Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

A szív hangjai

Vannak települések, amelyek sok áldozatot hoztak a hazáért. Ilyen Hegyközcsatár is, a református templom kertjében lévő katonai emlékműnél sok elesett katona neve szerepel. Az első világháborúban legtöbben Doberdónál estek el.

Nemcsak az irodalomban, a művészetben, de a történelemben is viszonylagos az idő. Egy hegyközcsatári születésű kislány, Manea Csenge a doberdói csatamező temetőjében megtalálta üknagyapja sírját, aki 100 évvel ezelőtt, 1917-ben esett el. A történelem egyik legborzasztóbb hadszínterére a Nagyváradi Szacsvay Imre Általános Iskola és a magyarországi, Székesfehérvári II. Rákóczi Ferenc Magyar–Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola diákjaival indult el. A kiránduláson – amely a Béke útja nevet viselte – 20 tanár és 80 diák vett részt Romániából, Magyarországról, Szlovéniából, Olaszországból. A Karst Speologic Grupul San Martino del Corso szervezte és a Bihar megyei tanács segítette a kirándulást, de a váradi Kecse Gabriellának is nagy szerepe volt a szervezésben.

a sziv 2

A kislány nagyapja, a csatári Mészáros Károly s az édesanyja Csenge lelkére kötötte, hogy kutassa fel üknagyapja, Mészáros Ferenc sírját, aki a doberdói fennsíkon harcolt és soha nem tért vissza. Vágyálom, megérzés, ösztön volt, hogy az egykori rokon sírját megtalálja.

A gyerekeket megdöbbentette a doberdói sziklás, kvarcos felszínforma, ahol többek között a 4-es Váradi Gyalogezred katonái küzdöttek. A katonák mepróbáltak védelmet keresni, lövészárkokat ásni, sokszor sikertelenül, ezt sok esetben drótokkal, sziklákkal próbálták pótolni. A lövészárkok meglehetősen közel voltak az ellenséghez. Doberdó olyan volt, mint a pokol, erről sok katonalevél tanúskodik, itt zajlottak le az első világháború legvéresebb ütközetei. Ha néha engedett a front szorítása, a magyar katonák kápolna építésébe kezdtek, a harcmezőn bizonyos útvonalakat magyar utcanevekre kereszteltek. A háború embertelenségei között is feltámadt az érző, alkotó ember. Az is előfordult, hogy ha az olasz katonák énekeltek, a magyarok megtapsolták, és ez fordítva is igaz volt, ha a magyarok elénekelték a Csak egy kislány van a világon című dalt. De ha megszólalt a harci riadó, nem volt kegyelem, megkezdődött az esztelen, állatias öldöklés.

a sziv 1

A gyerekek a döbbeneten, a csodálkozáson túl önkéntes munkában is részt vettek, megtisztították az elhanyagolt katonasírokat, felleltározták az elesett katonák sírjait, feltüntetve neveiket és születési idejüket. Volt is mit, mert mintegy 4000 katona sírja van a palmanovai temetőben. A kislány üknagyapja a Nova Vas-i fronton esett el, közel Triesthez 1917-ben, 27 éves korában. A váradi 4-es Gyalogezred is itt harcolt, 3000 katonája közül csak 1100 tért vissza.

Manea Csenge iskolatársnőjével leltározás közben találta meg üknagyapja sírját. A könnyek is kicsordultak a szeméből, úgy meghatotta. Csak titkon merte remélni, hogy megtalálja egykori ősét, hiszen a kíváncsiságán és tudásszomján túl ezért is indult el, tett meg több ezer kilométert. Az édesanyját is felhívta telefonon, kicsit szipogva. „Meghűltél, kislányom?” – kérdezte aggódva az anyja. Csenge akkor mondta el az örömhírt, hogy megtalálta a keresett sírt.

Az eset az olasz sajtóban is visszhangra talált. Újságok, televíziós társaságok tudósítottak az eseményről. Valóra vált az álom. Milyen kicsi a világ, a szeretet, a remény határtalan lehet. Doberdó nemcsak a borzalom jelképe, de a magyar katonák hősiességéről, helytállásáról is tanúskodik.

V. Szilágyi István