Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

A múzsák nem hallgatnak

Rendhagyó fénykép-kiállítással folytatódott pénteken a Várad kulturális folyóirat munkaközössége által szervezett 2016-os HolnapFeszt. Rendhagyó, ugyanis a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete Brassai 2015 címen első ízben hirdetett meg sajtófotó pályázatot, erdélyi magyar újságírók és fotóriporterek részére. Ennek a pályázatnak a válogatott munkáiból tekinthetett meg a nagyváradi közönség mintegy hetven fotót a rendezvénynek otthont adó Darvas–La Roche ház falain.

„Bizalom és önbizalom kérdése volt ez a pályázat úgy a szervezők mint a résztvevők számára. Rengeteg olyan felvételt láthatunk itt, amely egyetlen mozzanatban egy egész történetet elmesél. Egy fotóriporter számára ez a legnagyobb kihívás” – mondta Rácz Éva egyesületelnök.

a muzsak 1

Bizalom és önbizalom

A pályázatra végül nem csak romániai magyarok, hanem Erdélyből elszármazottak, és más olyan külföldi sajtósok is beneveztek, akik Erdélyben fényképeztek, és a szakmai zsűri senkit nem utasított el – tudatta Szűcs László zsűritag, a HolnapFeszt főszervezője. Mint elmondta: a felhívásra 6 országból érkeztek „erdélyi magyar sajtófotók”. Az egyetlen kritérium az volt, hogy a pályaművek 2015-ben készült fotók, vagy fotóriportok legyenek. Végül összesen 35-en neveztek be, és mintegy ezer képet kellett zsűrizni. A díjazottakat körülbelül két hét múlva hirdetik ki.

„Ez a kiállítás kiránt minket a közömbösség kényelméből, amellyel nap mint nap szemléljük a sajtóban megjelenő képeket. A mai világban sajnos azt tapasztaljuk, hogy a fegyverek hangja zeng, a múzsák viszont többnyire hallgatnak. Ezt kívánja ellensúlyozni a HolnapFeszt is” – mondta Ramona Novicov műkritikus.

a muzsak 2

Élő kötet nem marad

A pénteki est második részében Forgách András Élő kötet nem marad című dokumentumregényét mutatták be, melyben a szerző saját édesanyjának váratlanul felfedezett ügynök-múltját tárja fel önmaga és a nagyközönség számára. A szerzővel Simon Judit beszélgetett. „Íróként úgy éreztem, hogy kötelességem erről beszélni, függetlenül attól, hogy engem ez mennyire mélyen és személyesen érint” – vallotta Forgách András, aki 2014-ben értesült arról, hogy rég elvesztett édesanyja Pápai-né álnéven a külországok felé irányuló hírszerzés III/I-es hálózati személye volt 1975-től kezdődően, élete utolsó tíz évében.

Mint a szerző elmondta, fontos volt számára, hogy elsőként ő maga írja meg ezt a történetet, amelyről ő maga is úgy vélekedett, hogy mindenképp nyilvánosságra kell kerüljön. A történetből ugyanakkor a könyv mellett a szerző bátyja, Forgács Péter médiaművész egy fotókiállítást is készített, melyet a kötet magyarországi bemutatójával egyszerre nyitottak meg. „Fontos volt számomra, hogy aki ezt a könyvet elolvassa, az analitikus képet kapjon arról, hogy mi is áll a dossziékban” – hangsúlyozta Forgách András, aki hozzátette: mind a mai napig nehezen éli meg az édesanyja múltjáról szerzett értesüléseket.

 

Nagyvárad és a progresszió

Azt, hogy a múzsák a mai rohanó világban sem hallgatnak, mi sem bizonyította jobban, mint az est Nagyvárad és a progresszió címen futó záró fóruma, melynek keretében fiatal szerzők olvastak fel műveikből és beszélgettek a kortárs írók helyi kilátásairól a Darvas–La Roche ház teraszán. Az interaktív fórumon, amely az Élő Várad mozgalom harmadik eseménye volt, Kemenes Henriette, Ozsváth Zsuzsa, Mihók Tamás és Bíró Árpád Levente működtek közre. Az esemény moderátora Tasnádi-Sáhy Péter, a Várad folyóirat irodalmi szerkesztője volt. A beszélgetés során szó esett többek közt, hogyan lehet értékelni és kezelni a holnaposok örökségét a jelenkorban, az Ady irodalmi kör szerepéről, valamint arról, hogy a fiatal kortárs szerzőknek is szüksége volna hasonló szerveződésre. A beszélgetés sötétedés után gyertyafénynél folytatódott.

 

Sz. G. T.