Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

A Rhédey-kápolna helyreállításának története

Miután a Reggeli Újságnak adott interjújában mind Ilie Bolojan váradi polgármester, majd válaszában mind Biró Rozália szenátor, volt alpolgármester is említette a Rhédey-kápona felújításának történetét, a restaurálás kiharcolásának egyik legfőbb személyisége, S. Németh Katalin oszlatja el a hamis állítások okozta káoszt, amit a váradi polgármester okozott azzal, hogy magának vindikálta a jelenleg az állatkert területén található kápolna felújítását. Alább olvasható az a szöveg, amelyet Ilie Bolojan nem hagyott jóvá megjelentetésre, azt mondva, helytelen információkat tartalmaz. Ezúton is köszönjük a szerzőnek, S. Németh Katalinnak, hogy rendelkezésünkre bocsátotta a dokumentumot.

 A műemléki lajstromokat összeállító hivatalosságok sokáig tudni sem akartak erről az omladozó falú sírkápolnáról, sem Rhédey Lajosnak adományleveléről. Nem ismerték azt a jelentős szerepet, amit az egykori főispán játszott a város fejlődésének előmozdításában. Pedig ő egyike azon kevés Bihar megyei magyar főuraknak, akit a román történelmi szakirodalom számon tart, így az 1997-ben megjelent Románia története című könyv is méltatja tevékenységét.

A Rhedey 4

Az építészetileg is rendkívül értékes épület környékén ma az állatkert található

Rhédey Lajos személyiségével, érdemeivel és a leromlott sírkápolna helyreállításával a hivatalos fórumok nem foglalkoztak. Ilyen irányú tájékoztató és figyelemfelkeltő tevékenységet már a rendszerváltás kezdetétől csak az 1990-ben megalakult civil szervezet, a Bihar Megyei Műemlékvédő Egyesület (BMME) végzett. A váradi román és magyar napi- és hetilapokban Fleisz János és Laura Gal mellett alulírott, Kordics Imre, Péter I. Zoltán többször is cikkezett a Rhédeyekről, kapcsolatukról az angol királyi családdal és e kápolna siralmas állapotáról.

 

Törekvések a rendszerváltás után

Tempfli József megyéspüspök, a BMME tiszteletbeli elnöke a brit nagykövetség munkatársaival is levelezett ez ügyben. Egyesületünk ugyanakkor levelet írt a királyi udvar kancelláriájának. A közvélemény érdeklődésének felkeltésére Várad múltjának jeles ismerője, Implon Irén Váradi tollrajzok című könyvében egy, a XIX. századi civil egyesület, a Nagyváradi Szépítési Egylet egykori munkájáról írva megemlíti, hogy a Rhédey-adomány sorsa már akkor is igencsak mostoha volt, mert: „A szépítési egyletnek jó szándékán és szépérzékén kívül túl nagy hatásköre nem volt. (…) Hiába tiltakozott az egylet, hogy a tisztelt váradi polgár ne rongálja a Rhédey kert fáit, ne tegye tönkre, a kegyeletet megszégyenítve a mauzóleum művészeti értékeit. Az egylet jegyzője számon kéri a városi hatóságtól: hova lett a mecénás Rhédey végrendeletében a kert fenntartására, gondozására hagyományozott 6000 forint? Csak a kamat elég lenne ahhoz, hogy a város polgárainak kedvelt séta- és mulatóhelyévé tegyük.”

A Bihari Napló első Vigyázó kövek rovatában már 1990 november 1.-én is szerepel egy írás a Rhédey kápolnáról, Péter I. Zoltán tollából.

A Rhedey 5

Így nézett ki a márványkoporsó a belső felújítás előtt

 

A BMME megalakulását követően szinte évente felmértük, mit is tehetnénk a kápolnáért, hogy azt megmentsük a teljes pusztulástól. Alulírott, Méder Árpád, Péter I. Zoltán, majd Kordics Imre számos helyszíni szemlét végzett, fotókkal dokumentálva a látottakat. Sólyom Lajos grafikusművész egy nagyon szép szórólapot készített, amellyel Nagyvárad vezető személyiségeinek a figyelmét próbáltuk felhívni erre az elhanyagolt állapotú műemlékre.

