Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

A munkavállalók jelezhetik panaszaikat

A recesszió éveiben Romániában, így Bihar megyében is sokan maradtak munkahely nélkül, akik aztán más állás után kellett nézzenek. A dolgozók munkahelyük megtartása érdekében sok esetben szemet hunynak a rossz munkakörülmények, törvénytelen bérezés felett, azonban akadnak olyanok is, akik jelentik ezt a Területi Munkaügyi Felügyelőségen (ITM). Ennek a hivatalnak az vezetőjét, Marius Rotart kértük meg, válaszoljon néhány, a munkavállalók jogait érintő kérdésünkre. A főfelügyelő megbízásából írásbeli megkeresésünkre a hivatal sajtószóvivője, Cristina Blikling adott írásban választ. Mindazok a Bihar megyei munkavállalók, akik úgy érzik, igazságtalanság vagy törvénytelenség esett meg velük munkahelyükön, jelezhetik ezt az ITM nagyváradi székhelyén a Rulikovszki (Armatei Române) út  1/A szám alatt.

 a munkavallalok

– Az elmúlt időben csökkent vagy nőtt Bihar megyében a munkavállalók részéről a Területi Munkaügyi Felügyelőséghez benyújtott panaszok száma?

– Évek óta nagyjából ugyanannyi panaszt kapunk évente. Hivatalunkhoz általában az őszi és téli hónapokban érkezik több bejelentés.

– Ha egy állampolgár úgy érzi, jogtalanság történik vele a munkahelyén, hogyan tehet panaszt az ITM-nél? Minden esetben meg kell adnia személyi adatait vagy névtelenül is lehet reklamálni?

– A 2002/27. törvény alapján munkajogi panasznak, feljelentésnek minősül az egyéni vagy munkaközösségi bejelentés, amelyet írásban kell benyújtani (megengedett postai úton vagy e-mailen elküldeni ezt). Ez esetben szükséges, tehát a bejelentőnek fel kell tüntetnie személyi adatait, azt azonban kérheti, hogy az ITM felügyelői ezt kezeljék bizalmasan. A fenti törvény értelmében a névtelen bejelentéseket a munkaügyi felügyelők nem vehetik nyilvántartásba, tehát hivatalosan ki sem lehet ezeket vizsgálni.

– Melyek azok az általános kötelezettségek, munkakörülmények, melyeket minden munkáltatónak be kell tartani? Például a munkahelyen, télen a fűtés, villanyvilágítás, általános higiénia stb. Mennyire jellemző, hogy ezeket nem tartják be Bihar megye munkáltatói?

– Az érvényben levő munkajogi törvények szerint a munkahelyeken a munkáltatónak biztosítania kell azt a hőmérsékletet, amely az emberi szervezet egészséges működéséhez szükséges, ez vonatkozik mind a nyári, mind a téli időszakra. A szabadban dolgozó munkásoknak pihenőket kell biztosítani mind a hideg, mind a kánikulai hónapokban, mégpedig olyan helyiségben, amelynek megfelelő a hőmérséklete. A munkatermekben is kötelező télen és nyáron egyaránt az emberi szervezetnek megfelelő fűtést vagy hűtést biztosítani, úgy, hogy a munkát végző ember egészsége ne kerüljön veszélybe. Ezen kívül egy munkahelyen az étkezésre kijelölt helyeken, öltözőkben is megfelelő hőmérsékletet kell biztosítsanak a munkáltatók. A nyílászárók állapotának, világítást biztosító lámpáknak karbantartása is a munkáltató kötelessége, éppúgy, mint a munkahelyen a megfelelő higiéniai követelményeket megadni a munkavállalóknak. Ezek elmulasztása büntetendő.

– Mit nevezünk feketemunkának, mi számit túlórának, amit másként kell bérezni, mint a szerződésben megszabott munkaidőt? Ha egy munkáltatóról bebizonyosodik, hogy túlóráztatta, de nem fizette alkalmazottait, visszamenőleg lehet-e kötelezni az elmaradt túlórák megfizetésére?

– Elsősorban szögezzük le, mi számit törvényes, a munkajogi szabályoknak megfelelő munkaszerződésnek. A 2003/53-as törvény kimondja, hogy törvényeknek megfelelő munkavállaláshoz szükségeltetik az egyéni típusnyomtatvány után, román nyelven kitöltött úgynevezett egyéni munkaszerződés, mely nélkül nem beszélhetünk törvényes munkavállalásról. Az egyéni munkaszerződésben lefektetett feltételek ellenőrizhetőek, ugyanis ezt a szerződést a megkötését követően a munkáltató kötelezően el kell jutassa a területi munkaügyi hatóságoknak. Amennyiben az egyéni munkaszerződések hiányosak, vagy egyáltalán nincs ilyen szerződés, de a munkáltató mégis dolgoztat személyeket, akiket fizet is, úgy ez utóbbi minden szerződés nélküli vagy hiányos szerződéssel dolgozó munkavállaló után (az esetektől függően) 10 ezertől 20 ezer lejig terjedő pénzbírsággal sújtható. Ugyanakkor, ha egy munkáltatóról bebizonyosodik, hogy 5 vagy ennél több személyt dolgoztat munkaszerződés nélkül, ez a munkajog értelmében már bűncselekménynek számít, és ez börtönbüntetést vonhat maga után. Az ITM felügyelői folyamatosan ellenőrzik a munkaszerződéseket, rendszeresen végeznek cégeknél ellenőrzéseket, hogy ki tudják szűrni a feketemunkát és megbüntessék azokat, akik ily módon dolgoztatnak embereket.

Ami a túlórákat illeti, a Munkatörvénykönyv 112-es cikkelye kimondja, hogy a munkanapokra meghatározott, ledolgozott munkaórákon kívül végzett munka túlórának számit, s ennek megfelelően kell azt kifizetni, vagy a túlóra végzésétől számított 60 napon belül szabadnapot adni a túlórát elvégző munkavállalónak. A túlórák bérét a következő hónapra számított fizetés összegével együtt köteles a munkáltató kifizetni. A túlórák bérezését vagy a kollektív vagy az egyéni munkaszerződésbe meg kell határozni.

– A számítógépes munkavégzésre milyen szabályok érvényesek ma Romániában?

– Jelenleg nincsen a számítógépes munkákra külön vonatkozó rendelet a román munkatörvénykönyvben, viszont ha az adott munkakör megkívánja, úgy megvan annak a lehetősége, hogy a kollektív munkaszerződésekbe ezeket belefoglalják.

– A megyében melyek a leggyakoribb problémák, amelyek miatt az ITM büntetni szokta a munkáltatókat?

– A következő kihágások a leggyakoribbak: az egyéni munkaszerződések hiánya, a munkaviszony megszüntetését nem jelentik a munkajogi illetékeseknek és nem zárják le megfelelően a munkaszerződéseket, valótlan adatokat jelentenek a munkajogi hatóságoknak, ellenőrizhetetlen az elvégzett munka ideje a nyilvántartás pontatlansága miatt, az előírt, heti szabadnapokat nem biztosítják a munkavállalóknak, a túlórákra vonatkozó előírások be nem tartása.

Szőke Mária

a munkaltato