Honvédség Nagyváradra a második bécsi döntés nyomán, amely visszaszolgáltatta Magyarországnak az I. világháború után elszakított területeinek egy részét. Erre a felejthetetlen, 75 évvel ezelőtti napra emlékeztek vasárnap a váradi magyarok a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházában, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Partiumi Magyar Művelődési Céh szervezésében.

A több száz érdeklődő által zsúfolásig megtöltött díszteremben Nagy József Barna, az EMNT partiumi régióelnöke üdvözölte a megjelenteket, köztük Tőkés László európai parlamenti képviselőt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét és Raffay Ernő történészt, kutatót, egyetemi tanárt, aki a rendezvény meghívott főelőadója volt.

A visszateres 1

Köszöntőbeszédében Tőkés László felhívta a figyelmet: a háromnegyed évszázaddal ezelőtti részleges történelmi igazságtétel mindmáig emlékezetes, jeles és örömteli fordulatként él az erdélyi magyarság kollektív tudatában. Ezért az augusztus 30-i bécsi döntésre és a magyar közigazgatás azt követő visszaállítására történő emlékezés ünnepi momentumnak számít, ellentétben a trianoni békediktátum gyászos évfordulóival. Az EMNT elnöke felidézte: már évekkel ezelőtt megfogalmazódott a területért jogokat elve. Az igazságtalan trianoni rablóbéke katasztrofális következményeikkel járt a magyarság életében, ennek a levét azóta is issza a nemzet egésze. Az idegen uralom alá került magyar közösségek teljes körű jogérvényesítése máig tartó küzdelem, hiszen az ősi szállásterületei több mint kétharmadát elveszített magyarság kisebbségi helyzetben rengeteget szenvedett, a közel évszázados csonkaság és jogfosztottság következményei közismertek. Ráadásul az 1989-es rendszerváltozások után sem sikerült maradéktalanul élni a szabadság új lehetőségeivel, Romániában különösképpen nem, de más utódállamokban sem – mondotta Tőkés László. Fogyásunk, leépülésünk, megroppanásunk folyamatára és aspektusaira éppen azért nem tért ki, mert a „visszatérés napján” a jóra, szépre, örömtelire emlékezni gyűltek össze a váradiak. Amely visszatérés bár rövid tartamú volt, időleges jótéteményeire generációk emlékeznek szívesen. A kívánatos nemzetegyesítés azóta jó irányt vett, hála a polgári magyar kormányoknak és az Európai Unióba való integrációnak, de temérdek teendőnk van még. Saját felelősségünk is nagymértékű abban az örökös hátrálásban, amiben nem tudunk megállni – utalt az EMNT elnöke a demográfiai, migrációs és polarizációs folyamatokra –, az egészséges politikai küzdelemben kívánatos összefogás és gerincesség pedig gyakran hibádzik. Ráadásul történelmi egyházaink viszonyulásával is gondok vannak – mondotta Tőkés László, miközben felidézte a nagy elődök helytállását.

Raffay Ernő

Raffay Ernő

Raffay Ernő – akit Tőkés László a magyar Honvédelmi Minisztérium volt politikai államtitkáraként is üdvözölt – érdekfeszítő előadásában Észak- és Kelet-Erdélynek, valamint a Partiumnak a Magyar Királysághoz történt 1940-es visszacsatolásáról beszélt, megvilágítva annak történelmi-geopolitikai-hadászati előzményeit és körülményeit.

Csomortányi István megajándékozta az előadót a Partium zászlajával, rövid felszólalásában pedig a jogainkért való tántoríthatatlan kiállás és a sorsvállalás mellett tett hitet.

Az emlékesten közreműködtek Tasnádi Ferenc és Melinda énekesek, a Nagyváradi Asszonykórus és a Váradi Dalnokok. Levetítették azokat a híradós felvételeket, amelyek Nagyváradon készültek Horthy Miklósék bevonulásának napján. A rendezvény himnuszénekléssel és könyvdedikálással véget – számolt be lapunknak Tőkés László EP-képviselő sajtóirodája.