Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

A tetanuszoltás szükségessége

A tetanusz (merevgörcs) kórokozója egy olyan baktérium, amely az oxigénszegény környezetet kedveli, és az általa termelt mérgező anyagokkal fejti ki súlyos, görcsöt kiváltó, valamint a szív- és érrendszerre is káros hatását. Akár egy apróbb sérülés is behatolási kapu lehet a baktérium számára, de különösen a mélyebb, roncsoltabb (szúrt, lőtt, harapott), illetve földdel, fűvel, salakkal stb. szennyezett sebek veszélyesek.

a tetanusz

A betegség lappangási ideje átlagosan 3–21 nap, tünetei kezdetben fej- és nyakfájás, fény- és hangérzékenység, később pedig izomgörcs. Ez „leszálló” jellegű, azaz először az arc, a fej, és a nyak izmait érinti, majd tovább terjed a törzs, a hát és a végtagok izmaira. Ilyenkor már kialakul a jellegzetes testhelyzet, amikor a beteg szinte csak a fején és a sarkán támaszkodik, teste ívszerűen megfeszül. A legvégső szakaszban jelentéktelen fény- és hangingerekre is durva görcsrohamok jelentkeznek, amik izomszakadáshoz, csonttörésekhez is vezethetnek. A gége- és légzőizmok görcse miatt a betegség legtöbbször végzetes kimenetelű, a halálozási arány 30–50 százalék.

A fentiek alapján nem kell hangsúlyozni a védőoltás jelentőségét. A megelőzésben jelentős szerepe van a szakszerű sebellátásnak, amit a szakorvos végez el. Kialakult tetanuszbetegség esetén az intenzív osztályon zajló kezelésnek is része az alapos sebkimetszés. Antibiotikumot kap a beteg, de fontos a gyógyszeres nyugtatás, izomlazítás és gépi lélegeztetés. Bár elvileg lehetnek gyógyult esetek, jól jegyezzük meg: a tetanusz halálos betegség, ezért megéri elviselni a sebellátással és az oltással járó apró kellemetlenségeket.

Győri György