Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

A régi Várad kiskocsmái

A régi Várad vendéglői, korcsmái és kávéházai rég nem szerepeltek hétfőnkénti visszaemlékezéseinkben.

Egyik nap kezembe került a Nagyvárad című napilap egyik, 1941-es száma. A lap gazdasági rovata három, akkoriban emblematikusnak számító lokállal foglalkozik. Pillantsunk bele az írásba.

Az első cikkecske a Bornemisza Béla által vezetett „EMKE” kávéház, szálloda, Grill, EMKE kerti söröző akkori életével és annak tulajdonosával foglalkozik. Megtudhatjuk, hogy a visszatérés utáni első tulajdonost, Bornemisza Bélát maga a katonai parancsnokság választotta ki a békeévek legnevesebb kávéházának vezetésére. A híres lokál mindig is az előkelő társaság találkozó helyének számított. Ezt a színvonalat pedig a magyar városvezetés tartani szerette volna. Ezért esett a választás Bornemisza Bélára. Váradon addig is ismerték a művelt, szakképzett fiatalembert, aki Észak és Dél-Amerika nagyobb városaiban kezdte a szakmát, majd Európa nagyvárosainak előkelő üzleteiben dolgozott. Volt tehát tehetség, akarat és tudás is a tarsolyban. Nem csoda hát, hogy egy esztendő alatt olyat produkált, ami a szakmában csodaszámba ment. Nemcsak a rábízott vendéglő komplexum színvonalát emelte még magasabbra, de újított is. A régi Atlantic mozi helyén népszerű sörözőt rendezett be, ami rövid idő alatt leírhatatlan népszerűségre tett szert. Kitűnő modora, udvariassága, a rábízott személyzettel való viselkedése méltán tették kedveltté. A közönség valósággal elözönlötte a Pannónia helyiségeit.

Szerencsés választás volt kinevezése.

a regi varad (2)

A második írás a lapban a híres Kékmacska étteremről szól. Idézzünk a leírtakból, ami csupa dicséret az egykori tulajdonos Leitner Ferenc iránt. „A nagy múltú, szinte már legendás hírű Kékmacska vendéglőnek hosszú évtizedeken keresztül nem változott a gazdája, Leitner Ferenc, a népszerű Feri bácsi vezette az országszerte ismert előkelő, magas nívójú éttermet, ahol találkozót adott egymásnak nemcsak a város, de az egész környék intelligenciája is.” A felszabadulás utáni első hetekben került a Kékmacska élére Jónász Lajos. Az a Jónász Lajos, aki 1928 óta volt a Leitner Feri bácsi alkalmazottja és mellette kitanulta a szakma minden csínját-bínját. Nem csoda hát, hogy az öregúr, akinek bizalmasa volt neki adta át az üzletet. És mindenki jól járt. De legfőképp a közönség, aki a pénzéért a legjobbat kapja mindenből. Hatalmas pincérgárda és segédszemélyzet áll naponta szolgálatba. Ragyogó tisztaság, úri kiszolgálás, kitűnő ételek és italok, remek muzsikusok várják a vendégeket. Egyszóval Jónász Lajos megszolgálta Leitner Feri bácsi bizalmát, és a Kékmacska újra régi fényében ragyog a Kapucinus utcán.

a regi varad(1)

A harmadik lokál is megérdemel pár sort. Ez pedig a Kolibri bár a Rákóczy út 3. szám alatt. A bárt Petrásovits Árpád és neje vezette, magas művészi szinten. Ez a Váradról elszármazott fiatal artista pár nem csak szórakoztatni akart, hanem munkát adni az itthon maradt magyar artistáknak is, és nem utolsó sorban egy nívós lokált teremteni a városban, ahonnan pár esztendővel azelőtt kirepültek. Ez sikerült is. Még más, közeli városokból is átruccannak a vendégek az új premierekre.

Nos, ilyen volt Várad egykori híres vendéglátó-ipari egységeinek élete egy évvel a felszabadulás után.

Farkas László, Nagyvárad