Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

A sürgősségi ellátás kulisszatitkai – egy orvos vallomásai

A sürgősségi ellátásról szerettünk volna többet megtudni, remélve, hogy a megszerzett információk továbbadása hozzásegíti majd az olvasókat ahhoz, hogy a rendszer jobb ismeretének tükrében segélykérés útján hatékonyabb ellátásban részesüljenek. A sürgősségi ellátás rendszeréről és hazai lehetőségeiről dr. Földes Béla nyugalmazott ideggyógyász, a Nagyváradi Megyei Sürgősségi Kórház (SCJUO) vezető tanácsa elnökének közvetítése révén dr. Hadrian-Liviu Borcea főorvost, a SCJUO Sürgősségi Fogadó Egységének (UPU) vezetőjét kérdezte Szamos Mariann.

a surgossegi

– Hogyan esett a választása a sürgősségi orvosi ellátás területére?

– Az egyetemi évek alatt és az orvosi gyakorlat idején vettem fel a kapcsolatot a kolozsvári sürgősségi osztállyal, ahol akkoriban alakult meg a SMURD, és nagyon megtetszett a tevékenységük. 1994-ben fejeztem be az egyetemet, voltam katona is és családorvos is Vércsorogon. Így jutottam el a sürgősségi orvosi ellátásig.

– Hogyan alakult ki a sürgősségi ellátás rendszere Romániában?

– Az alapokat Marosvásárhelyen fektették le 1990-ben, és 1993-ban érkezett el Nagyváradra is. A SMURD nyomán jött létre egy kisebb sürgősségi egység a kórházon belül, amely az évek során egyre bővült. 2000-ben egy kis szoba volt az egész, amelyben 8 orvos és 15 asszisztens dolgozott, ma már 36 orvos és körülbelül 100 asszisztens a létszám, ami megengedi, hogy a szükséges minimális kapacitással dolgozzunk. De nem a számok fontosak, a jövőben szeretnénk, ha a személyzet minőségileg növekedne, azaz arra fektetünk hangsúlyt, hogy a lehető legjobb képzésben részesüljenek, és hogy könnyítsük a páciens és az orvos közötti kommunikációt. Így például 2010 óta működik egy oktatóközpontunk Biharszentjánoson, amelyet egy most kapott határokon túli támogatásnak köszönhetően még tovább fejleszthetünk. Ennek a központnak létezik egyfajta kirendeltsége is a megyei kórházban.

– Milyen alapvető ismereteknek kellene a birtokában lennie Bihar megye lakosságának a sürgősségi ellátást illetően?

a surgossegi (1)

– Romániában a sürgősségi ellátás egyrészt a kórházakon kívüli keretek szerint, azaz a mentőszolgálat és a SMURD szolgálatai révén működik, másrészt pedig a kórházakon belül. Két teljesen különböző ellátásról van szó. A SMURD a katasztrófavédelemmel, a tűzoltósággal való együttműködés jegyében jött létre, míg a mentőszolgálat a kórházakon kívül, önmagában működő egység. A kórházakon belül a sürgősségi ellátás az UPU révén történik, mint például Nagyváradon is, illetve a sürgősségi esetek ellátását végző osztályok (CPU) révén, mint például Belényes esetében. Ugyanakkor azokban a kórházakban, amelyekben ezek a formák nincsenek meg, mint például Margitta, Nagyszalonta vagy Élesd, ügyeletek révén működik az ellátás. A legfontosabb különbség az, hogy az UPU és a CPU esetében a betegek panaszaiktól függetlenül egyazon helyre kerülnek, míg az ügyeletek esetében léteznek szakterületek. A jelenlegi, kórházon belül működő rendszer 2003–2004-ben kezdett megerősödni, míg az azon kívüli egységek, mint például a mentőszolgálat, 1960 óta működik. A SMURD alapjait 1990-ben fektette le Raed Arafat palesztin származású marosvásárhelyi orvos.

– Milyennek találja az UPU és az állandó orvosi ügyeleti központok közötti kapcsolatot?

