Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

A Szent László lovas szobor megvalósításáról

A Szent László Jubileumi Év során lelkipásztori, kulturális és művészeti jellegű rendezvényeinkkel a szent király életszentségének ismertetése és életpéldájának követésére való ösztönzés által az ő alakját próbáltuk és próbáljuk továbbra is valamilyen módon megrajzolni, megformálni magunkban. Ennek formába való öntése is megvalósult azáltal, hogy egy Szent László lovas szobrot mutathatunk be, amelynek végleges megvalósítása és elhelyezése is tervünkben van. A mintát Deák Árpád művész készítette el.

a szent laszlo 1

Nem titkolt szándékunk, hogy az elkészített és bemutatásra kerülő szobor terve, hozza közelebb egymáshoz Szent László király mai népét, és hogy a szoborállítás közös felvállalása, minden egyéb érdeken túl, már most egy olyan elköteleződésnek a megnyilvánulása legyen, amikor egymással és egymásért fáradozunk értékeink megőrzésében és biztosabb jövőnk építésében.

A továbbiakban egy rövid összefoglaló olvasható a Szent László szobrok nagyváradi történetéről.

a szent laszlo 2

Szent László középkori szobrai

László király első, nagyváradi szobra feltehetően 1360-1365 között készült Futaki Demeter nagyváradi püspök bőkezűségéből, alkotói pedig a később csak kolozsvári fivérekként ismertté vált szobrászok, Márton és György voltak. A Szent István és Szent Imre királyok szobraival egy időben bronzból öntött, egész alakos, álló szoborról mindössze néhány feljegyzés, továbbá egy 16. század végi tollrajz marad fenn (1. kép).

Feltehetően László szentté avatásának bicentenáriumára rendelte meg nagyvárad akkori püspöke, Zudar János a király a korabeli székesegyház nyugati kapuja elé felállított lovas szobrát (1390. körül). Sajnálatos módon a lovas szoborról sem maradt ránk jelentős és egyértelmű adat – néhány 15-16. századi – feljegyzésen, illetve szintén nem túl számos rajzon vagy vázlaton kívül Evlija Cselebi, 16. századi török világutazó feljegyzései részletesen beszámolnak a váradi királyszobrok 1660-as elpusztításáról. A szóban forgó évben, a vár elestét követően a törökök mind a négy bronzszobrot darabokra törték, hogy az így nyert bronzból ágyút önthessenek.

a szent laszlo 3

A szent újkori szobrai Nagyváradon

Nagyvárad várának felszabadítását követően az egyházmegye püspökei számottevő anyagi erőforrást különítettek el és használtak fel a kultúra ápolására is, többek között Szent László szobrának újbóli elkészíttetésére.

A 18. század első felének gazdasági lehetőségei azonban még meglehetősen korlátozottnak mutatkoztak. Ilyen körülmények között alkotta meg az ismeretlen művész Szent László kőből faragott szobrát amelyik a mai Szent László plébániatemplom mellett került talapzatra. A már a kortársak által súlyos kritikákkal illetetett szobor Csáky Miklós püspök és a váradi káptalan adományaiból készült el 1738-ban. Ennek ellenére a város főterén 1893-ig ez az alkotás hirdette a váradiak által oly nagyra becsült király emlékét. Az említett évben helyezték át a helyi papnevelde kertjébe, ahonnan az 1960-as években eltávolították, majd a föld alá rejtették. A rendszerváltást követően restaurálták, az ezredfordulón pedig a Nagyboldogasszony székesegyház keleti kapujának szomszédságában újra felállították.

Az említett katedrális főkapuja előtt álló, az életnagyságtól nagyobb Szent László szobor 1892-ben készült el és 1893 őszén avatták fel – eredetileg – Nagyvárad főterén, a Szent László téren (6. kép). Megrendelője Schlauch Lőrinc nagyváradi püspök, későbbi bíboros, megalkotója pedig Tóth István akadémiai szobrászművész volt. Annak ellenére, hogy a remekmű rövid idő alatt a város jelképévé vált, a Trianon hozta politikai változások a püspöki palota kertjébe száműzték, ahová 1924-ben helyezték át. Az említett év óta ezen a helyen látható

a szent laszlo 4

Szent László meg nem valósított szobrai

Már Ipolyi Arnold püspököt, de utódjait is (Schlauch Lőrinc, Szmrecsányi Pál) szintén foglalkoztatta egy, Várad alapító szentjét lóháton ábrázoló szobor elkészítése, melyhez gróf Széchenyi Miklós püspök került a legközelebb, bár ennek megvalósítására már nem sikerült sort kerítenie. Schlauch és Szmrecsányi püspökökhöz hasonlóan pályázat kiírása nélkül kívánta megrendelni a szobrot a Szombathelyen élő és alkotó Tóth István akadémiai szobrásztól. 1913-ban fel is kérte a szobrászt a gipszminta elkészítésére, amelyik felkérésre Tóth István kettő darab tervezettel reagált. Az egyik léptető lovon ülve, a másik pedig egy kun vitéz felett átugró lovat megülve örökítette meg a szentet. Széchenyi ez utóbbi tervet fogadta el. Az 1916-ban hozott hadirendelkezések azonban korántsem hatottak kedvezően a szobor elkészítésére, amire tulajdonképpen ezen körülmények között, illetve a későbbi, Európa szintű politikai változások miatt soha nem is került sor.

Jóval kevesebb adattal rendelkezünk Szent László későbbi, 1941-es váradi szobortervével kapcsolatosan. Az elérhető dokumentumok tanúsága szerint 1941-ben Bihar vármegye akkori főispánja, Hlatky Endre a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium tanácsosával, Say Gézával kezdett tárgyalásokba egy, Várad főterén felállítandó Szent László szobor megtervezéséről. Say a budapesti Erdey Dezső szobrászművészt bízta meg a tervek elkészítésével, aki 1941 novemberére a gipszmintát meg is valósította (10. kép). Tervezetét azonban Nagyvárad városának vezetősége elutasította, a II. Párizsi Béke által generált, kedvezőtlen politikai feltételek pedig már nem tették lehetővé egy köztéri Szent László szobor felavatását Nagyváradon.

A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtóközleménye