Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

A szegeletkő Jézus Krisztus

Hosszú évek óta, mint később Kerekes József parókus lelkésztől és Garnai Sándor gondnoktól megtudtuk, nyolc éve épül a Váradrogériuszi Református Egyházközség gyülekezeti háza. Pár hete az arra járók szorgalmas munkára figyelhettek fel: építeni kezdték a tetőszerkezetet. A gyülekezet vezetőitől ezért arról érdeklődtünk, mi következik az után, hogy végre tető alá kerül az épület.

a szegeletko 1b

„Az idén Isten segítségével a tetőszerkezetet teszik fel az épületre. Most az ácsmunkát végzik, néhány héten belül a cserép is megérkezik, és akkor az épület szinte utolsó nagy beruházását és strukturális munkáját is lezárjuk. Onnantól kezdve arra tudunk koncentrálni, hogy szépen, lépésről lépésre lakjuk be az épületet, elkészítjük a különböző termeket, az épületgépészeti munkák még hátra vannak, sok munka van még, de azoknak a nagy strukturális beruházásoknak, amelyek nagy összegű egyszeri kiadást jelentettek, a tetőszerkezet elkészítésével a végére értünk.” – tudtuk meg Kerekes József lelkipásztortól.

„Ha a tető felkerült, akkor azzal az időjárás viszontagságaitól az épületet meg tudjuk védeni, utána a vízelvezetést, a csatornázást, a belső udvar rendezését kell megoldani. Az épület és a templom egy belső udvart alakít ki, és annak a szintje még mintegy 50-60 centiméterrel lennebb kell legyen a mostaninál” – sorolta a lelkész.

A szegeletko 1a

Hasznos lesz a gyülekezeti ház

„A szándék az, hogy minél előbb, két-három éven belül a  szolgálati lakások is lakhatók legyenek. Lassan-lassan kialakul az a gyülekezeti infrastruktúra, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy megfelelő gyülekezeti munkát tudjunk végezni.” – mondta Kerekes József. A lelkésztől megtudtuk, már az is nagy segítség, hogy egy gyülekezeti termet használatba vettek, a gyülekezeti ház pedig ifjúsági és diakóniai központként működik majd. Ez egy nagy presbiteri akció eredménye volt, illetve támogatást is tudtak rá szerezni. A terem hasznukra van például a vakációs bibliahét és a különböző gyülekezeti események szervezésében. Minden vasárnap van vasárnapi iskola, illetve a baba-mama kör is az 57 négyzetméteres gyülekezeti teremben működik már. „Ez már óriási hiánypótló, és ha a következő években az épület további részeit be tudjuk lakni, akkor az gyakorlatilag visszaigazolja ennek a nagy vállalkozásnak az értelmét, ennek a nagy beruházásnak a célját.” – sommázta a lelkipásztor.

A jelenleg 1750 fizető egyháztagot számláló rogériuszi református gyülekezetnek 1993-ban alakult a presbitériuma, 1995-ben már külön istentiszteletet tartottak és 2000-ben jött át a gyülekezet a templomba. Utána elkészítették a tornyot, és 2008 augusztusában kezdték el a gyülekezeti ház építését.

Garnai Sándor gondnok a tetőn

Garnai Sándor gondnok a tetőn

 

Önerőből és támogatásból építettek

Hét éve, 2008 augusztusában kezdték el az építkezést, a beruházás nagyságát tekintve mondhatják, hogy szinte egy második templom építésének a költsége, illetve az anyaghányadosa benne van már a gyülekezeti házban. A torony és a templom a komplexum 40 százalékát, a most tető alá kerülő épület pedig a komlexum hatvan százalékát teszi ki. „Azzal, hogy eljutottunk hét év alatt ide, azt mondom, nagyon jó ütemben haladtunk. Úgy számoltuk, hogy 2020-ra vagy utána egy-két évvel az épület igen nagy részében vagy teljes egészében elkészül. A költségek jelentősek, és egy gyülekezet erejét adott esetben meghaladó nagyságrendűek voltak” – tudtuk meg Kerekes Józseftől. Idén nem kaptak a vallásügyi államtitkárságtól támogatást, ennek ellenére úgy vélik, hogy a jövő évben vagy a következő években egy jelentősebb támogatással igen nagyot tudnak előre lépni.

„A gyülekezet tagjai téglajegyeket vásároltak, igen sokat az elmúlt évek folyamán. Kitartanak az elképzelés mellett. Talán az egyetlen gyülekezet vagyunk nemcsak Váradon, hanem a Bihari Református Egyházmegyében is, ahol továbbra is két délelőtti istentisztelet van vasárnaponként, egy 9 órakor és egy 11-kor, és egy délutáni 17 órakor. Ifjúsági tevékenység és ifjúsági munka is van, a héten utazunk egy 32 tagú ifjúsági csoporttal egyhetes kirándulásra, két hete ért véget a vakációs bibliahét, ahol igen szép létszámban voltak jelen gyerekek. Azt gondolom, hogy ez a készülőfélben lévő gyülekezeti ház szolgálni fogja a rogériuszi közösséget.” – mondta a lelkész.

Kerekes József lelkipásztor a makettet mutatja

Kerekes József lelkipásztor a makettet mutatja

 

A változások növelték a költségeket

„Több mint ötven köbméter faanyagot használtunk, több mint 750 négyzetméter cserép lesz a tetőn, ha ezt beszorozzuk 31-gyel, mert annyi cserép megy egy négyzetméterre, majd ezt beszorozzuk 1,7 lejjel áfástól, akkor kiszámítható, hogy több mint negyvenezer lej csak a cserép ára” – magyarázta Garnai Sándor gondnok. Már a gyülekezeti ház tetején álltunk, ahol akkor is folyt a munka. Mivel a tető kétszintes, az épület pedig köríves, ez is növelte a költségeket, hiszen több anyagra és munkára van szükség. Ha lenne megfelelő támogatás, akkor egy év alatt mindennel elkészülnének, mondta kérdésünkre a gondnok. Hátra vannak még a belső munkák, a fűtés- és világítás-szerelés, csatornázás, vízelevezetés, sorolta a lelkész a teendőket.

S hogy mi lesz a gyülekezeti házban, arra Kerekes József válaszol: „Helyet kap reménység szerint egy konyha, ahonnan diakóniai tevékenységet lehet kibontakoztatni, idős embereknek házhoz szállítani az ebédet, helyet kap benne a nőszövetség, a presbitérium és az ifjúság, és átköltözik a lelkészi hivatal az új épületbe, melyben konferenciaterem, vendégszobák és szolgálati lakások is lesznek.

A legnagyobb nehézséget az jelentette, hogy többször is meg kellett szakítani a munkát, felelte kérdésünkre Garnai Sándor, majd hozzátette: a megszakítás és az újrakezdés legalább egy hónapot vett igénybe. Sajnos nem állt a rendelkezésükre egyben az az összeg, amiből idáig eljutottak, teszi hozzá a lelkész. A másik fő nehézség az volt, az 1993-as tervet szinte folyamatosan változtatni kellett, hiszen időközben uniós tag lett az ország, új technológiák jelentek meg, vagy változtak egyes szabályzások, például a tűzvédelmi előírások, ez szintén drágította az építkezést. Az új műszaki megoldásokat alkalmazni kellett, az építészeti felügyelőség a legszigorúbban ügyelt ezeknek a betartására. Ugyanakkor az építők is figyeltek arra, hogy betartsák az előírásokat, hiszen ezek figyelmen kívül hagyásával az épület átadását, hosszú évek munkáját kockáztatták volna…

Fried Noémi Lujza