– Az állandó orvosi ügyeleti központok nem a sürgősségi ellátás részei, hanem a családorvosi ellátás meghosszabbításai. Gyakori a félreértés, az összekeverés. A családorvos nem képesített sürgősségi ellátás nyújtására, és ezzel a lakosság nem nagyon van tisztában. A családorvos nyolc órát dolgozik, és ezeken túl az állandó ügyeleti központ látja el a feladatait, azaz például receptet állít ki. Mivel azonban ezek nem működnek a maximális hatásfokon, a páciensek hozzánk fordulnak, a sürgősségi osztályokhoz. Nálunk azonban a valóban sürgős eseteknek van természetesen elsőbbségük, ezért mindenki másnak várakoznia kell. Bihar megyében, más romániai megyékhez viszonyítva, az állandó ügyeleti központok száma 38, ami a második helyet jelenti országosan, tehát óriási. Ennél több csak Temes megyének van, 42, és ami bámulatos, az az, hogy ez a két megye, 80 központtal, háromszor annyit tesz ki, mint az ország egész területe összesen (más megyékben 2-3 ilyen központ létezik!). Az UPU-t illetően is az élen jár Bihar megye, hiszen például a bukaresti Floreasca Sürgősségi Kórházban ellátottak száma 500, a nagyváradi sürgősségi kórházban 450, tehát nincs nagy különbség. Tavaly december 25-én, karácsonykor dőlt meg a rekordunk, 477 pácienssel, ami hihetetlenül sok. Valami tehát nem működik, valamin változtatni kell. Párbeszéd kezdődött el ebben az ügyben tavaly decemberben az Egészségügyi Igazgatósággal, és reméljük, hogy idén folytatódik. Mindenekelőtt az lenne nagyon fontos, hogy a lakosság tisztában legyen vele, hogy ezek az állandó ügyeleti központok léteznek, például Nagyváradon 15 van belőlük, és hogy ezekben nem részesülnek kevésbé jó ellátásban, hiszen a legfontosabb az, hogy megnézze őket egy orvos. Komolyabb vizsgálatokat, akárcsak a háziorvos, mi sem végzünk. Talán nagyobb bizalomra lenne szükség, hatékonyabb közvetítésre ahhoz, hogy a lakosság megértse, mi a különbség a sürgősségi orvosi ellátás és az állandó ügyeleti központok feladatai között. Ez lenne az egyik első lépés.

borcea

– Nagyvárad sokat fejlődött az utóbbi években, nem csupán megyei, hanem országos szinten, megyeközpontok szintjén is. Hogyan, illetve miben látja ezt a fejlődést?

– Az utóbbi években a megyei sürgősségi kórháznak sikerült egyre több beteget szakszerűen ellátnia, ami azt eredményezte, hogy nem kellett őket Kolozsvárra vagy Temesvárra küldeni. Fejlődött tehát a kórház kardiológiai, sebészeti és idegsebészeti osztálya, a szívizomgyulladásos infarktus kezelése már nálunk is lehetséges, vagy például Romániában először nálunk kezelték a szélütéses betegeket egy specifikus módszerrel. Ezekkel párhuzamosan a sürgősségi ellátás is fejlődött. Nagyvárad helyzete tehát az egyidejű fejlődésnek köszönhetően jobb, mint más megyeközpontoké, egységünk naponta átlagban 350–400 beteget lát el, ami más kórházak esetében 150 körüli beteget jelent, például Kolozsvár 170–200, Temesvár 150 beteget lát el. Ez jelentősen több tehát, és ennek okai a rendelőintézetek rendszerének hiányában, a szervezett, szakszerű járóbeteg-rendelők és sok kórház és város részvételének hiányában keresendő. Elmondható, hogy a megye teljes sürgősségi ellátása Nagyváradon koncentrálódik.

A leglátványosabb fejlődés a helikopter-leszállópálya létesítése volt tavaly tavasszal, aminek köszönhetően a betegeket gyorsan el lehet szállítani. Az engedélyeztetés óta eltelt kilenc hónap alatt körülbelül 150 beteget juttattunk el kórházba helikopterrel, és a kezdetben heti átlagosan 2–3 beteg száma mostanra megduplázódott. Az egész megyét lefedjük, sőt Szatmár és Szilágy megyéből is szállítunk betegeket. Arányuk nagyjából 50–50%. A megyében tehát Nagyvárad a legfejlettebb város ezen a téren, Belényes pedig például jó úton halad, azonban ott még sokat kell fejlődnie a kórházi ellátásnak is. Éppen folyamatban van egy projekt a Megyei Tanács révén, amellyel négy kórház fejlesztését lehet majd finanszírozni: Belényes, Margitta, Nagyszalonta és Élesd kórházait. Ez azt jelentené, hogy például röntgen- és ultraszonográfiai berendezéseket kapnának, amelyek egy speciális kommunikációs rendszer révén Nagyváradhoz kapcsolódnának, és így lehetséges lenne, hogy az ezekben a kórházakban megvizsgált páciensek leleteiről nagyváradi orvosok mondjanak szakvéleményt, anélkül, hogy a betegnek el kellene jönnie Nagyváradra. A projekttervet elfogadták, két éven belül reményeink szerint meg is valósul.

– Hogyan működik a helikopteres sürgősségi ellátás?

– A helikopter bázisa Aradon van. Romániának összesen 8 ilyen légi bázisa van, és az aradi orvosi személyzetét Arad, Temesvár és Nagyvárad biztosítja egy-egy orvossal és asszisztenssel, ami azt jelenti, hogy 2011 óta teljesítenek háromnapos szolgálatokat az ország nyugati részében is. Persze több bázisra lenne még szükségünk. Jelenleg Zsibón, Szilágy megyében épül egy újabb, és még kettő építése van tervben a Kárpátok déli vidékein, a Páring-hegységben és a Fogarasi-havasokban, illetve a Prahova völgyében. Magyarországhoz viszonyítva, amely 6 helikopterrel rendelkezik, nem állunk rosszul, de persze a területi szükségleteket sem árt figyelembe venni. Sajnos a belügyminisztériumi munkamegosztás miatt – egy hét Bukarestben, egy hét Nagyváradon – nem nagyon volt alkalmam helikopteren dolgozni az utóbbi időben, mindenesetre elmondhatom, hogy egy rendkívüli igénybevétellel járó munkakör, amely fokozott figyelmet követel.

– Milyennek találja a romániai sürgősségi ellátás rendszerét az európai mintákhoz viszonyítva?

– A rendszer Románia szükségleteinek megfelelően van kiépítve, és nem valamilyen európai rendszer mintájára készült. Tulajdonképpen nincs két olyan európai ország, amelynek azonos lenne a munkamódszere, de ez nem azt jelenti, hogy nem vettek át egymástól jól működő elgondolásokat. Például a SMURD fogalma létezik Franciaországban és Belgiumban is, de az UPU szervezési módja is hasonlít az angol és az amerikai rendszerhez. Én úgy gondolom, hogy itt Romániában a sürgősségi ellátás rendszerét illetően valahol az élen járunk, amit talán mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy nemzetközi fórumokon számtalan esetben kérnek tőlünk szaktanácsot. Magam is a NATO egyik bizottságának tagjaként olyan sürgősségi ellátással kapcsolatos témákban adok tanácsokat, amelyek most vannak fejlődőben, így például a Baltikum esetében, Lettországban, vagy a Balkánon, Boszniában, Horvátországban, de Magyarországon is.

 

Hadrian Liviu Borcea Élesden született, Kolozsváron szerzett sürgősségi orvostudományi diplomát, és 2000 óta dolgozik a Bihar Megyei Sürgősségi Kórház kötelékében, úgy is, mint a Sürgősségi Fogadó Egységek (UPU) sürgősségi főorvosa, ugyanakkor a tűzoltóság Sürgősségi Életmentő Szolgálatának (SMURD) irányítója is. 2006 óta az UPU főorvosa, 2014 óta pedig a Belügyminisztérium Sürgősségi Osztályának tanácsadója. Az UPU–SMURD Északnyugati Régió Mentőszolgálatának tevékenységéért felel.