 

A Rhédeyekről

Számos fórumon tettük szóvá azt, hogy ennek a kis épületnek és benne Rhédey Ferenc és Rhédey Lajos síremlékének, valamint a városnak adományozott kertnek milyen sok közvetlen és közvetett történelmi és művelődéstörténeti üzenete van. Ezeknek az üzeneteknek a tartalma szorosan kapcsolódik a város, Bihar megye és egész Erdély történelméhez. 1993-ban a Debrecenben megrendezett Műemléki Világnapon a BMME elnöke, S. Németh Katalin előadásában a váradi vár és a Rhédey-kápolna helyreállításának megoldási lehetőségeiről szólt. E két váradi műemléknek ugyanis sokirányú kapcsolata van nemcsak a történelemmel, de a magyar és a román irodalom- és művészettörténettel is, no meg az európai színháztörténettel. Felhívta a figyelmet arra, hogy számon kéne tartani, ebben a kétszáz éves épületben van az a tumba (a kőkoporsó fedele), amely az európai hírű váradi várkapitánynak és Bihar megye főispánjának, Rhédey Ferencnek emlékét őrzi. „Rhédey Ferencz – mint hadvezér a maga korának kiemelkedő alakja volt. Magasztalásokkal halmozza őt el Bethlen Gábor, aki pedig maga is értett a hadviselés mesterségéhez.” Rhédey Ferenc Bocskai Istvánnak, magyarországi generálisa és mezei főkapitánya volt, és II. Mátyás király aranysarkantyús vitézzé nevezte ki. Ugyanakkor egy évtizedig építője volt a váradi vár bástyáinak és a külső vár bástyái közötti kötőfalaknak. Kiteljesítője volt a szentjobbi várnak. Az ő fia Erdély fejedelme lett. A korszak európai uralkodói is ismerték és nagyra becsülték a Rhédey családnak ezt az ágát, mert „1654. június 27-én Varsóban Kázmér király, huszti Rhédey Ferenczet atyja és saját maga érdemeiért honfiúsítván, lovagi méltóságra emeli”.

 

Elévülhetetlen városfejlesztési szerep

Többször hangsúlyoztuk, hogy ha csak Rhédey Ferencnek, az egykori váradi várkapitánynak a tumbáját őrizné ez a mauzóleum, már akkor is megérdemelné a helyreállítást és a műemlékké nyilvánítást. Ezt még inkább indokolttá teszi Rhédey Lajosnak, a sírkápolna építtetőjének Várad fejlődésében játszott elévülhetetlen szerepe.

A róla szóló emlékkönyvünkben már foglalkoztunk mindezzel. Most további adatokkal kiegészítjük azt, amit az egykori főispán tett a városért és Bihar megyéért. Igazolva, miért is tartottuk halaszthatatlan teendőnek e sírkápolna teljes helyreállítását.

A Rhedey 1

S. Németh Katalin a külsőleg megújult kápolna előtt, 2004-ben

Rhédey Lajos kezdeményezője volt a váradi „gyáripar” megalapozásának. Ő volt az, aki Bihar vármegye vezetőivel közösen már 1793-ban városunkban létrehozta az első selyemgyárat, ami ugyan a napóleoni háborúk okozta válság miatt nem volt hosszú életű, de mégis tanúskodik a modernizáló szelleméről. Maradandó és mindmáig kellően fel nem tárt szerepe volt a város kulturális életének megszervezésében, a magyar nyelvű színjátszás, az akkor modernnek számító Mozart-zene terjesztésében. A magyar és a román nyelvű könyvnyomtatás támogatásában is vitathatatlan érdemeket szerzett. Fontos megemlíteni, hogy házánál (Calvin utca 5. szám) és asztalánál olyan jelentős román személyiségek vendégeskedtek, mint Gheorghe Şincai, Ignaţie Darabant és Samuil Vulcan. Első váradi tartózkodása idején írja Şincai Elegiáját, amelyben ekképpen szól az akkor itt uralkodó alkotói hangulatról és támogatóiról:

„Bízom erősen, hogy Magyarországon lapozok majd

Könyvek, kéziratok rég írt lapjai közt,

S a jó múzsáktól viruló Váradra igyekszem,

Mely nékem kegyesen támogatókat is ád”.

