Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

A sárgaságjárvány veszélye még nem múlt el

Az elmúlt hetekben többször is beszámoltunk arról, hogy az elmúlt két hónapban az Érmelléken több hepatitisz vírussal fertőzött gyermeket kezeltek kórházban. Először Bihardiószegen, a cigánysoron ütötte fel a fejét, ahol 16 sárgaság gyanúsból 11 fertőzött gyermeket találtak, majd tovább terjedt a régió északi felére is, így Érmihályfalván, mint ahogyan az a szerdai tanácsülésen is kiderült, 8 gyermek betegedett meg. Ezt követően 8 hétig nem történt újabb fertőzés, ám jelenleg a Zelk Zoltán Általános Iskolában újabb fertőzött gyermeket vettek nyilvántartásba. A gyermekek mellett több felnőtt is kórházba került, nem csak Mihályfalván, több településen is, ahol elterjedt a vírus.

„Cigányvonat”. A vírus egyik terjedési lehetősége

„Cigányvonat”. A vírus egyik terjedési lehetősége

Bihardiószeg és Kiskereki (ebben a községben is voltak megbetegedések) után a székelyhídi iskola igazgatóját, Cservid Leventét is megkérdeztük, mi a helyzet Székelyhídon és a hozzá tartozó településeken. Az intézmény vezetője arról tájékoztatott, hogy eddig öt gyermeket kezeltek a városban, Csokalyon egyet, de a háziorvosok, illetve a székelyhídi iskolai intézmény keretében működő orvosi rendelő vizeletmintát vesz minden gyanús gyermek esetében, hogy megfékezzék az esetleges továbbterjedést, mindamellett, hogy a Bihar Megyei Közegészségügyi Hatóság is fertőtlenített minden olyan épületben, ahol oktatás zajlik.

Csengeri Csongor, a Zelk-iskola igazgatója (balról) a szerdai mihályfalvi tanácsülésen

Csengeri Csongor, a Zelk-iskola igazgatója (balról) a szerdai mihályfalvi tanácsülésen

Mivel Csengeri Csongor, a mihályfalvi Zelk Zoltán-iskola igazgatója Érseléndet (Érsemjénhez tartozik) nevezte meg fertőző gócnak, felhívtuk Nagy Mirella intézményvezetőt is, aki elmondta, hogy Selénden mindössze két gyermek volt beteg, ők is a település cigányok lakta negyedéből vannak, de a közegészségügyi hatóság itt is fertőtlenítést végzett, az óvodások pedig még a védőoltást is megkapták. Több megbetegedésről nem tudnak.

A hepatitisz A vírus az emberi székletben található és általában személyes érintkezés útján terjed, de a hiányos higiénia mellett például a piszkos ivóvíz vagy mosatlan gyümölcs, zöldség elfogyasztásával is fertőzhet. A betegség kórokozóját 25 évvel ezelőtt azonosították.
A hepatitis A vírus igen rövid ideig (néhány napig) mutatható ki a vérből, vérrel való terjedés gyakorlatilag nem fordul elő.

A vírus átlagosan 4 hét lappangás után okoz tüneteket (15-50 nap). Láz, gyengeség, hasi fájdalom rendszerint előfordul. A máj érintettségére utal a kialakuló sárgaság és a sötét színű vizelet.
Sárgaság nélkül zajló betegség is előfordul, ilyenkor a tünetek nem specifikusak. Ezekben az esetekben a laboratóriumi vizsgálat során észlelt eltérések – emelkedett májenzimek – alapján merül fel fertőző májgyulladás gyanúja.

Visszatérve az érmihályfalvi helyzetre, szintén a szerdai tanácsülésen Pap Sándor néppártos tanácsos tett egy olyan megjegyzést, hogy sok helybéli szerint az ivóvíz mindig akkor válik a vezetékekben iszapszerűvé, amikor esik az eső.

Így felvetődött annak a lehetősége is, hogy az ivóvíz is terjesztheti a kórt, annál is inkább, mivel a szakszerűtlenül lefektetett vezetékeken olyan repedések lehetnek, amelyeken keresztül az esővíz (nem kizárt a fekáliával szennyezett víz sem) a rendszerbe szivárog. Utóbbit Turucz Mária önkormányzati képviselő háziorvosi minőségben is lehetségesnek tartotta.

Ennek tükrében már nem is olyan egyértelmű, hogy kifejezetten a cigánysor a ludas a kórság terjesztésében, hisz köztudott, szinte az Érmelléken bajok vannak az ivóvízzel. Az, hogy náluk alakulnak ki a gócok, a tisztálkodási lehetőségeik hiányának tudható be. Annál is inkább, mivel a helyi vonatjáratokkal többnyire minden települést bejárnak. A megyeközpont sem kivétel, hisz az a legjobban eresztő guberáló és kolduló területük.

Legutóbb – tavaly –, amikor Érmihályfalván kolibaktériumot találtak a rendszerben, akkor is nagyon hallgatott mindenki az esetről. A hatóság is. Az ivóvíz minőségi vizsgálatára vonatkozó mintát pedig bevallottan a víznek a rendszerbe kerülése előtt veszik.

Hogy mi folyik ki a csövek másik végén, az senkit sem érdekel.

Sütő Éva