Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

A Nagy Háború száz év távlatából

A 20. század a háborúké volt. Ebben a században nem élt olyan nemzedék, mely ne tapasztalta volna meg a véres lövészárkokat, bombázásokat, a támadásoktól való félelmet, a nagyapák, apák, férjek, fiak halálát.

A sorban az első, és amelyről szombaton emlékeztek meg az érmihályfalviak, a Nagy Háború volt, amely lángba borítva az egész világot, újrarajzolta Európa térképét. Nagy hatalmak, ősi dinasztiák szűntek meg, miközben új államok váltak a világ meghatározó uraivá. Az első világháború harcterein magyar katonák ezrei küzdöttek az Osztrák-Magyar Monarchia fennmaradásáért és a történelmi Magyarország létéért. Sajnos kevés sikerrel.

A Szép Kor Egyesület helyezi el koszorúját a 20. század mártírjainak emlékhelyénél

A Szép Kor Egyesület helyezi el koszorúját a 20. század mártírjainak emlékhelyénél

De mi is volt az első világháború az emberek szemén keresztül?
Frontra induló katonák ezrei, lövészárkok sártengere, a véres harcok és a bajtársiasság pillanatai, a hazatérő rokkantak, illetve gyászoló özvegyek és anyák sokasága.
A hadviselés következményei az otthon maradottak életében is jelen volt, ugyanúgy a hétköznapok részévé vált, mint a fronton lévőknek. Gyermekek, asszonyok élték mindennapjaikat a nélkülözések és a gyász árnyékában.
A Nagy Háború végleg lezárt egy korszakot a világtörténelemben. Évszázadok óta uralkodó nagy dinasztiák – Romanovok, Habsburgok, Hohenzollernek – omlottak össze, tűntek el. A földkerekség és az öreg kontinens térképe átalakult. Az Osztrák-Magyar Monarchia széthullott, vele együtt felbomlott a történelmi Magyarország is, amelyet a győztes Antant-hatalmak által rákényszerített trianoni békediktátummal szabdaltak fel.
A Duna-menti birodalom többi nemzetének fiai mellett, valamennyi hadszíntéren harcoltak magyar katonák is, azonban mindmáig nem tudni pontosan, hogy a frontokon hányan estek el közülük. Azonban Isonzó és Doberdó marad a magyar hadtörténelem egyik legfontosabb emlékhelye és egyúttal a magyar katonai helytállás és hősiesség jelképe is.

Relikviák

Relikviák

Többek között ezekkel a gondolatokkal vezette fel Varga Róbert történelemtanár az első világégés kitörésének 100. esztendejét, amelynek emlékezetére dokumentumokat, fényképeket, térképeket és egyéb száz esztendős relikviákat adtak össze a helybéliek – egy kiállítás erejéig –, amelyeket szombat délután a művelődési ház nagytermében lehetett megtekinteni.

A megemlékező beszédeket korabeli fotográfiák vetítése előzte meg, amelyek a csataterek hétköznapjait, harci pillanatait, borzalmait elevenítették fel.

Helytörténeti szemszögből Kovács Rozália foglalta össze a kiállított anyag tartalmát és kortörténetét. Nyakó József elöljárói beszédében pedig abbéli reményét fejezte ki, hogy Mihályfalváról soha többé nem fog kelleni egyetlen férfinak sem háborúba menni.

A délutáni megemlékezőn közreműködött a Bartók Béla Citerazenekar, illetve a GGG Irodalmi Stúdió.

A 20. századi mártírok emlékhelyénél délelőtt ejtették meg a koszorúzást, amelyen a helyi intézmények, egyesületek és civilszervezetek mellett, Cseke Atilla Bihar megyei képviselő is elhelyezte koszorúját.

Sütő Éva