A Rhédey sírkápolna teljes helyreállítást érdemel már azért is, mert az egyetlen olyan kegyeleti épület Közép-kelet Európában, ami nem temetőben, hanem egy olyan kertben van, amit később a város lakóinak szórakoztatására (!) adományozott a tulajdonosa. Ilyen értelemben nemzetközi hírnévre számíthatna, mert aligha van Európában még egy olyan síremlék, ahol a halál és az élet, az elmúlás és a mulatozás az elhunyt szándéka szerint így együtt van. Rhédey Lajos adománylevelében összekapcsolta ezt a két ellentétes dolgot. Azt a kertet, amit „örökös nyugvóhelyének” szentelt, „az egész publikumnak közönséges mulatóhelyének elkészíttetni” rendelte.

A sírkápolna egyetlen váradi alkotása a korai romantikus építészetnek. Magán hordozza mindazokat a jegyeket, amelyek a rövid ideig élő romantikus építészeti stílust jellemzik: a romok iránti érdeklődést, azok utánzását, a középkori román és gótikus stíluselemek keveredését a klasszicista stílusjegyekkel. Ezeknek felhasználását a belső kiképzésben és a kupolát díszítő freskók témáinál.

Érveink sokáig nem tudták meggyőzni az illetékeseket arról, hogy a Rhédey-kápolna helyreálltása nem tűr halasztást. Szerencsére Biró Rozália alpolgármester személyében jött egy olyan városvezető, aki nagy elődöket keresve a Rhédeyekben találta meg a követendő városvezetői példaképét és ezt a váradi polgároknak is fel akarta mutatni. E sorok írója a Rhédey-kápolna helyreállításának kezdeményezőjeként nyugodt szívvel kijelentheti, hogy a műemlékvédelemhez elsősorban szív és politikai éleslátás, akarat, kitartás kell. Ennek igazolására álljon itt a külső helyreállítást megelőző hónapok eseményeinek rövid krónikája.

 

Az előzmények

A 2004. év januárjában egy este felhívott Biró Rozália alpolgármester beosztottja, hogy a helyhatósági választások előtt szeretnének egy kis emlékkönyvet megjelentetni a város egykori mecénásáról, Rhédey Lajosról. Hallották, hogy mint történelemtanár és mint műemlékvédő foglalkoztam ezzel a témával. Vállalnám-e a könyv megírását, és ha igen, mennyiért? Gondolkodás nélkül válaszoltam: „Pénzt nem kérek, megírom az emlékkönyvet, ha a Rhédey kápolnát helyreállítják. Hívjanak vissza, amennyiben elfogadják a feltételemet.”

Néhány nap múlva közölték, hogy kezdjek hozzá a könyvhöz (kb. 50–60 oldal legyen), mert a kápolnát renoválni fogják.

Nem lepett meg a felkérés, mert korábban, egy ilyen könyv már szóba került Jakabffy Lászlóval majd Péter Zoltánnal folytatott beszélgetéseink során is. Méltányoltam, hogy az RMDSZ megyei vezetősége és különösen Biró Rozália nem talmi ígérgetésekre alapozza a választási kampányát, hanem olyan követésre méltó történelmi személyiségeket akar felmutatni, akik építői és védői voltak a városnak és egész Bihar megyének.

Az alpolgármester állta a szavát. Nyolcszáz millió lej költséggel (régi pénzben) a Rhédey-kápolnát külsőleg helyreállították, és 2004. június 1-jén a következő sorokkal hívta a Rhédey-kertbe a váradi polgárokat:

 

Meghívó a mai avatóra

„Engedj meg szent árnyék!

Ha e köz siralom

Szomorú piacán neved magasztalom

Félek virtusidról több emléket tenni

Ámbár érzékennyé megszüntél már lenni.”

(Csokonai Vitéz Mihály)

 A felújított Rhédey-kápolna átadása alkalmából engesztelő főhajtásra hívjuk ma délután 16 órára a nagyváradi állatkertbe, majd ezt követően 18 órától a Rhédey, ki szárnyat fűz a jó szándéknak című emlékkönyv bemutatójára, melynek helyszíne a Sportiskola tornaterme. Emlékezzünk az egykori nemes szívű adományozóra, Rhédey Lajos grófra.

Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere”

 

Ugyanebben a Bihari Napló-számban a címoldalon jelent meg Péter I. Zoltán Felújították a Rhédey-kápolnát és Ismertető a Rhédey-kápolnáról című írása.

A Rhedey 2

Biró Rozália a Rhédey-mauzóleumnál

„Külsőleg megújult a nagyváradi állatkertben található kétszáz éves kápolna. Tegnap ünnepélyes keretek között szentelte fel Tempfli József római katolikus megyéspüspök a felújított mauzóleumot, a néhai gróf Rhédey Lajos és felesége (…) síremlékét” (Völgyi Marcell, Reggeli Újság).

„A tegnapi rendezvényen (…) Meleg Vilmos színművész Csokonai-verset és prózát mondott… Biró Rozália beszédében felidézte Rhédey Lajos főispán emlékét, akit méltatlanul elfeledtek.” (Péter I. Zoltán, Bihari Napló).

„Biró Rozália alpolgármester, az RMDSZ polgármesterjelöltje szerint közös ünnep, mikor visszaadunk valamit a köznek, ilyenkor együtt kell ünnepeljük a meg- és ittmaradásunkat”. (Völgyi Marcell, Reggeli Újság).

„Ünnepi beszédét Biró Rozália váradi alpolgármester egy máig időszerű Csokonai-idézettel zárta: Csak ott győz a lerontó halál, ahol megosztható részecskékre talál”. (Péter I. Zoltán, Bihari Napló).

„S. Németh Katalin – aki erre az alkalomra egy könyvet is írt – felelevenítette, hogy már 14 éve szerették volna megmenteni a kápolnát, de ez csak most sikerült, miután felkarolták a műemlékvédők szándékát.” (Péter I. Zoltán, Bihari Napló). Majd így folytatta: „Ünnepeljünk hát halkan és szépen itt, a Rhédey mauzóleum előtt, azzal a gondolattal, hogy ez a műemlékvédelem igazi útjának kezdete”.

 

Újabb hat év…

És valóban a kezdet volt. A belső restaurálásra még hat évet vártunk. Ez ugyancsak Biró Rozália vitathatatlan érdeme, aki 2010 januárjában a Vigyázó kövek című könyvem bemutatóján boldogan közölte, hogy még ebben az évben elkezdik és be is fejezik e mostoha sorsú sírkápolna teljes restaurálását. A felújításhoz Budapest önkormányzata több mint kétmillió forinttal járul hozzá, mert a magyar főváros minden évben meghirdet egy pályázatot, amelyen egy határon túli magyar műemlék felújítását támogatják. Idén e pályázat nyertese a váradi projekt lett. A magyarországi Műemléki Alap pályázatán nyert 30 ezer lejből (2,1 millió forintból), valamint a városkasszából hozzáadott ugyanekkora összegből újul meg az emlékhely.

A Rhedey 6

.A már restaurált nyugvóhely 2010-ben

Nem sokkal később, február 11-én a polgármesteri hivatal honlapja már hírül adta, hogy „A Nagyváradi Polgármesteri Hivatal 30 ezer eurót kapott a Rhédey-kápolna felújítására a Budapesti Főpolgármesteri Hivataltól. A támogatási szerződést ma írta alá Ilie Bolojan polgármester, Biró Rozália alpolgármester és Kiss Katalin, Budapest főépítésze.”

A Rhedey 8

A Rhédey-család címere a felújított márványkoporsón

Az eseményről és a restaurátori munka elkezdéséről a helyi, az országos és a magyarországi média is részletesen beszámolt. Szeptember elején, amikor ott jártunk, a helyreállítás végső szakaszába lépett. A felállványozott belső térben előtűnt a kupola kék egű freskóképe, jelezve azt, hogy ezekben a nehéz, gazdasági válságtól sújtott időkben a váradi önkormányzat tanácsosai és a város vezetői törődnek a műemlékvédelemmel, és ezzel a helyreállítással szép példáját mutatják fel a románok és magyarok együttműködésének épített örökségünk megőrzésében.

S. Németh Katalin